A cselekmény Rio de Janeiro nyomornegyedének szegények lakta utcáin zajlik. Két különböző utat bejáró fiú útját követi nyomon 15 éven át, a hatvanas évek végétől a nyolcvanas évek elejéig. Az egyikből fotós lesz, a másikból drogdíler. A film rövid történetek sorozatán keresztül mutatja be életútjukat, melyekből sokszor igen rövidre sikeredett sorsok rajzolódnak ki. Az Isten városa főszereplője nem egy személy, hanem egy hely. Az Isten városa egy hatvanas években elkezdett, szegényeknek épült lakótelep, amely a nyolcvanas évek elejére Rio de Janeiro egyik legveszélyesebb városrészévé vált.A hely történetét a film jónéhány szereplő sztoriján keresztül meséli el. Ám mindent a narrátor nézőpontjából látunk: Buscape egy szegény fekete srác, aki túl törékeny és félős ahhoz, hogy bűnöző legyen, ugyanakkor túl okos ahhoz, hogy megelégedjen valamilyen alulfizetett munkával... (port.hu)
Amióta Brian és Mia Toretto kiszabadította Domot a fogságból, számos határon átsüvítettek, hogy kijátsszák a hatóságokat. Most Rio de Janeiróban húzták meg magukat, és el kell vállalniuk egy utolsó balhét, hogy elnyerjék szabadságukat. Amikor összeállítják a csúcsversenyzőkből álló elit csapatukat, a cinkosok jól tudják, hogy az egyetlen esélyük arra, hogy örökre kiszálljanak, az, ha szembeszállnak a korrupt üzletemberrel, aki ki akarja nyírni őket. Ám nem csak ő van a nyomukban.A kemény szövetségi ügynök, Luke Hobbs sosem hibázza el a célt. Amikor feladatául kapja, hogy találja meg Domot és Briant, ő és kommandós egysége teljes gőzzel üldözni kezdik hőseinket. De miközben az emberei átszáguldanak Brazílián, Hobbs rájön, hogy nem tudja szétválasztani a jó fiúkat a rosszaktól. Így hát az ösztöneire kell bíznia magát, hogy sarokba szoríthassa zsákmányait, mielőtt valaki más ejti őket.
Maranhao kies, vad vidékére költözik az elmebajos Vasco de Sá a terhes feleségével, Áureával és az anyósával 1910-ben. A munkásaik távozása, majd Vasco halála után a két nő egyedül marad a vadonban. Csak az egyik rabszolga fia, Massu támogatja őket. A két nő megtanulja, hogyan lehet életben maradni. Áurea egyedül neveli a kislányát, és abban reménykedik, hogy egyszer majd sikerül visszaköltözniük a fővárosba, ahol élt. Ám ahogy múlnak az évek, egyre kevesebb a remény arra, hogy tervét sikerül valóra váltania. Végül megbékél a hellyel és a sorsával. (port.hu)
Egy magányos vonat száguld a kihalt namíbiai sivatagban, rajta az angol királynő, aki éppen szűk családi körben ünnepli egyik unokája születésnapját. A szomszéd fülkében a királyi testőrök vigyáznak a királynővel utazó angol koronára. Ám az égből váratlanul leszáll egy ejtőernyős, és a rejtélyes bűnöző magát királynőnek álcázva pillanatok alatt ellopja a királyi ékszert, majd a testőrökkel vívott rövid tűzharc után a homokbuckákon snowboardozva eltűnik a sivatagban… A Dhoom:2 bővelkedik ehhez hasonló ötletes és látványos akciójelenetekben, nem véletlenül vált a kortárs Bollywood egyik legnépszerűbb akciófilmjévé. A történet szerint a mumbai-i szuperzsaru és kétbalkezes társa a világ legzseniálisabb tolvajának elfogására készül. A titokzatos bűnöző mindig álruhában, furfangos trükköket és mindenféle technikai szerkentyűket bevetve, üldözői orra előtt lopja el a világ legértékesebb műkincseit.
Hőseink olyan exkatonák, akik csalódtak a hazájukban, ugyanis hiába szolgálták évekig becsülettel, az életüket kockáztatva, nem honorálták az áldozatukat. Miután leszerelnek, már a családjuk eltartása is nehezükre esik. Végső elkeseredésükben aztán azzal a tervvel állnak elő, hogy kirabolnak egy drogbárót, akinek a főhadiszállása három dél-amerikai ország, Argentína, Brazília és Paraguay közös határszakaszán áll (erre a hármas határra utal a film címe), amelyet szinte lehetetlen hatóságilag ellenőrizni, így a szervezett bűnözés egyik központja.