Az első világháborús veterán zsidó borbély a megszólalásig hasonlít országa diktátorára, Hynkelre. A borbély azonban háborús sérülése miatt egészen a harmincas évekig amnéziában szenvedett, ezért meglepetésként érik az időközben bekövetkezett változások. Állítólag Hitler e film láttán parancsot adott Ötödik Hadoszlopának Chaplin fizikai megsemmisítésére, amit Amerika hadba lépése akadályozott meg. A zsidó borbély és a diktátor kettős szerepében remeklő író-rendező - valóságkutató beállítottságához híven - nem politikailag, hanem emberileg, vagyis embertelenségében leplezi le a Führert: kisszerű, korlátolt és beképzelt alak, aki hatalmát mindezek leplezésére (is) használja, miközben gesztusai állandóan leleplezik. Az ő ellenpólusaként jelenik meg a film végén maszk nélkül békeszónoklatot mondó Chaplin, mint értelmes-érzelmes lény, aki Hitler pályájának felívelése idején (!) vígasztalt és mozgósított azzal, hogy egy senkinek ábrázolta az istenített vezért.

A Csavargó magányosan tölti napjait a nagyvárosban. Egy nap rámosolyog a szerencse: beleszeret egy vak virágáruslányba és ráadásul megmenti egy milliomos életét, aki ettől fogva barátjának tekinti. A bökkenő csak az, hogy a gazdag mecénás csak akkor ismeri meg, ha részeg, és ebből sok-sok galiba származik. A szerencse forgandó. A Csavargó a gazdag pártfogójától kapott pénzből meggyógyíttatja a lányt, ő maga viszont börtönbe kerül... A hangosfilm kezdeti és a világgazdasági válság kiteljesedő időszakában készült filmjében Chaplin nem merte megkockáztatni a beszédet, mely ellentétbe került volna figurája groteszk vizuális külsejével. A tőkések méltányosságára apelláló szegénysegítő kampány idején Chaplin ennek lehetetlenségét mutatta meg.

Egy amerikai légitámaszpont vezetője betegesen rögeszmés: azt hiszi, a kommunisták Amerika elpusztítására készülnek, ezért útnak indítja bombázóit a Szovjetunió ellen. Az amerikai elnök - tudomást szerezve az őrült tábornok szörnyű tettéről - azonnal felveszi a kapcsolatot az oroszokkal, akik elárulják, hogy szinte semmit sem tehetnek: ha országukat bármilyen támadás éri, egy leállíthatatlan automatika azonnal atomcsapást intéz az Egyesült Államokra.A film akkor készült, amikor a világnak először kellett komolyan szembenézni egy atomháború lehetőségével - a kubai rakétaválság, a Kennedy-gyilkosság és a vietnámi háború kezdetének kora ez. Kubrick kíméletlen szatírája nem csak szellemisége és háborúellenes üzenete miatt örökérvényű, hanem technikai újításai, képi világa révén is.

Chaplin filozófikus és önirónikus filmje megannyi, mára klasszikussá lett poént vonultat föl a méltóságteljes cipőevéstől, a lírai zsemletáncig. A Vadnyugat hőskorában, aranyásók közt játszódó történet első részében bemutatott éhezést, lecsúszást s véletlen megmenekülést a másodikbeli felemelkedés tévútjai és az álmodozás követik, majd jön a tanulság: ebben a világban csoda mélkül nem számíthatunk embernek való életre és viszonzott szerelemre.

Johnnie Gray mozdonyvezető egyaránt szereti mozdonyát, a Generálist és menyasszonyát, a bájos Mary Lee-t. Amikor Johnnie végzett munkájával, hazasiet Maryhez. A jövő tervezgetése legszebb időtöltésévé válik a két szerelmes fiatalnak. A békés élet azonban úgy tűnik várat magára, ugyanis kitör a háború Észak és Dél között.

Delphine és Solange Rochefortban élő testvérek. Delphine tánc tanár, Solange zongora tanár. Maxence költő és festő,aki katonai szolgálatát tölti. Álmai szerelmét keresi, nem is sejti, hogy az ideális partnere milyen közel van hozzá.

Az iróniával átszőtt történet az amerikai pénzarisztokrácia birodalmába kalauzolja el a nézőket. A felső tízezer köreihez tartozó család elkényeztetett lánya a napilapok és a bulvársajtó állandó botrányhősnője. Viharos válása után most újabb esküvőre készülődik, csakhogy az ex-férj felbukkanása alaposan feldúlja a tervezett menetrendet.

Katharine Hepburn rendkívül sokféle szerepet alakított mind a színpadon, mind a filmvásznon. Drámai erővel formálta meg az irodalom nagy klasszikusainak nőalakjait, de szívesen komédiázott is. Hogy mennyire értett a humor nyelvén, arra bizonyíték ez a fergeteges vígjáték , ahol Cary Grant oldalán egy mindenre elszánt dollárhercegnőt alakít, aki rámenősségével, kitartásával felülkerekedik minden nehézségen, s mint egy nősténytigris harcol azért a férfiért, akit szenvedélyesen szeret. A képtelenebbnél képtelenebb helyzeteket csak fokozza egy valódi leopárd feltűnése.

A fiatal Dorothy Wynant felkéri a kezdő nyomozót, Nick Charles-t, hogy tisztázza édesapját, akit egy gyilkossági ügy első számú gyanúsítottjának tartanak. Bár Dorothy nagyon aggódik, hogy az apja bűnös, mégis leplezni próbálja aggályait Nick előtt. Nora, Nick felesége próbálja meggyőzni férjét, hogy vállalja el az ügyet. Nick csak akkor mond igent, mikor látja, hogy Guild hadnagy rossz nyomon jár az ügyben. Nick, hogy kibogozza a kusza szálakat, meghívja Guild hadnagyot és a gyanúsítottakat vacsorázni...

Henry a paradicsomi Hawaii-on éli az unatkozó playboyok édes életét. Egyik reggel azonban találkozik a csinos Lucyval, akinek remek a humora, bájos a mosolya és palacsintájából épp meseházat épít a tányérján. Egyszóval teljesen belehabarodik a lányba. Minden nagyszerűen alakul, de másnap kiderül, hogy Lucy semmire sem emlékszik a vidám randiból, mivel rövid távú memóriája egy autóbalesetben jóvátehetetlenül megsérült. Így Henrynek nem marad más választása: minden nap újból nekiveselkedik, hogy meghódítja Lucyt.

Deloris, a vérmes bárénekesnő az első film végén visszatért a világi életbe. Most azonban üzenetet kap hajdani főnökasszonyától, hogy ha nem segít, bezárásra ítélnek egy patinás egyházi iskolát. Egyetlen reményük a fennmaradásra, ha megnyerik a rangos egyházi kórusversenyt. Így hát az énekesnő ismét apácaruhába bújik, s Mary Clarence nővérként megjelenik az iskolában.

Hőse, Jakie egy zsidó kántor egyetlen fia, aki arra rendeltetett, hogy kövesse a család többgenerációs hagyományát. Őt azonban a jazz ragadja magával. Amikor kiderül, hogy egy mulatóban énekel, dühös atyját és megtört szívű édesanyját hátrahagyva megszökik a szülői házból. Évekkel később az új néven (Jack Robin) elismert jazzénekessé vált fiú visszatér, hogy megbocsátást nyerjen. Ám mivel beteg édesapja továbbra is hajthatatlan, Jacknek választania kell négerré maszkírozott énekeskénti karrierje és zsidó identitása között.