Ben Harper tízezer dollárért gyilkolt. Miután elrejtette a pénzt, megígérteti lányával, Pearllel és fiával, Johnnal, hogy senkinek nem árulják el a rejtekhelyet, még anyjuknak, Willának sem. Ben a börtönben - akasztására várva - találkozik cellatársával, a "Pappal", aki sikertelenül próbálkozik megszerezni Ben titkát. Amikor a "Pap" elhagyhatja a börtönt, Harperék háza felé veszi az irányt, mert úgy sejti, ott van a pénz...
Don Birnam (Ray Milland) első ránézésre egészséges és normális fiatal írónak tűnik, a valóságban azonban már hosszú ideje az alkohol rabja. Testvére és menyasszonya mindvégig mellette állnak a józanság felé vezető rögös úton, ő azonban állandóan visszaesik és pénz hiányában is könnyedén megtalálja a módját, hogy felöntsön a garatra. Egy részegen áttivornyázott éjszaka után egy kórház kijózanító osztályán köt ki, ahonnan megszökve hazatérése előtt kiváltja egy zálogházból az ott leadott pisztolyát, abban a reményben, hogy lesz elég ereje véget vetni nyomorúságos életének Billy Wilder 1945-ös klasszikus filmje a legjobb film, a legjobb rendező és a legjobb színész kategóriájában is Oscar-díjat nyert. A filmhez készült 1972-es szinkronban a főszereplő Ray Milland magyar hangját Latinovits Zoltán kölcsönzi.
J.J.Hunsecker a Globe pletykarovatának vezetője. Szereti dróton rángatni az embereket és szeret visszaélni a hatalmával. Semmi más nem érdekli, csak a siker és a saját karrierje. Susan, a húga szerelmes Steve Dallasba, egy fiatal jazzgitárosba. Hunsecker mindent elkövet, hogy a románcot tönkretegye. A piszkos tervben segítőtársa Sidney Falco, a sima modorú és gátlástalan riporter, aki abból él, hogy a "klienseit" kiteszi az újságba, nevezetesen Hunsecker pletykarovatába. Falco és Hunsecker a sajtót használják fel, hogy bemocskolják Dallast. Csak egy dolgot hagynak ki a számításból: nem igaz, hogy minden és mindenki megvásárolható. Chico Hamilton fekete zenéje festi alá a filmet
"Felvonó a sikerhez" - írta a korabeli francia sajtó erről a Delluc-díjjal jutalmazott elsőfilmről, melynek "új hullámos" rendezője ismerte fel Jeanne Moreau valódi egyéniségét. Modern hangvételű, brilliánsan felépített krimibe - egy "tökéletes bűntény" meghiúsulásának fordulatos történetébe - ágyazva mutat be egy nyomasztóan kiszámíthatatlan világot, ahol a szerelem az egyetlen kapaszkodó. Ezért öleti meg férjét a szeretőjével a gazdag polgárasszony, akinek szenvedélyét úgy jeleníti meg Moreau, hogy a film során egyszer sem találkozik szerelmével.
A United Artists ezzel a filmmel kívánt csatlakozni a korabeli divathoz: a gengszterfilmkészítéshez, Howad Hawks mindjárt meg is rendezte a műfaj akkori legjobb moziját. Muni jóideig nem szakadt el a gengszterfiguráktól, sőt ezen belül egy sajátos karaktert teremtett: általában műveletlen, nyers, közönséges gengsztertípust alakít, akinek kegyetlensége és durvasága gyermeki naivitással keveredik. A történet alapjául Al Capone élete szolgált. Egy kis szélhámos a gengsztervezér, Lovo szolgálatába szegődik. Később megöli főnökét és kezdetét veszi egy furcsa karrier... A film remake-jét (igen jelentős változtatásokat eszközölve rajta) Brian De Palma készítette el 1983-ban, Al Pacino főszereplésével.
A szesztilalom nyertesei közé tartozó, dörzsölt Roy Earle több év börtön után szabadul, s noha elege van már a bűnöző életből, pártfogói rábeszélésére egy utolsó munkát még elvállal. A Sierra-hegység egyik gazdag vendégek által látogatott szállodájának széfjét kell kirabolnia. A bűntársaknak kiválasztott fiatal gengszterekben Earl egyáltalán nem tud megbízni, a társaságukba keveredett Marie-ban azonban rokonlélekre talál.
Egy gyilkosság helyszínén tér magához a hipnotizálásból egy asszony, a bizonyítékok a bűnösségét mutatják, ám ő nem emlékszik semmire, az ügy látszólag egyszerű, de az asszony férje kutakodni kezd és képbe kerül egy hipnotizálásban (is) jártas férfi, a nők kedvence, David Korvo, akinek nem makulátlan a múltja, sőt.