A film Alice Walker Kedves Jóisten című regényéből készült. Az Egyesült Államok déli részén játszódik, fekete írónő, fekete története. De nemcsak a feketék másodrangúságáról szól, hanem a nőkről, akik a feketék társadalmában másodrangúak: Csak nézd meg magad - vágja Celie fejéhez a férje - Nigger vagy, szegény vagy, csúnya vagy, nő vagy." És Celie, akinek fejlődését tizennégy esztendős korától egy emberöltőn át kísérjük figyelemmel, s aki a hosszú-hosszú éveken át csak istenhez írhatta a leveleit, a maga embersége és két szeretett asszony segítsége révén mégis megáll a lábán, és szembefordul a sokszoros átokkal: Lehetek szegény, lehetek nigger, lehetek csúnya, és meglehet, hogy főzni sem tudok. De itt vagyok."
Dobozok, amelyekben az emberek névtelenül leadhatják nem kívánt gyermekeiket.
Juno csinos, okos tinilány, akinek váratlanul mégis azzal kell szembesülnie, hogy osztálytársával, Bleekerrel egy túl jól sikerült éjszakán szimpla hülyeségnél sokkal többet csináltak. Az anyai örömök elé néző lány barátnője, Leah segítségével nevelőszülőket keres és talál a születendő kicsinek. A tökéletes adoptálók Mark és Vanessa, a tehetős külvárosi szerelmespár, akik már alig várják, hogy a karjukban tartsák a csöppséget. Szerencsére Juno szülei, Mac és Bren MacGuff mindenben a legmesszebbmenőkig támogatják lányukat.
A XXI. század közepére az emberiség életét az új típusú, saját létükről is tudó komputerek teszik tökéletessé. Ezek a gépek segítenek átvészelni a természeti katasztrófákat: a sarki jégpáncélok megolvadását és a kontinensek parti területeinek víz alá kerülését is. A komputerek robotokat működtetnek, és ezek egyike, egy android a gépek evolúciójának új lépcsőfokára ér: alkotói érzésekkel ruházzák fel. A film az ő érzelmeinek fejlődéséről, és a körülötte élők reakcióiról szól, arról, hogy lehet-e a komputer-ember több, mint gép.
Roberto és Anna egy közép-olaszországi kisvárosban élnek és dolgoznak, boldogságban és egyetértésben nevelik két fiukat. Harmonikus életük azonban egyik pillanatról a másikra megváltozik, amikor a férj Szicíliából rossz hírt kap: unokahúgát meggyilkolta a férje, és neki kellene gondoskodnia az árván maradt három fiáról. A hirtelen kibővült család azonban rengeteg új kihívással és felelősséggel jár. A nagy sajtóvisszhangot kiváltó eset felveti nemcsak az egyéni, hanem a társadalmi felelősségvállalás esetét is. A bíroságon nemcsak a gyerekek felügyeleti jogaiért kell megküzdenie, hanem minden nő védelméért, akit családon belül bántalmazás ér.
A varázslatos képességekkel megáldott két ikerlányt születésükkor, a szülőföldjükön dúló szörnyű háború idején szétválasztják. A Nap amulettet viselő Camryn gazdag családban nő fel, míg a Holdat hordó Alexet egy egyedülálló anya neveli fel. Mint kiderül, mindegyiknek az adott napszakban működik a varázsereje. A huszonegyedik születésnapjukon a két iker újra találkozik. Fokozatosan megismerik egymást és különös képességeiket. A pártfogóiktól megtudják, milyen küldetés vár rájuk: nekik kell visszaállítaniuk szülőföldjük régi fényét és dicsőségét.
Gyereket szeretne Göran és Sven, a homoszexuális házaspár. Az örökbefogadást intéző ügynökségen azonban elírják az adatot és a másfél éves árva kisfiú helyett egy homofób, tizenöt éves fiatalkorú bűnözőt kapnak. Patrik utálja az új "szüleit" és nem akar velük élni, ugyanakkor Göran és Sven sincs elragadtatva a jövevénytől. A dolgok azonban idővel megváltoznak. Sven otthagyja őket, Göran pedig elhatározza, hogy gondját viseli Patriknak, amíg az ügynökség új családot talál számára. Miközben Göran és Patrik egyre közelebb kerül egymáshoz, Svennek is szembe kell néznie a múltjával.
A történetben egy nemrég megözvegyült sci-fi író örökbe fogad egy kisfiút, aki saját bevallása szerint a Marsról érkezett. Az újdonsült apa figyelmen kívül hagyja gyereknevelésben járatos nõvére figyelmeztetéseit, amik a szülõi feladatokkal járó nehézségekrõl szólnak. A férfi aztán olyan problémába ütközik, amire még az alaposan felkészült lánytestvér sem gondolt: a különös események egész láncolata arra készteti, hogy komolyan vegye a kissrác meséjét...
1969, Texas állam. Lou Jean meglátogatja a férjét a börtönben. Az asszony ráveszi Clovist a szökésre, hogy segítsen visszaszerezni a kisfiukat, akit a gyámhatóság nevelőszülőknél helyezett el. Alig kelnek útra, máris összetűzésbe keverednek a hatósággal: az őket igazoltatni akaró járőrt az autójával együtt elrabolják. Kezdetét veszi az üldözés Texas állam végtelen autópályáin, amelybe egyre több járőrkocsi kapcsolódik be. A média is felfigyel a hajtóvadászatra, Lou Jean és Clovis népszerű hősökké válnak. Sorsukat azonban nem kerülhetik el. Megtörtént eset alapján.
A drogfüggő édesanya nem törődik afro-amerikai kisbabájával, akit emiatt egy fehér szociális munkás és férje fogad örökbe. Néhány évvel később azonban az édesanya rájön, hogy bár azt hitte, meghalt a kisfia, valójában mégis életben van, és a bírósághoz fordul, hogy visszaszerezze a gyermekét...
Joan Crawford Hollywood egyik legnagyobb sztárja volt. Négy évtizedes pályafutása alatt emlékezetes filmek sorát készítette, 1945-ben Oscar-díjat kapott a Mildred Pierce-ben nyújtott alakításáért. Miközben színésznőként sikert sikerre halmozott, a magánéletében nem találta a boldogságot. Négy férjet is elfogyasztott, az adoptált lányát pedig kitagadta az örökségből. Mindez arra ösztönözte Christinát, hogy megírja önéletrajzát, és olyannak mutassa meg a mostohaanyját, amilyen az valójában volt: kegyetlen, érzelemmentes szörnyetegnek, aki otthon is szerepet játszott.
A megrázó alkotás az illegális gyermekkereskedelemről, a szegénységről és a szociális egyenlőtlenségekről szól. A történet a 40 év körüli francia üzletasszonyt, Heléne-t követi, aki azzal az elhatározással érkezik Argentínába, hogy adoptáljon egy gyermeket. A sors összehozza egy kétségbeesett anyával, aki 13 éves fiával együtt a fennmaradásért küzd és már várja következő gyermekét is. Hamarosan mindkét asszony súlyos döntések elé kerül. Az argentin rendező, Juan Solanas munkája, elnyerte a Stockholmi Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, s a film két női főszereplőjét (Carole Bouquet és Aymara Rovera) is díjazta a zsűri.
A tizenöt éves Augusten költői babérokra törő anyja mániás depresszióban szenved. Házassága Augusten apjával romokban hever, a pszichiátere az egyetlen biztos pont az életében. A kissé bogaras Dr. Finch azt tanácsolja, hogy szakadjon el a fiától, így Augusten hamarosan az orvos különc családjánál találja magát. Az idősebb lány súlyos lelki problémákkal küzd, ám a fiatalabbikban, Natalie-ban Augusten rokonlélekre lel. A fiú naplót vezet, amelyben lejegyzi a vele történteket.
Don Roos író-rendező merészen eredeti, humoros és szívhez szóló vígjátéka az élet és a szerelem kiszámíthatatlanságát vizsgálja több egymásba fonódó történetben. Az eltemetett titkok, az elszalasztott lehetőségek és a második nekifutások mindent ígérnek, csak happy endet nem. De vajon eljöhet-e ennek ellenére is a boldogság a film hősei számára...