Will Hunting még csak húsz éves, de már kilóg a kemény dél-bostoni munkásnegyed környezetéből. Barátaihoz hasonlóan gürcöl, amikor éppen nem a helyi bárban lóg vagy nem keveredik összetűzésbe a törvénnyel. Sohasem járt egyetemre, legfeljebb gondnokként felmosni a padlót. Mégis homályos történelmi utalásokat idéz fel fényképszerű emlékezetéből és szinte azonnal old meg Nobel-díjas professzorokat is zavarba ejtő matekpéldákat. Az egyetlen dolog, amire ez a bámulatosan okos és lehetetlenül dühös fiatalember nem képes, hogy újabb kocsmai verekedése után kidumálja magát a várható börtönbüntetés alól. Egyetlen reménye Sean McGuire, az egyetemi professzorból lett pszichológus, aki csodálja a fiú érzelmi küszködéseit és megérti, milyen az, amikor az ember élete állandó küzdelem.
Sok ember hagyja el a szülőföldjét, és máshol kezd új életet. A legtöbb országban azonban nincs hely a számukra, gettókban élnek. Az ilyen bevándorlók lakta külvárosokban virágzik a gyűlölet. A kilátástalanság, meg nem értettség és az elszigetelődés táplálja, belopja magát minden házba, az emberek lelkébe. A tizenhat éves Abdul kórházba kerül a rendőrökkel való összecsapás következtében. A fiú haverja, Vincent találta meg azt a pisztolyt, amelyet a zavargások során az egyik rendőr elveszített. Arra az elhatározásra jut, hogyha meghal a barátja, akkor az életéért cserébe megöl egy rendőrt.
A XVI. századi polgárháború idején egy híveivel inkognitóban utazó hercegnő csak úgy juthat át az aranyával a határon, ha kísérete egyik tagja szellemi párbajt vív az őrség parancsnokával. Nem feltétlen a külső ellenség jelenti a fenyegető veszélyt, hanem sokkal inkább az emberek belső tulajdonságai, pl. a teherhordóként alkalmazott két paraszt gyávasággal párosuló kapzsisága - sugallja ez a komikus és kalandos elemekben egyaránt gazdag, látványos film, amely George Lucast saját bevallása szerint a Csillagok háborújának elkészítésére ihlette.
Cassidy bandájának romantikusan megidézett vadnyugati gengsztervilágában a ló riválisaként, a feltartóztathatatlan technikai haladás fura jelképeként jelenik meg a bicikli, amely Tati filmjeiben az emberibb múlt bájos relikviája. Miután a városi bankot megszüntették, mert folyton kirabolták, Butch és barátja, Sundance kölyök arról ábrándoznak: aranyásónak mehetnének Bolíviába, vagy katonának a spanyol háborúba. De felmerül egy jobb ötlet: ha bankot nem lehet rabolni, haladni kell a korral - jöjjenek hát a vonatok!
Az állapotos María 17 éves létére egyedül tartja el a családját. Egy nap azonban besokall a munkakörülmények miatt és drogfutárnak áll. A könnyű pénzért azonban a szabadságát és az életét kockáztatja, nem beszélve születendő gyermekéről, akiről senki sem tud. Amikor a szemeláttára megölik az egyik drogfutárt a gyomrában lévő kapszulák miatt, rá kell jönnie, hogy a Kolumbiából New Yorkig tartó repülőút még semmi ahhoz a pokolhoz képest, ami vár rá.
A trilógia második része a "magyarok királynéjának" Sissinek Ferenc Józseffel kötött házasságát, a Monarchiát irányító Habsburg-ház különös világát, a pompa és a protokoll uralta ünnepeket és hétköznapokat tárja elénk. Bécsi tartózkodásának első napjától kezdve az ifjú császárné boldogtalannak érezte magát a merev és szigorú bécsi udvarban, melynek megtestesítője anyósa, Zsófia volt. Házassága első éveiben a magányba és betegeskedésbe menekült, de miután megszületett a trónörökös, akinek nevelését nem bízták rá, nyíltan is fellázadt.
Antoine-ból, a csintalan ifjúból huszonhat éves, elragadó fiatalember lett. Az előző filmben, a Lopott csókokban összejött Christine-nel. A fiatal házaspár most az első gyermekét várja. Miután a baba megszületik, Antoine úgy érzi, hogy a felesége elhanyagolja, ezért viszonyt kezd Kiokóval, a gyönyörű japán lánnyal. Mindez azzal fenyeget, hogy tönkremegy a házassága. Christine ugyanis tudomást szerez róla, és útjaik elválnak. Antoine azonban nem tud lemondani róluk.
A 13 éves Momo szomorú sorsú párizsi zsidó kisfiú. Anyja régen elhagyta, és aztán az apja is odébbáll. Kiszolgáltatott, egyedül érzi magát, s csak a Kék utca prostituáltjai nyújtanak neki némi vigaszt. Egy igaz barátja mégis akad, Monsieur Ibrahim, az öreg muzulmán fűszeres, aki még azt is elnézi neki, hogy olykor lop a boltjából. Miközben Monsieur Ibrahim kevés szóval, csendes bölcsességgel az életre tanítja Momót, gondoskodó figyelme megváltoztatja a fiú életét. S mivel mindent, amit adunk vissza is kapjuk, Ibrahim élete is megváltozik a Momotól kapott szeretettől.
Egy nyár a Góbi sivatagban, Mongólia déli részén. Egy nomád család segédkezik a tevék születésénél. Az egyiknél komoly nehézségekbe ütközik a kicsi világrahozása. Miután mégis megszületik a kis tevebébi, anyja nem akar tudomást venni róla, nem eteti, és nem gondozza. A hagyomány szerint, a mongolok ilyenkor hívnak egy hegedűst, hogy játékával elbűvölje a nőstényt, akiben a zene hatására talán újra feltámadnak az anyai ösztönök. Meseszerű, félig dokumentarista, félig megrendezett film, elbűvölő képekkel a sivatagról, lassú tempóval, kevés dialógussal. Megkapó történet távoli vidéken élő emberekről, akik a hagyomány és a modernitás között keresik a helyüket. A film elsősorban a mongóliai nomádok életét mutatja be, bizonyos részekben azonban fény derül az ulánbátori városlakók életének körülményeire is, ami a rendszerváltás utáni változásokat láttatja. Mongóliában a népesség fele ma már városokban él, ahol a globalizáció hatásai - előnyök és hátrányok - egyre nyilvánvalóbbak.
Fiúk tengnek-legnek az utcán, prostitúcióból élnek, csapatba verődve árulják magukat. Scott azonban kilóg közülük a sorból, őt ebbe az életformába a dac sodorta, a lázadás vasakaratú, polgármester apja ellen. Hozzá kötődik a legjobban az érzékeny Mike, aki narkolepsziában szenved. A két fiú együtt indul útnak, hogy megkeressék Mike anyját, s eljutnak egész Olaszországig, ám a mama már rég máshol jár. Hazatérvén Scott a rég áhított apai örökséggel újra beilleszkedik a gazdag polgári világba, Mike pedig magára marad a semmibe vesző idahoi országút szélén.
A Föld lakosait egy megmagyarázhatatlan, rejtélyes és halálos ragály tizedeli - és a holtak sem bírnak magukkal. Az éhező hullák a csekély számú túlélőt üldözik, hogy húsokkal táplálkozzanak. kevés túlélő - az emberiség egyik utolsó bástyája - egy elhagyatott bevásárlóközpontban keres menedéket. Ott gyűjtik össze a készleteket, hogy az életben maradásért és az emberségért harcoljanak.
Victor nem a szerencse fia. Prostituált édesanyja egy buszon hozta a világra, ezért húszéves koráig szabadjeggyel rendelkezett, ez a legszerencsésebb dolog életében. De Victor fiatal és az élet még nem rombolta le az emberekbe vetett bizalmát. Bízik például Elenában, aki egy diplomata egyetlen lánya és Victor első szexuális tapasztalata. A szalvéta, amelyre a nő szemceruzával ráfirkantotta címét és telefonszámát, elhiteti a fiúval, hogy találkozásuk a diszkó mosdójában nem csupán futó kapcsolat volt. Victor felbukkanásakor Elena éppen kábítószer-szállítóját várja, aki nem jön, és a dolgok egyre bonyolódnak. Rendőrök érkeznek, félreértések keletkeznek, Davidot, a fiatalabb rendőrt gerincén lövés éri. Két évvel később Victor a börtönben értesül a tolószékhez kötött David sportsikereiről, és a gyönyörű, már "tiszta" Elenával kötött házasságáról. Victor büntetése még négy évig tart, van ideje, hogy gonosz tervet szőjön.
Oskar különleges kisfiú, aki a 20-as években, Danzigban született és két apja is van. Harmadik születésnapjára kap egy bádogdobot, és ugyanekkor eldönti, hogy nem nő tovább. Innentől kezdve lehetetlen elválasztani imádott dobjától, ugyanis ha megpróbálják, hisztérikus sikítozásba kezd, és magas hangjával üvegtárgyakat tör össze. A gyerekkorban ragadva él meg mindent: a nőket, szülei elvesztését, a második világháborút...
Lucia fiatal, szemrevaló pincérnő egy Madrid központjában lévő étteremben. Miután egy hosszú kapcsolat után elvesztette író barátját, egy csendes, félreeső, festőiségében is romantikus Földközi-tengeri szigeten keres menedéket. Átengedve magát a teljes ellazulásnak és a tiszta levegő, meg a szikrázó napsütés hatásának, lassan önmagának is bevallhatja eddig rejtett vágyait. Felfedezheti-felidézheti elmúlt kapcsolatának legintimebb, titkos sarkait, mintha azok egy szexuálisan túlfűtött, érzelmes regény tiltott fejezetei lennének, melyeket a szerző csak most, az elmúlt idő jótékony távlatából, enged csak elolvasni.
Amaro atya (Gael García Bernal) frissen felszentelt katolikus pap, akit beiktatása után egy mexikói kisvárosba helyez a katolikus egyház, hogy az idősödő Benito atya (Sancho Garcia) segítsége és jobb keze legyen. Megérkezése után azonnal találkozik az angyalian szép, tüzes és mélyen katolikus Améliával (Ana Claudia Talancón). A lány vallásos lelkesedése hamar a fiatal Amaro atya iránti menthetetlen szenvedéllyé alakul át.
A fiatal csavargó, Joe egy Glasgow és Edinburgh között ingázó szénszállító hajón talál munkát. Egy nap társaival fiatal nő holttestére bukkannak a tengerben. A rendőrségi nyomozás eredményeként elfogják a feltételezett elkövetőt, hamarosan azonban kiderül, hogy Joe többet tud az áldozatról, mint amennyit bevall a hatóságoknak. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Joe viszonyt kezd munkaadója feleségével, Ellával .