A 12 éves Julien 1944-ben egy kolostori internátusban összebarátkozik egy zsidó fiúval, akit két társával együtt az iskolában rejtegetnek. A Gestapo azonban egy följelentés alapján elviszi a zsidó gyermekeket és a rájuk vigyázó szerzetest, s Auschwitzba deportálják őket. Malle megható s egyáltalán nem szentimentális filmet rendezett ebből a történetből, amelynek különös aktualitást adott, hogy épp a film befejezésével egyidejűleg kezdődött meg Klaus Barbie, a lyoni hóhér pere Franciaországban. A közvéleményben élénk visszhangot keltett a film, amelyben a tízéves amerikai távolléte után hazájába visszatérő Louis Malle gyermekkori emlékeket idézett föl. A rendező Louis Malle, méltán nyerte el forgatókönyvéért Európa legrangosabb díját, a Felix-díjat.
Prágában járunk, a vasfüggöny még tartja magát. Louka, a zenész a nőbolond agglegények boldog és felelőtlen életét éli. Anyagi téren azonban már korántsem áll olyan jól, mint nőügyekben. Ezért egyezik bele, hogy pénzért névházasságot kössön egy ismeretlen orosz nővel, akinek csehszlovák útlevélre van szüksége. A házasság megköttetik: csakhogy Louka számításába apróbb hiba csúszik. "Felesége" ugyanis megszökik, s neki csupán egy kis csomagot hagy emlékül: kisfiát, Kolját. A megrögzött cseh szívtipró meg a gondjaira bízott pöttöm orosz mulatságos, megható kalandjaihoz az 1989-as év eseményei meg az örökké csodálatos Prága szolgáltatnak hátteret.
Felnőttként Róbert Gida, azaz Christopher Robin a munkájában túlterhelt és nem is fizetik meg kellőképpen, jövője pedig bizonytalan. Állása miatt feleségére és kislányára alig jut ideje; régen elfeledte derűs gyermekkorát, amit mézszerető, csacsi öreg medvéjével és társaival töltött. Aztán egyszer csak, kissé meggyötörten a sok-sok évnyi ölelgetéstől és játszadozástól, Micimackó ismét feltűnik életében. Megújítják barátságukat, s Christopher felidézi csodákkal és fantáziával telt ifjúkorát, amikor a semmi volt a legjobb dolog, amit csinálhatott. Egy szerencsétlen fordulatot követően, melynek Róbert Gida aktatáskája az elszenvedő alanya, Micimackó és a többiek, úgymint Malacka, Füles és Tigris, az erdőből egyenesen Londonba indulnak, hogy visszajuttassák barátjuk pótolhatatlan holmijait… mert a barátokra mindig lehet számítani.
Négy koppenhágai bűnöző lelép a gengszter főnök 4.000.000 koronájával . Barcelonába próbálnak menekülni , de kénytelenek megállni vidéken. Egy kis falu határában lévő elhagyatott, romos egykori vendéglőben húzódnak meg hetekig . Lassan mindannyian rájönnek, hogy szeretnének ott maradni, új életet kezdeni . Az elképzelt új jövő megtestesülése a közösen felújított és üzemeltetett fogadó.
Charlie és Alan egykor szobatársak voltak az egyetemen. Évekkel később összefutnak és felújítják korábbi barátságukat. Charlie a 2001. szeptember 11-i terrortámadásban veszítette el feleségét és gyermekeit. A tragédiát azóta sem tudta feldolgozni, megkeseredett ember lett, ráadásul mentális problémákkal küszködik, Alan pedig bár jól szituált és példás családi életet él, mégis boldogtalan, tele van kötelezettségekkel és gondokkal. A találkozás mindkettőjük számára egyfajta mentőkötél, egymás segítségével próbálnak túljutni a nehézségeken.
Bernard egyetemi tanár, egykor kiváló novellistaként is jegyezték. Felesége, Joan csak most bontogatja az írói szárnyait, és mint kiderül, van is érzéke az íráshoz. Ez pedig éppen elegendõ ahhoz, hogy Bernardban feltámadjon a szakmai féltékenység, amely végül a család szétszakadásához vezet. Mindezt legjobban a két tizenéves fiú sínyli meg. Amikor választás elé kerülnek, Walt az apjával, Frank pedig az édesanyjával marad. Idõvel Joan egyre sűrűbben találkozgat a fia teniszedzõjével, miközben Bernard az egyik tanítványával, Lilivel randevúzgat, akit mellesleg a fia is kedvel.
A harmincas évei elején járó Antoine sok idő után, apja betegségének hírére tér vissza Provence-i szülőfalujába, ahol kénytelen-kelletlen átveszi az öreg üzletét, ami egy lakókocsiba épített mozgó élelmiszerboltot és azzal állandó tanyáról-tanyára való vándorlást jelent. A nagyvárosban eltöltött évek után a falusi élet örömeit lassan felfedező férfi mogorvaságát a mellé sodródó életvidám Claire oldja, akinek gyönyörű mosolya nemcsak a vevőket csalogatja vissza, de a szerelem ígéretét is magában hordozza.
Edward Wilson céltudatos fiatalember, aki hazájáért, az Egyesült Államokért mindenre képes. Ambiciózus hozzáállása segíti abban, hogy munkát kapjon a II. világháború elején megalakuló hírszerző csoportban. Wilson egyike lesz azoknak, akik létrehozzák a világ legbefolyásosabb kémszervezetét, a CIA-t, és a hidegháború éveiben maga is aktív formálója lesz a kibontakozó fegyveres konfliktusoknak. Miközben látszólag szürke hivatalnokként éli mindennapjait, ifjúkori idealizmusát apránként teljesen felemészti a hírszerzés látszatvilága, amelyben mindenki titkokat őriz, és senkiben sem lehet megbízni. A kubai Disznó-öbölben végrehajtott amerikai invázió után nyilvánvalóvá válik, hogy valaki elárulta a partraszállás tervezett helyét a szovjeteknek. A besúgó utáni kutatás során Wilsonnak élete minden fontos személyes kapcsolatát próbára kell tennie.
A tánckar az azonos című Pulitzer-díjas színdarab alapján készült musical filmfeldolgozása a mindennapok kíméletlen, kegyetlen harcának, a boldogulás háborújának látványos szinonímája. Tehetséges, fiatal, szorgalmas táncosok hosszú évek kemény munkájával a hátuk mögött arra várnak, hogy egyszer a színpadon is kamatoztathassák tudásukat. Egy Broadway-show tánckarában fellépni - az első lépés a hírnév felé vezető úton, ezt az első lépést azonban csak néhány szerencsés teheti meg. Több százan jelentkeznek a felhívásra, de a színházi nézőtér homályában ülő kíméletlen rendező csak a legjobb tizenhatnak ad esélyt arra, hogy egy utolsó, mindent eldöntő szűrőn bizonyítsák rátermettségüket. Senkit nem érdekel a magánéleti problémájuk, senkit nem érdekel a sérülésük, a bánatuk, a fáradtságuk. Ha csillogni akarnak a színpadon, előtte meg kell járniuk a poklot.
Elefántországban győzelemnapi felvonulást szerveznek. Elefántország ifjú királyától, Babartól gyermekei arról kérdezősködnek, mit is ünnepelnek ezen a napon. Babar tehát felidézi uralkodásának kezdetét, a Rinocéroszokkal folytatott háború történetét és a világraszóló győzelem történetét.
Johnny a XXI. század életművésze, az agyába drótozott memóriatárban jó pénzért adatokat csempész a világ egyik sarkából a másikba. Ezúttal azonban alaposan melléfogott. Implantját vészesen túlterhelték, 320 gigabyte feszíti a koponyáját, ráadásul a jakuzák is a nyomába eredtek, hogy titokzatos megbízójuk számára megszerezzék a mnemonikus futár fejét, benne az emberiséget sújtó halálos kór ellenszerét. Johnnyt csak saját ravaszsága mentheti meg üldözői hálójából, valamint egy váratlan szövetséges: Jane a kibernetikailag föltuningolt testőrlány.