Williard kapitány azt a megbízatást kapja a saigoni CIA-tól, hogy likvidáljon egy nyilvánvalóan megőrült ezredest. Az ezredes ugyanis a kambodzsai dzsungelben alakította ki saját birodalmát, amelyben magát istenként imádtatja és kíméletlen magánháborút folytat. Williard útja felfelé a folyón, a háborús területen keresztül egyre inkább erős színekkel festett rémálmokhoz hasonlít.
John Masterman gigantikus Metropolisában csupán egy kiváltságos réteg élvezi a technikai fejlődés nyújtotta előnyöket. Számukra csodálatos kertek és ligetek kapui állnak nyitva, ők fényben és ragyogásban élnek. A város alsó szintjén tengődnek a szegények, a munkások, akik napfényt sose látnak, mesterségesen megvilágított körülmények között robotolnak naphosszat. A két szintet liftek kötik össze, egyébként lakóik között nincs semmi kapcsolat. Mígnem egy napon "lentről" érkezett gyerekcsapat zavarja meg a fentiek szórakozását, élükön a fiatal tanítónővel, Mariával. Ericet, Masterman fiát megszédíti a lány szépsége, és utána ered az alsó városba.
Valamikor a távoli múltban, az emberiség hajnalán a különös, fekete monolittal való találkozásnak köszönhetően a majomemberek fölfedezik a tüzet és az eszközhasználatot. Évezredekkel később amerikai kutatók hasonló oszlopra bukkannak a Holdon, amely rejtélyes rádiójelet sugároz a Jupiter felé. Űrexpedíció indul útnak, hogy megvizsgálja, kinek szólhat az üzenet. A hosszú út alatt a fedélzeti komputer meghibásodik, és ez a legénység életébe kerül. Az egyetlen túlélő a visszatérés reménye nélkül mégis megpróbálja teljesíteni a küldetést.
2019-et írunk. Egy speciális osztaghoz tartozó Deckard éppen visszavonulni készül, amikor újabb feladatot kap. Öt replikáns eltérített egy űrhajót, hogy visszatérjenek a Földre és megkeressék megalkotójukat: az életüket szeretnék meghosszabbítani. Deckard feladata, hogy megakadályozza ezt, felkutassa és végezzen a replikánsokkal.
Manion hadnagy gyilkosság vádjával áll a bíróság előtt. Azzal gyanúsítják, hogy megölt egy férfit - és ezt a hadnagy nem is tagadja. Manion azt állítja, hogy hirtelen felindulásból, felesége védelmében ölt. Az áldozat állítólag megverte és megerőszakolta az asszonyt. A gyilkos védelmét egy korábbi ügyész, Paul Biegler vállalja el, a szakmai kihívás miatt. Az ügy ugyanis nem olyan egyszerű, mint az az első pillanatban látszik. A vád azt állítja, szó sincs hirtelen felindulásról, még kevésbé a feleség védelméről. Az ügyész szerint éppen Manion az, aki megverte az asszonyt, mert tudomást szerzett a későbbi áldozat és a nő titkos viszonyáról.
A világhírű német regényíró, Erich Maria Remarque önként jelentkezett katonának az I. világháborúba, és ott szerzett - egész életét meghatározó - élményeit a Nyugaton a helyzet változatlan címmel 1929-ben megjelent és világsikert aratott regényében foglalta össze: a gimnáziumból épphogy kikerülő, fiatal nemzedék szemszögéből mutatja be a háború nyomorúságát és az emberekre gyakorolt iszonyú hatását. Hazafias lelkesedéssel vonul az iskolapadból a csatatérre a megtévesztett német ifjúság, hogy aztán rádöbbenjen, mennyire nincs köze az értelmetlen öldöklésnek az eszményekhez. A lövészárok-háború mindmáig egyik leghitelesebb és legmegrázóbb ábrázolását Eizenstein "kitűnő doktori munkának" nevezte, s Oscar-díjjal jutalmazták. Azóta is filmtörténeti klasszikus ez a mesteri korai hangosfilm.
Azok a harcosok, akik a Vudan-hegy szerzeteseitől tanulják a fegyverforgatás fortélyait, szinte legyőzhetetlenek. Közéjük tartozik L is, aki viszont hátat szeretne fordítani a harcnak, ezért el is elajándékozza híres kardját, a Jade Rókát. A kardot azonban elrabolják, így Li és Su Lien , a kiváló harcos testőrnő feladata, hogy visszaszerezzék a legendás fegyvert. A rabló azonban szintén remekül bánik a karddal, méltó ellenfele a Vudan-hegy neveltjeinek, és legnagyobb meglepetésükre ő csupán egy fiatal lány. Ang Lee, az Értelem és érzelem, valamint a későbbi Túl a barátságon című film (melyért Oscar-díjat nyert) rendezőjének zseniális, harcművészeti drámája az egész világot elvarázsolta, és távol-keleti filmektől szokatlanul nagy siker lett mind az amerikai közönség, mind a kritikusok körében. Összesen 10 Oscarra jelölték, melyekből végül 4-et díjra is váltott.
Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.
Ordell úgy érzi, eleget kereskedett a fegyverekkel, s félretett pénzéből jól szeretne élni. Bevált csempészét, egy névtelen kis légitársaság utaskísérőjét, Jackie Brownt bízza meg, hogy elhozza külhonban tárolt vagyonát. Jackie azonban Ordellt és az Ordell iránt buzgón érdeklődő FBI-t is kijátssza, és egy szimpatikus óvadékügynök segítségével lenyúlja a lóvét.
A horrorfilm műfajának ez a korai klasszikusa Bram Stoker ismert regényének színpadi változatán alapul. A német némafilm egyik legjobb operatőre, Karl Freund sejtelmesen ködös képeihez Csajkovszkijtól kölcsönözték a zenét. A film sikere számtalan folytatást szült, és világsztárrá tette a vérszívó erdélyi grófot alakító Lugosi Bélát. "A gróf éppen akkor lép be a szobába, amikor Harker a tükör előtt borotválkozik. Borotválkozás közben Harker nézi magát a tükörben, maga mögött pedig nem látja Drakulát, hiszen az igazi vámpír nem látszik a tükörben, mivel nincs lelke. A lélek ugyanis olyan alak, melyet a hívő csak az isteni tükörben láthat." (Jure Mikuž: A tükör és a film)
Elszigetelt pont az óceán közepén. Olaj fúrótorony, ahol csak férfiak dolgoznak, és ahol baleset történik. Egy rejtélyes, magányos nőt, aki múltját próbálja felejteni, visznek a toronyba, hogy gondját viselje egy időlegesen megvakult férfinak. Különös meghittség ébred közöttük, egy titkokkal, igazságokkal, hazugságokkal, humorral és fájdalommal teli kapcsolat, amelyből egyikük sem kerülhet ki sértetlenül, és amely mindörökre megváltoztatja életüket.
A film két párról szól, arról, hogy milyen váratlanul és készületlenül éri őket, amikor az élet törékenységével szembesülnek. Hogyan reagálnak? Szerelmük kiállja-e a szakítópróbát? Cecilie (Sonja Richter) és Joachim (Nikolaj Lie Kaas) fiatalok és szerelmesek. Készülnek összeházasodni, előttük áll az élet. De a dolgok rosszra fordulnak, és hirtelen minden a feje tetejére áll. Nem csak Cecilie és Joachim számára változik meg minden, hanem Marie (Paprika Steen) és Niels (Mads Mikkelsen) életében is. A kapcsolatok addig átlagos szövésű szálai egy baleset következtében teljesen összekuszálódnak. Joachim lebénul, menyasszonya, Cecilie pedig beleszeret annak a nőnek a férjébe, Nielsbe, aki a balesetet okozta...
A harmincas éveikben járó testvérpár, Harbour és Wilbur anya nélkül nőnek fel. A jószívű Harbour úgy érzi, felelősséggel tartozik öccse, a labilis idegzetű Wilbur iránt. Miután édesapjuk hirtelen meghal, a fivérek között még szorosabb, szeretetteljes kapcsolat alakul ki. A fiúk összefognak és elhatározzák, hogy közösen vezetik egyetlen örökségüket: apjuk antikváriumát. Hamarosan azonban Wilbur öngyilkosságot kísérel meg, amelyet túlél ugyan, de hosszabb terápiára kórházba utalják. Kezelőorvosai úgy gondoljak, hogy Wilbur számára egy szerelmi kapcsolat jelentené az igazi gyógyírt, s bár a fiút időről időre megkörnyékezik a nők, ő senkit sem kepés közel engedni magához. Harbour eközben kénytelen egyedül vezetni a könyvkereskedést. Egy nap betoppan hozzá a kórházban takarítóként dolgozó Alice, aki a betegek által hátrahagyott könyveket szeretné eladni. Harbour beleszeret a gyermekét egyedül nevelő, csendes, fiatal nőbe. Az új kapcsolat szinte észrevétlenül megváltoztatja a fivérek életét.
Andreas egy szomorú dániai külvárosba költözik, ahol segédlelkészként kapott állást. Jorgen Mortensen, a barátságos szállodaportás rábeszéli, hogy iratkozzon be olasz nyelvtanfolyamra. Az esti kurzuson részt vevő csoport vegyes összetételű, de csupa kedves emberből áll, van ott cukrászdai eladónő, fodrász és pincér, aki mellesleg Juventus-szurkoló. Ezeknek a sérülékeny, magányos, de jólelkű embereknek a nyelvtanfolyam alkalmat ad arra, hogy megismerjék a szerelmet - és vele önmagukat -, méghozzá hamisítatlanul olasz módon!
A Michel Houellebecq sokat vitatott regényén alapuló film a két, egymástól merőben más féltestvért, Michaelt és Brunót, illetve zavaros szexuális életüket mutatja be. Kaotikus gyermekkorukat követően - hippi anyjuk csak afférjaival törődött - a molekuláris biológus Michael sokkal inkább érdeklődik a gének, mint a nők iránt, míg Brunot csakis szexuális vágyai kötik le, amelyeket azonban többnyire csak prostituáltakkal képes beteljesíteni. Bruno szánalomra méltó élete akkor változik meg, amikor megismerkedik a tapasztalt Christiane-nel, míg Michael pedig újra találkozik gyermekkori szerelmével, Annabelle-lel.
A 23 éves Ann életében nincs semmi rendkívüli. Az anyja házának kertjében, egy lakókocsiban él két kislányával és férjével, aki leginkább munkanélküli - és aki egyébként az egyetlen férfi, akit valaha is ismert. Hogy eltartsa a családot, éjszakánként takarítani jár. Egy napon rosszul lesz. A kórházban az orvos közli vele, hogy halálos beteg. A fiatal nő úgy dönt, hogy nem mond el semmit a családjának, és elkészít egy listát az utolsó tíz dologról, amelyet még meg kell tennie, mielőtt meghal: gyakrabban mondani a lányoknak, hogy mennyire szereti őket - naponta többször is; kazettákon rögzíteni a szülinapi üzeneteket nekik 18 éves korukig; meglátogatni az apját a börtönben; megismerni egy másik férfi ölelését.