Andersen klasszikus meséjének francia rajzfilmváltozata a gonosz királyról, aki mindenkit gyűlölt és akit mindenki gyűlölt, valamint a szép pásztorlányról, a kis kéményseprőről és a madárról, aki a palota tetején fészkelt. XVI. Károly király a gőgös, felfuvalkodott uralkodó kedvenc szórakozása, hogy védtelen, kiszolgáltatott madarakra lövöldöz. Titkos lakosztályát két festmény díszíti, egy kéményseprőről, és egy pásztorlánykáról, akik szerelmesek egymásba. Ám a király is gyengéd érzelmeket táplál a leány iránt, aki megszökik a fiatal kéményseprővel. A megsértett király bosszút áll...

1982-ben bemutatott egész estés francia–magyar koprodukcióban készült legendás sci-fi rajzfilm, amely Stefan Wul L’Orphelin de Perdide [„A Perdide bolygó árvája”] című kultikus regénye alapján készült (1958). A forgatókönyvet Jean Giraud írta, a rajzfilmet René Laloux rendezte, a zenéjét Jean-Pierre Bourtayre, Pierre Tardy és Christian Zanesi szerezte, a producerei Jacques Dercourt és Roland Gritti voltak. Franciaországban 1982. március 21-én, Magyarországon 1983. szeptember 29-én mutatták be a mozikban. A filmet Moebius látványtervei keltették életre, és a Pannónia Filmstúdió művészei népesítették be fantasztikus lényekkel, felejthetetlen kreatúrákkal. A film főhőse egy kisfiú, akit Piel-nek hívnak, s aki egy végzetes baleset során egyedül marad a titokzatos, félelmetes Perdide bolygón.

A kezdet kezdetén a Nagy Kozmikus Sárkány uralkodott. Hatalmas birodalmának legmélyén két ellentétes elem, a víz és a tűz fonódott egymásba. Ám a Lélekrabló, más néven a Nagy Elválasztó, megirigyelvén a Sárkány hatalmát, szembeszállt vele és egy iszonyú kardcsapással kettéválasztotta őket, örökre elválasztva eme két, immár szembenálló elemet. Ekkor borult fel a kozmikus rend. Az időjárás két ellentétes évszakra, az emberiség pedig két ellenséges táborra oszlott. Megszülettek a Tűzimádók és a Vízimádók, az eső gyermekei...

Egy Avatár szerű bolygón Gandaharon játszódik, ahol mindenki boldog és spirituális volt, de jött a diktatúrában és egy Metamorfózis nevű multidimenziónális lényben és időutazásos börtönkonverzionálásban hívő fémrobot gonosz közös tudatú hadsereg csúcsszuper fejlett technológiákkal, hogy leigázzák a világot. Ellenállni nem tud senki, mindenkit kinyírnak, illetve lefagyasztják és a jövőbe küldve átranszformálnak mindenkit, hogy a jelenbe visszatérve ő is robot legyen. Időközben kiderül, hogy anno még genetikai kísérleteket végeztek a sok népen, attól lett ilyen torz néhány. A Metamorfózis lény főhősünknek azt mondja, hogy az invázió a jövőből érkezik, ezért nem tudják megoldani a jelenben.. talán csak a múltban, hisz mit is tudsz Te a tér időről Isaac Asimov szerint....

Lili szülei elutaznak Afrikába, hogy cirkuszuk részére krokodilokat fogjanak és kislányukat egy baráti családra hagyják. A békák megjósolják, hogy rövidesen 40 napon és éjen át esni fog, és a világon újból özönvíz lesz. Lili és Tom vidáman hancúroznak a réten, amikor a békák figyelmeztetik őket a közelgő veszedelemre. Kitör a pusztító vihar, Tomék házába seregestül özönlenek az állatok, minden fajtából egy-egy pár. Egy ideig békésen élnek együtt az állatok és az emberek, ám egy idő után az éhes húsevők fellázadnak. És egy áruló az élükre áll.

Obelix elmondja Asterix-nek, hogy szerelmes, de érzelmeit nem meri a lánynak bevallani, mert túlságosan szégyenlős. Miközben a jó barát megpróbál önbizalmat önteni belé, Obelix tudomására jut, hogy a hölgy mást szeret, mégpedig a jóképű Tragicomix-ot. Hősünk összetörik a hír hallatán, de amikor az imádott lányt és annak kedvesét a rómaiak elrabolják, eljön számára a nagy lehetőség, hogy bebizonyítsa: ki a legény a talpán. Sok vidám kaland közepette Asterix és Obelix végre megtalálja a fogságba esett párt, akiket a rómaiak épp akkor akarnak Julius Caesar születésnapi ajándékaként az arénába dobni.

Krisztus előtt ötvenben járunk, s immár az egész világ Rómához tartozik. Tulajdonképpen a két bátor gall harcos, Asterix és Obelix is, akárcsak piciny gall falujuk derék lakói. Hogy miért is hívják őket galloknak? Hát nagyon egyszerű, mert latinul a gall franciát jelent. De hát akkor miért nem adunk francia nevet a rómaiaknak is? Az örökös ellentét a gallok és a rómaiak között kibékíthetetlen. Asterix megmutatja, milyen is a gall virtus. A rómaiak futnak, mint a nyulak. Állítólag ők Julius Cézár legyőzhetetlen harcosai.

Cornwall partjainál járunk, 1803-ban: itt él a Kölyök, egy 15 éves tejfelesszájú legény, aki minden áldott este fantasztikus utazásra indul. Persze csak gondolatban, miközben a hírhedt Black Mor könyvének történeteit bújja. Mi másról is álmodozhatna fiatal hősünk, mint arról, hogy belőle is olyan híres kalóz válik, mint Black Mor, s hogy másra sem lesz gondja, mint szabadon szelni a tenger habjait újabb és újabb kalandok után kutatva. Követve a hős kalóz példáját, a Kölyök megszökik az árvaházból, ahol bebörtönzött rabként töltötte fiatal éveit. Egy térképen kívül, mely a Black Mor szigetéhez vezető utat mutatja, semmilye sincsen, még a saját nevét sem tudja. A Kölyköt azonban nem olyan fából faragták, hogy egykönnyen meghátráljon: sikerül elkötnie a vízi mentő hajóját, s kéttagú legénységével, két rosszban sántikáló szerencsevadásszal útra kel, hogy áthajózva az Atlanti-óceánon, eljusson a kincset rejtő szigetre.

Herbie-ék a nemzetközi verseny amerikai résztvevői mellett kicsit furcsán érzik magukat a Ferrarik, Mercedesek, Maseratik, Porschék között. Ám meglátni és megszeretni egy pillanat műve, Jim (Dean Jones) azonnal beleszeret a verseny egyik résztvevőnőjébe, Diane Darcyba (Julie Sommars), Herbie pedig a kocsijába. Még el sem kezdődik a futam, amikor két tolvaj a közeli múzeumból ellopja a világ legnagyobb gyémántját. A rendőrség mindenkit átkutat a környéken, ezért a tolvajok Herbie benzintankjába rejtik a lopott kincset. Rossz hír, hogy a betörők felderítése éppen annak a magas rangú rendőrnek a feladata, aki az egész akciót kieszelte.