Dr. Alfred Blalock (Alan Rickman), a jó hírű sebész és munkatársa, Vivien Thomas (Mos Def), a szegény ácsból lett laborasszisztens sikeresen kutatja a Kék baba-szindrómás újszülöttek szívátültetési módszereit. A korszak faji ellentétei miatt azonban nyilvános elismerést csak Dr. Blalock kap, ami egyre több feszültséget okoz kettőjük között. Vajon az előítéletek gátat szabhatnak-e az orvostudománynak és egy ígéretes barátságnak?
A 19 éves Linnéa hátrahagyva svédországi kisvárosi életét elutazik Los Angelesbe, hogy Jessicává, a világ következő nagy pornósztárjává váljon. De a cél felé vezető út göröngyösebbnek bizonyul, mint képzelte.
Hemingway hősei az első világháború európai frontján teljesítenek szolgálatot. A fiatal amerikai hadnagy sebesülése révén kerül kapcsolatba ismét Catherine Bartley nővérrel, és ez a találkozás mindkettőjük számára az igazi szerelmet jelenti a világégésben.
Miután egy fiatal lány meggyilkolja molesztáló apját, a börtönből frissen szabadult barátjával elindulnak gyilkos utazásukra.
Akinek az ünnepek alatt valami lelki gondja támad, csak felhívja a segély- szolgálatot. De vajon ki segít a lelkielsősegély-szolgáltatáson, hiszen neki is lehetnek megoldhatatlan problémái az életben? A szimpatikus Philip is se- gélytelefon szolgáltatást vezet, öngyilkosok hívhatják vonalát. A fiút azonban elhagyja menyasszonya - most ő kit hívjon?!
Daltry Calhoun (Johnny Knoxville-Hazárd megye lordjai) a H.M.CS. (a helyi menő csávó, ha valakinek nem lenne világos) Ducktownban. Sőt, mondhatni ő tette a térképre a várost, mert addig, amíg fel nem futtatta a fűtermesztést (Hé! A legálisat, a golfhoz!), addig az sehol nem volt, még a térképen se. Ja, és akkor még a jószívű tévéreklámjairól nem is szóltam! Na, az se volt kis üzlet, de amibe most vágta a fejszéjét a Nővel (Juliette Lewis-Hullahegyek, fenegyerek; Starsky és Hutch). Találják ki, van-e ennek köze a szlogenhez, miszerint ?Büszkén szórja magvát szerte Amerikában!?
Frederica, akinek apja olasz gyáros és erősen nagypolgári beállítottságú anyja a hetvenes években költözött Olaszországból Párizsba, félt ugyanis a gyermekrablástól, amely a Vörös Brigádok tevékenysége miatt abban az időben nem volt ritka. Frederica folytatja tanulmányait és megpróbálkozik az írással. Saját életét próbálja élni és kialakítania baráti körét. Mindazonáltal rendszeresen találkozik családjával, köztük Biancával, kissé labilis húgával és Aurelióval, beteges fivérével. Maga Frederica nem biztos abban, mit akar, és milyen úton kíván járni. Egyfelől baloldali értelmiségiekkel barátkozik, másrészt szükségét érzi, hogy meggyónja a papnak bűnös találkozásait egy nős íróval. Forradalmi gondolkodása ellenére természetesnek tekinti, hogy van pénze. Amikor apja, akihez a leginkább kötődik, meghal, komoly vagyont örököl. Vajon pénzét adományozza afrikai gyermekkórház építésére, vagy menjen férjhez és legyen családja, esetleg szentelje magát a művészetnek?