A film kerettörténete 1945-ben játszódik, s a fasiszták bukásával kezdődő leszámolások kapcsán visszapillantásokban tárul elénk a századelőn egyszerre, de különböző sorban született és együtt felnőtt parasztfiúnak, Olmónak és Alfredónak, az uraság unokájának bonyolultan egymásba fonódó életpályája. 1918-ban, a háborúból hazatérvén, majd jövendőbelijeikkel együtt újra szentesítik barátságukat, Alfredo azonban cserben hagyja az ártatlanul gyerekgyilkossággal gyanúsított Olmót. Barátságuk megromlik, akárcsak Alfredo házassága, aki hagyja szabadon garázdálkodni a szadista fasiszta intézőt, Attilát; ez utóbbival csak Olmo mer szembeszállni, de miután fellázítja ellene a parasztokat, menekülni kényszerül.
Spanyolország, 1944. A polgárháború véget ért, de a hegyekben még harcolnak a gerillák. Carmen (Ariadna Gil) kislányával, Oféliával (Ivana Baquero) új férjéhez, a hideg, kegyetlen és autoriter Vidal (Sergi López) kapitányhoz költözik, aki Franco seregében szolgál. Ofélia nem szenvedheti az új életét, így a ház mögött felfedezett rejtélyes labirintusba menekül. Pán - védelmezője és vezetője - egy mesebeli figura meggyőzi, hogy a kislány egy mágikus királyság rég elveszett hercegnője. Hogy az elveszett igazságot megtalálja, Oféliának három próbát kell kiállnia, olyanokat, melyekre senki nem készítette fel.
A 12 éves Julien 1944-ben egy kolostori internátusban összebarátkozik egy zsidó fiúval, akit két társával együtt az iskolában rejtegetnek. A Gestapo azonban egy följelentés alapján elviszi a zsidó gyermekeket és a rájuk vigyázó szerzetest, s Auschwitzba deportálják őket. Malle megható s egyáltalán nem szentimentális filmet rendezett ebből a történetből, amelynek különös aktualitást adott, hogy épp a film befejezésével egyidejűleg kezdődött meg Klaus Barbie, a lyoni hóhér pere Franciaországban. A közvéleményben élénk visszhangot keltett a film, amelyben a tízéves amerikai távolléte után hazájába visszatérő Louis Malle gyermekkori emlékeket idézett föl. A rendező Louis Malle, méltán nyerte el forgatókönyvéért Európa legrangosabb díját, a Felix-díjat.
1750-ben járunk a mai Argentína és Paraguay területén, ahol a guarani indiánok élnek. A törzs kegyetlenségéről és primitív életviteléről híres. A guarani törzs földjére érkező jezsuita szerzetes lassan elnyeri a helyiek bizalmát, akik közül egyre többen megtérnek. Munkáját a kegyetlen rabszolgavadász, Mendoza kapitány segíti. A missziót azonban a portugálok fenyegetik, akik a terület fölött át akarják venni a hatalmat. Az indiánok és a hittérítők közös erővel szállnak szembe velük.
Tombol az ír függetlenségi háború 1920-ban. Mindennaposak a szabadcsapatok és az angol különleges egységek összecsapásai. Teddy a harc mellett kötelezte el magát, ám medikus testvére, Damien Londonba készül, kórházi gyakorlatra. Amikor azonban szemtanúja lesz az angolok kegyetlenségének, a maradás és a harc mellett dönt. Egy évvel később kettéosztják az ír szigetet: létrejön az Ír Szabadállam és Észak-Írország. A békeszerződés megosztja az íreket. Megalakul az IRA, és kezdetét veszi a polgárháború. Az addigi harcostársak, köztük a testvérek is, szembefordulnak egymással.
Claus von Stauffenberg ezredes tudja: a második világháború kimenetele nem kétséges. Csak idő kérdése Németország veresége, amelynek sorsa egy őrült kezében van. Kapcsolatba kerül összeesküvők egy csoportjával, majd kidolgozza a Valkűr fedőnevű hadműveletet, melynek célja a hatalom átvétele, kulcspontja pedig a Führer meggyilkolása. Egy váratlan fordulat azonban felborítja az aprólékosan kitervelt akciót, a résztvevőknek rögtönözniük kell. A megváltozott helyzetben Stauffenberg magára vállalja a Hitler elleni merénylet elkövetését.
A film a második világháborús dán ellenállásról emlékezik meg, szimpatikus északi szárazsággal és minimális pátosszal. A cím az ellenállás két fontos alakját, az égő vörös hajáról Lángnak nevezett Bent Faurschou-Hviidet és állandóan savanyú ábrázatáról Citromnak becézett Jørgen Haagen Schmith-et jelenti, akik feladva karriert, családot,fegyverrel, gerilla-harcmodorban szálltak szembe az országot megszálló náci német hadsereggel, valamint az őket támogató dán kollaboránsokkal.
A történet a karizmatikus lengyel festőről, Wladyslaw Strzeminskiről szól. A háború után műveit az aktuális társadalmi és politikai helyzet miatt a kommunista elit ellenezta. Kizárták az egyetemről, ahol addig tanított, illetve mindenféle módon meggátolták művészeti tevékenykedését, ennek ellenére ő kitartott saját művészi szabadságának követése mellett.
Melbourne, Ausztrália. A helyi szkinhedek haragjukat a vietnami bevándorlókon töltik ki, akiknek a jelenléte - véleményük szerint - veszélyezteti a város faji tisztaságát. A felcukkolt vietnamiak azonban megelégelik az állandó zaklatást, és egy nap keményen visszavágnak... Dühös, kompromisszumokat nem ismerő történet arról az erőszakról és gyűlöletről, amely manapság világszerte tapasztalható, amikor a munka nélkül tengődő fiatalok az "idegeneket", a bevándorlókat vádolják saját bizonytalanságukért.
1944 májusában egy ötfős, ejtőernyős női kommandóegység ereszkedik le a nácik által megszállt Franciaországban, hogy kihívásokkal és veszélyekkel teli küldetést hajtsanak végre: megóvják a normandiai partraszállás tervét őrző brit ügynököt és likvidálják a titkot veszélyeztető SS ezredest, Heindrich-et. Louise képzett orvlövész, a francia ellenállás egykori vezetőjének özvegye. Jeanne prostituált, aki nem habozik, ha ölni kell. Suzy kabarétáncosnő és Heindrich szeretője. Gaëlle robbantási szakértő, aki lázban ég, hogy végre akcióba léphessen. Maria olasz grófnő, aki beépül a francia ellenállásba. Öt nő, akikből hős lesz.
A lecke csak két szó: soha többé! Lopás. Kábítószer. Testi sértés. Nemi erőszak. A Brandel középiskolát tinédzser maffiózók és drogdílerek uralják. A tanulóknak lételemévé vált a bűnözés, a késekkel fölfegyverzett bandák mindent az ellenőrzésük alatt tartanak. A kilátástalannak tűnő helyzetben új igazgatót neveznek ki az intézmény élére. Rick Latimer egyetlen célja megfékezni a bűn terjedését. A biztonsági szolgálat főnökével közösen látnak munkához, hogy megtisztítsák az iskolát.
Dél-Afrika a múlt század viharos nyolcvanas éveiben. Patrick Chamusso az egyik olajfinomítóban dolgozik művezetőként. Nem érdekli a politika, egészen addig, míg ártatlanul börtönbe nem zárják őt és a feleségét. Nic Vos ezredes, a rendőrség embere megpróbál befurakodni Patrick és családja életébe. Az akció megrémiszti és megdöbbenti, ugyanakkor felnyitja a szemét. Chamusso harcot kezd az országot irányító és elnyomó apartheid rendszer ellen. Harcos aktivista lesz belőle, aki azt szeretné, ha Dél-Afrika is a demokratikus változások útjára lépne.
A film Ausztráliában játszódik, az 1880-as években. Ned Kelly korán elveszti apját, és sanyarú körülmények közt, a rendőrség folyamatos zaklatása mellett nő föl. 16 évesen igazságtalanul lótolvajlással vádolják és bebörtönzik. Négy évvel később szabadul, lélekben megkeményedve, de megesküszik, hogy tisztességes életet fog élni. Egy angol földesúr birtokán vállal segédmunkát, emellett kesztyű nélküli ökölvívással is keresi a kenyerét. De a hatalom olyannyira elfogult az ír bevándorlók első generációjával szemben, hogy amikor egy rendőr kikezd Ned húgával, Kate-tel, és az ezt követő dulakodásban megsérül, mégis Nedet és anyját vádolják gyilkossági kísérlettel. Ned menekülni kényszerül: megfogadja, hogy bosszút áll családjáért, és visszavág annak a társadalomnak, amely mindannyiuk életét tönkreteszi. Öccsével, Dannel és két barátjával, Steve Harttal és Joe Byrne-nel bandát alapít.
1942 - Egy fiatal skót lány, Charlotte Gray, medikaként érkezik Londonba. Hamarosan megismerkedik a királyi légierő egyik pilótájával, szinte azonnal egymásba szeretnek. A fiút azonban várja a háború. Miután Charlotte megtudja, hogy szerelmének gépét találat érte, kémszolgálatra jelentkezik Franciaországba. Dél-Franciaországba, a frontvonal mögé dobják le ejtőernyővel. Hivatalosan a francia ellenállókkal kell felvennie a kapcsolatot, de a lánynak mindennél fontosabb, hogy eltűnt szerelmének nyomára bukkanjon.