Izgalmakkal teli klasszikus filmalkotás, amelyben egy gonosz férfi kész őrületbe kergetni szép fiatal menyasszonyát, csakhogy az elrejtett drágakövek nyomára bukkanjon. A mézeshetek végeztével a pár egy ódon birtokra költözik, amelyet a feleség örökölt gyilkosság áldozatául esett nagynénjétől. Ezzel minden készen áll ahhoz, hogy a gonosz férj véghezvigye ravasz terveit és addig játsszon gonosz bújócskát a házban, amíg kétségbeesett felesége kételkedni nem kezd saját elméje épségében.
Richard Wanley egyetemi tanár egy este megáll egy kirakat előtt, amely mögött megpillant egy női arcképet. Aznap utazott el nyaralni a felesége és barátaival vacsorázik a megszokott klubjában. A barátok nagyon csodálkoznak, hogy szalmaözvegységének első estéjét egyedül akarja tölteni. Ők agglegények és mindegyiküknek randevúja van. Megállapítják, hogy az ő korukban már veszélyesek a kalandok. Elsietnek, Wanley magára marad és leül olvasni. Megkéri az inast, hogy fél tizenegykor szóljanak neki, mert könnyen megfeledkezik az időről. A klubot elhagyva, elmegy megint a festmény előtt. Hirtelen a kirakatüvegen át megpillantja a kép eredetijét. Az ismeretlen nő, a "modell" meghívja egy pohár italra. És itt indul útjára a titokzatos történet.
A film három reménytelenül elveszett, szép és vad fiatal intenzív kapcsolatáról és ámokfutásáról szól. Jordan White és Amy Blue, a két problémás tinédzser, felszednek egy kamasz vándort, Xavier Red-et. Együtt a hármasban nekikezdenek egy szex-szel és erőszakkal teli utazásnak a pszichopaták és gyorséttermek Amerikáján keresztül..
1959-ben, egy iskolai avatóünnepségén elteszik a gyerekek elképzelt jövőt ábrázoló rajzait. Van köztük egy, amelyik nem rajzot, hanem véletlenszerűnek tűnő számsorokat tartalmaz. Ötven évvel később diákok elemzik a gyermekrajzokat. A kislány által írt számok Calebhez kerülnek, aki megmutatja azt az apjának, a híres asztrofizikusnak. John Koestler megdöbbenve fedezi fel, hogy a számok dátumokat jelentenek, amelyek a világot sújtó nagy katasztrófák időpontját jelzik. A számsort összeállító kislány lánya, Diana segítségével, Koestler versenyt fut az idővel, hogy megakadályozza a végső katasztrófát.
A filmben sodródó, hétköznapi emberek keresik a boldogulást és a szerelmet. Egy fiatal pár meggondolatlan szakítása indítja meg a kirobbanóan humoros, egyúttal szívszaggatóan szomorú események sorozatát. Egy boldogtalan szerelmes és legjobb barátja, a szexuálisan kiéhezett szingli; egy saját útját járó, öntörvényű nyomozó és egy kisstílű, könyörtelen tolvaj; egy gyönyörű lány, oldalán az idõsödõ, nõs férfival; egy idegösszeomlás szélén álló, elhagyott feleség; egy ambiciózus tévéproducer; egy kirabolt, és elhagyott võlegény sorsa egy csapásra egymásba fonódik, és vidám, mégis keserédes történetté kerekedik.
A zabolátlan, merész és élénk képzelőerővel megáldott tinédzser Diana (Evan Rachel Wood) alig várja, hogy belevethesse magát a nagybetűs életbe, miközben legjobb barátnője, a visszafogott Maureen (Eva Amurri) egyre nagyobb aggodalommal figyeli kicsapongásait. A felnőtt, kertvárosi családanyaként élő Dianát (Uma Thurman) félelmek és kétségek gyötrik, ugyanis máig szörnyű emlék kísérti: egy tragikus végkimenetelű középiskolai lövöldözés, melynek során Maureennal élet és halál közötti döntéshelyzetbe kerülnek, mely mindörökre megváltoztatja jövőről szőtt álmaikat.
Barkleyt teljesen lefoglalja a doktorijára való felkészülés. Eközben kapja a hírt, hogy apja - munkája elismeréseként - megkapja a kémiai Nobel-díjat. Az egyetlen gond az lehet, hogy bár Eli Michaelson kiváló kutató, ám a múltja nem éppen patyolattiszta. Most hogy reflektorfénybe került, a piszkos ügyei kísérteni kezdik. Sőt, még a fiát is elrabolják a díjátadó ünnepség estéjén. Elit azonban kemény fából faragták, visszautasítja, hogy váltságdíjat fizessen a csemetéjéért. Ez azonban csak olaj a tűzre. A leszámolás nem marad el, ugyanakkor az apa-fia közötti viszonyt is megnyugtatóan rendezni kell.
A híradós stáb a tűzoltók életéről, munkájáról készít riportot. Ennek során végigkövetik az egyik egység munkanapját, hogyan telik a szolgálat bent a laktanyában, illetve milyen eseményekhez riasztják őket. Az egyik riasztásnál ők is a vonuló egységgel mennek, élesben rögzítve az eseményeket. Egy bérházhoz riasztották őket, ahol hátborzongató események részesei lesznek. Kiderül, hogy valamiféle vírus támadta meg az embereket. Menekülnének, de a házat karantén alá helyezik. Körülöttük rémült lakók és a megfertőzött, zombiszerű emberek, akik emberhúsra éhesek.
Egy fiatal, zseniális matematikus, Jim Doyle a káoszelmélet révén képes elõre jelezni az ausztrál tõzsde árfolyammozgásait. Ráadásul tűzközelben van, hiszen a dinamikusan fejlõdõ CentaBank alelnöke. Jim mind több és több pénzt akar, fõnöke Simon pedig hatalmat, így hát szövetkeznek. A két pénzcsinálóhoz dõlnek a milliók, egészen addig, amíg az egyik károsult házaspár ügyvédet fogad és feljelenti a bankot. Ugyanakkor Jim gyanakodni kezd, hogy bankpénztáros szerelme, Michelle Simon beépített ügynöke.
A fotós Jean megérkezik a New Hampshire partjai közelében fekvő Smuttynose-szigetre, hogy felderítsen egy több, mint száz évvel korábban elkövetett bűntényt. 1873-ban brutálisan meggyilkoltak két fiatal norvég bevándorló lányt. Egy harmadik, Maren Hontvedt túlélte a tragédiát. A gyilkossággal Louis Wagnert vádolták, a férfit halálra ítélték és kivégezték. Miközben Jean beleássa magát az ügybe, maga is érzelmi válságba kerül. Egyre több hasonlóságot vél fölfedezni Maren és a saját élete között. A múlt és a jövő tragikusan összefonódik. Anita Shreve regényének filmváltozata.
Egy háziasszony egy csapat fiatal gyilkossal kénytelen megküzdeni. Az a fajta történet ez, amikor a kisember belekeveredik valamibe, és üldözötté válik. Nem akar senkivel sem keménykedni, nem is hiszi magáról, hogy képes lehet rá, csak haza akar menni a családjához, ehhez viszont szembe kell szállnia a gonoszokkal.