Hollywood, Sunset Boulevard. A filmsztárok legfelkapottabb lakóhelye. Az egyik luxusvilla úszómedencéjéből meggyilkolt férfit halásznak ki a helyszínre érkező rendőrök. Három golyó végzett vele: egyet kapott a hasába, kettőt a hátába. Az áldozat jelentéktelen senki, másodrendű forgatókönyv-iparos. De a villa tulajdonosnője nem akárki: egykor a némafilm legfelkapottabb csillaga volt. Ez történetüknek szomorú végkifejlete, de korábban az egész egy különleges kapcsolattal kezdődött. Joe Gillis, a feltörekvő filmíró úgy érzi végre ott áll a siker kapujában, ám Norma Desmond, a lecsúszott színésznő egyvalamire vágyik igazán: az az álma, hogy újra rivaldafénybe kerüljön. S ezért akár ölni is képes.

Hideg számítás vezérelte Phíllis Dietrichsont, amikor lényegesen öregebb, vagyonosabb férjet választott. Házassága érdekében először férje feleségét kellett megölnie, most pedig férje mielőbbi halálában reménykedik, hogy megszerezhesse annak vagyonát. A befolyásolható biztosítási ügynök, Walter Neff személyében megfelelő eszközt talál terve megvalósításához. Férjét baleset látszatát keltve megölik, így hozzájuthatnak a magas biztosítási díjhoz, mely biztosítás megkötését Phyllis erőszakolta ki férjétől. A tett elkövetése után Walter rájön, hogy Phyllis kijátszotta őt. Kétségbeesetten és a lelkiismeret-furdalástól gyötörve lelövi a nőt, közben azonban ő is súlyosan megsebesül. Végül barátja, Barton Keyes hangrögzítő készülékére mondja vallomását.

Bécs közvetlenül a második világháború befejezését követően. Romok, leszerelő katonák, élelem- és áruhiány, feketepiac, közigazgatási székekben a négy szövetségi hatalom képviselői ülnek. Egyszóval káosz. A fiatal amerikai író itt akar találkozni barátjával, aki munkát ígér neki. Az illető azonban egy baleset következtében meghalt, így a férfi már csak a temetését nézheti végig. Lehetetlen helyzetében barátaihoz fordul, akik különböző történeteket mondanak el a tragédiáról, s gyanút ébresztenek benne: lehet, hogy barátját valójában meggyilkolták...

Vajon ki gyilkolta meg Miles Archer-t? Senki nem sejti. Archer társa, Sam Spade magánnyomozó azonban tudja, hogy barája egy értéktelennek tűnő szobor eltűnése ügyében nyomozott, amikor valaki kioltotta az életét. Miközben Sam a gyilkost keresi váratlanul három titokzatos ügyfél is felbukkan nála - és mindegyik azt szeretné, ha megtalálná nekik a szobrot, kerül, amibe kerül...

"Felvonó a sikerhez" - írta a korabeli francia sajtó erről a Delluc-díjjal jutalmazott elsőfilmről, melynek "új hullámos" rendezője ismerte fel Jeanne Moreau valódi egyéniségét. Modern hangvételű, brilliánsan felépített krimibe - egy "tökéletes bűntény" meghiúsulásának fordulatos történetébe - ágyazva mutat be egy nyomasztóan kiszámíthatatlan világot, ahol a szerelem az egyetlen kapaszkodó. Ezért öleti meg férjét a szeretőjével a gazdag polgárasszony, akinek szenvedélyét úgy jeleníti meg Moreau, hogy a film során egyszer sem találkozik szerelmével.

Philip Marlowe magánnyomozót egy milliomos idős férfi azzal bízza meg, hogy derítse ki, mivel zsarolja lányát egy könyvekkel üzletelő férfi. A detektív felkeresi a könyvkereskedőt, de már csak a hulláját találja - a holttest mellett pedig ott ül megbízója lánya, önkívületi állapotban. Marlowe innentől fogva ahová csak beteszi a lábát holttestekbe botlik, kaszinótulajdonosokat és simlis üzletembereket követ, gazdag és veszélyes nők társaságában forog, ügyetlen bérencek lövései elöl menekül, cinikus humorát azonban még a legveszélyesebb helyzetekben sem veszíti el. Az ügyet pedig tovább bonyolítja a gyönyörű és ravasz Vivien, munkaadójának idősebb lánya.

J.J.Hunsecker a Globe pletykarovatának vezetője. Szereti dróton rángatni az embereket és szeret visszaélni a hatalmával. Semmi más nem érdekli, csak a siker és a saját karrierje. Susan, a húga szerelmes Steve Dallasba, egy fiatal jazzgitárosba. Hunsecker mindent elkövet, hogy a románcot tönkretegye. A piszkos tervben segítőtársa Sidney Falco, a sima modorú és gátlástalan riporter, aki abból él, hogy a "klienseit" kiteszi az újságba, nevezetesen Hunsecker pletykarovatába. Falco és Hunsecker a sajtót használják fel, hogy bemocskolják Dallast. Csak egy dolgot hagynak ki a számításból: nem igaz, hogy minden és mindenki megvásárolható. Chico Hamilton fekete zenéje festi alá a filmet

Mildred Pierce alsó-középosztálybeli feleségként, kétgyerekes családanyaként már beletörődött a boldogtalanságba egy átlagos amerikai sorház falai között, lányainak azonban többet szeretne nyújtani ennél. Miután férje is elhagyja, pincérnőként áll munkába, a kemény munka eredményeképp pedig kisebb vagyont spórol össze. A pénzből sikerül vendéglőt nyitnia, néhány év alatt pedig étteremlánc-tulajdonos gazdag nővé válik. A legnagyobb jólétben is keményen dolgozik, nem vágyik úrinői életre, pénzét pedig nagyigényű, sznob lányára és naplopó, pitiáner élettársára költi. Mildred anyai érzéseitől vezérelve, kihasználva, önmagát feláldozva a bűn vonzásába kerül. (kilencesterv.com)

A United Artists ezzel a filmmel kívánt csatlakozni a korabeli divathoz: a gengszterfilmkészítéshez, Howad Hawks mindjárt meg is rendezte a műfaj akkori legjobb moziját. Muni jóideig nem szakadt el a gengszterfiguráktól, sőt ezen belül egy sajátos karaktert teremtett: általában műveletlen, nyers, közönséges gengsztertípust alakít, akinek kegyetlensége és durvasága gyermeki naivitással keveredik. A történet alapjául Al Capone élete szolgált. Egy kis szélhámos a gengsztervezér, Lovo szolgálatába szegődik. Később megöli főnökét és kezdetét veszi egy furcsa karrier... A film remake-jét (igen jelentős változtatásokat eszközölve rajta) Brian De Palma készítette el 1983-ban, Al Pacino főszereplésével.

Orson Welles egy gyanútlan férfit játszik, akit egy mozgássérült sztárügyvéd felfogad a jachtjára, hogy eleget tegyen gyönyörű felesége (Rita Hayworth) kívánságának. Nem is sejti, mekkora veszélybe sodorja önmagát azzal, hogy elfogadja a munkát. De ha tudná is, akkor sem menekülhetne, hiszen már régen a fiatal és varázslatos asszony hálójában vergődik. "Ha a tükröt színpadi segédeszköznek és a film szerves részének is tekintjük, akkor A sanghaji asszony a vidámparki Tükrök Házában játszódó befejező jelenetének a filmtörténetben antológikus jelentősége van. A görbe tükrök mindenféle szögből bemutatott skizofrén-paranoid világa a legmegfelelőbb hely annak a vitathatatlan végkövetkeztetésnek a levonására, ami elől - akár a labirintusban a tükrök elől - senki sem tud elmenekülni.

New York városában minden nyolcadik másodpercben elkövetnek egy bűntényt. A folyón túl van a zsaruk városa, Copland, ahol Freddy Heflin a seriff, de a nagyvárosi zsaruk irányítanak mindent. Freddynek ezúttal választania kell: példaképeit védi vagy végrehajtja, amit a törvény előír. Egy éjjel ugyanis kettős gyilkosságot követ el egy városi rendőr, akit korábban hősként ünnepeltek. Copland seriffje az igazság mellett dönt, és magánnyomozásba kezd a példaképnek tartott városi zsaruk, Gary Figgis és Ray Donlan után.

Los Angeles sokaknak napfényt, pálmafákat és könnyű, vidám életet jelent. És vannak olyanok, akiknek egészen mást. A városban dolgozó zsaruk számára ezekből az utcákból felesleges erőszak, hazugság és halál sugárzik. Aki itt egyenruhába bújik, az hamar megtanulja, hogy a törvény betűje nem vezet el az igazságig: az utca törvényeire van szüksége, ha győzni akar. Tom Ludlow nem adja fel könnyen, pedig ő aztán igazán sötéten látja a világot. Felesége elvesztése után csak a rendőri munka marad számára. Amikor azonban egy nyomozás során rájön, hogy a kollégái közé is befurakodott a korrupció, minden dühét és haragját ebben az ügyben vezeti le: pedig most a saját társai ellen kell fordulnia.