Bergman talán legszebb filmje tanulmány az egyedüllétrõl, a szeretet hiányáról, az elmúlás miatt érzett szorongásról. A hetvennyolc éves Isak Borg orvosprofesszor, menyével együtt autón indul Lundba, a dél-svédországi egyetemi városba, doktorrá avatásának ötvenéves jubileumára. Útja során álom- és emlékképekben szembesül ifjúkora egyes részleteivel, és a nap végére ráébred élete idáig nem firtatott értelmére."A történeten egyetlen motívum húzódik végig, sokféle változatban: elégtelenség, szegénység, üresség - nincs megbocsátás. Most sem tudom és akkor sem tudtam, hogyan akartam kérni a szüleimet A nap vége segítségével: Nézzetek rám, értsetek meg engem és, ha lehet, bocsássatok meg nekem." Ingmar Bergman

Matthew Shepard huszonnégy éves fiatalembert 1998-ban brutálisan meggyilkolták a Wyoming állambéli Laramie városkában. Elítélt gyilkosai indítékul csak egyvalamit tudtak felhozni: az áldozat homoszexuális volt. Moisés Kaufman drámaíró a helyszínre utazott társulatával és kétszáz interjút készített az eset összes szereplőjével. Megdöbbentően élő, elsöprően sikeres színházi darabot készített a New York-i Tectonic Theater tagjaival, majd a jelen filmet kiváló hollywoodi színészekkel játszatta el. Nem a bűntény érdekelte, inkább az esetnek a városban élő emberekre gyakorolt hatása. Mindenkinek megvolt a maga verziója a történtekről. Az előítéletek pedig döbbenetesen elferdítették az emberek többségének igazságérzetét...

Xolani, a magányos gyári munkás, egy kies hegyi tájra utazik néhány társával, ahol egy tini fiú férfivá avatására fog sor kerülni.

Egy közlekedési baleset előzményei elevenednek meg a baleset megtörténte után. A két autó vezetőjének zaklatott életvitele szinte előrevetítette egy tragédia bekövetkeztét. Beth, a gerincbénulásos gyerekét egyedül nevelő anya egész nap rohan, mégis mindenhonnan elkésik. Elveszíti a munkáját, többször lerobban az autója, ráadásul volt férje is el szeretné venni tőle a kisfiát. Diana, a másik autó sofőrje egy reklámügynökségnél dolgozik és a vezetői poszt várományosa. Ám ezért sokat kell tennie, a reklámfilm forgatás helyszínétől az irodáig szaladgál, ráadásul gyerekeivel is törődnie kell. A városban aznap rettenetes a hőség, sok az útfelbontás, gyakoriak a dugók, és mindenki ideges. A körülmények szerencsétlen összejátszása folytán a két nő súlyos balesetet szenved, amikor egymással versengve próbálnak lehajtani az autópálya utolsó kijáratához. Mindketten küzdenek az életükért, de csak egyikük éli túl.

2006 július 1-én volt a Somme-i csata első napjának 90. évfordulója. Ez volt a hadviselés történetének legvéresebb egy napja. Soha máskor nem halt meg annyi katona egyetlen háborús napon, mint akkor: 20 000 halott, legtöbbjük az első órában esett el. A Somme-i csata fordulópont volt a történelemben - modern kori csata olyan, történelem előtti korokat idéző brutalitással, amelyet csak nehezen lehet megérteni. Bátor hazafiak elszánt önkéntesekként harcoltak valamiért, amiről azt gondolták, hogy fontos és nagy tiszteletet érdemlő ok lehet, de aztán ágyútöltelékként használták őket saját katonai és politikai vezetőik. Ez a film a személyes történetekre összpontosítva, de teljesen a tényekre alapozva drámai módon mutatja be annak a végzetes napnak az eseményeit.

Az egyik legtitkosabb kutatóintézet munkatársa, David, hisz kollégája kutatásaiban, pontosabban, hogy a benne megbújó szörnytől egyszer és mindenkorra megszabadítja. Dr. Pratt mindent megtesz annak érdekében, hogy megfejtse azt a genetikai kódot, ami a szörnyű átváltozást okozza, ezért Davidet arra kéri, hogy maradjon benn a laborban. Vajon sikerül a kísérlet vagy David örökre gonosz énjével kell, hogy éljen?

Peyton MacGruder (Genie Francis) most ismerkedik az anyasággal, hiszen nemrég újra találkozott 18 évvel ezelőtt örökbe adott lányával. Újságíróként a munkájában sikereket ér el és boldog kapcsolatban él munkatársával, King Danville-lel (Ted McGinley). Ám kétségek kezdik gyötörni, amikor King megkéri a kezét. Vajon megfogadja egyik olvasója tanácsát és sutba dobja az elővigyázatosságot?