Rio Bravo, egy kis Texashoz közeli vadnyugati városka majdnem teljhatalmú ura a gazdag, befolyásos és gátlástalan Nathan Burdette. Amikor Nathan öccse, Joe gyilkosságot követ el, kiderül, hogy van legalább egy ember a városban, aki nem hiszi, hogy a Burdette család a törvény felett állhat: ez az ember nem más, mint Rio Bravo elszánt seriffje, John T. Chance, aki gondolkodás nélkül rács mögé dugja Joe-t. Chance seriff ugyanakkor eléggé tapasztalt ahhoz, hogy tudja: Nathan Burdette nem hagyja annyiban a dolgot és megpróbálja erőszakkal kiszabadítani öccsét, mielőtt halálra ítélhetnék. Számítva a városka és a börtön várható ostromára, Chance kicsi, de annál ütőképesebb csapatot toboroz magának, akik felkészülve várják Burdette embereit.
Kalifornia egyik kis bányászkolóniájába titokzatos prédikátor érkezik. A bányászok kilátástalan helyzetbe kerültek, mert a közeli földek könyörtelen és kíméletlen birtokosa szemet vet a bányára, és a seriff támogatásával meg akarja szerezni magának. A megfélemlített aranyásók eszköztelenek a velük szemben felsorakozó erőkhöz képest, egyedül a rejtélyes jövevényben - akiről senki nem tudja honnan érkezett és hova tart - van annyi bátorság, elszántság és tetterő, hogy felvegye a harcot, és megpróbálja lebeszélni a fölbirtokost arról, hogy kisemmizze a bányászokat.
Az Utolsó vonat Gun Hillbõl című filmben két lovas megtámad és megerőszakol egy nőt Pauley városka határában. A szerencsétlenül járt nőt ezt követően megölik. Kegyetlen bosszúra számíthatnak, hiszen a nő férje a város rendőrbírója...
Stephen McNally, azaz Villám, Ezüst Város gyorskezű marsallja. Feltett szándéka elkapni a kegyetlen illegális bányász bandát, akik a helyi bányászokat terrorizálják, és kíméletlenül legyilkolták Villám legjobb barátját is. Miután egy párbajban elveszti hírhedt puskasütögető ujját, Villám megteszi helyettesévé az Ezüst Kölyköt, akinek apját szintén a banda ölte meg. Az ő segítségével akar igazságot szolgáltatni. Ám a dolgok egyre bonyolultabbá válnak, mikor Villám beleszeret a városba érkező szép hölgybe, akinek élénk érdeklődése a marsall iránt csak álca saját veszélyes terve elrejtése érdekében, ebben az adrenalin-bomba, izgalmakkal, veszélyes románccal és puskaporos győzelemmel teli, felejthetetlen drámában.
Oklahoma, 1873. A farmer Jed Coopert gyilkossággal és marhatolvajlással vádolja a Wilson kapitány vezette banda. Az ártatlan férfit Fenton bíró menti meg a lincseléstől, majd némi rábeszélés után felfogadja seriffhelyettesnek. Cooper ugyanis jobb szereti fegyverrel lerendezni a dolgokat, szerinte a golyó férfiasabb halál, mint az akasztófa. Miután elfog néhány körözött banditát, azok nyilvános akasztásán Wilson rálő Cooperre. Rachel, a boltosnő odaadó ápolásának köszönhetően azonban a férfi életben marad. Bosszút esküszik, és hajtóvadászatot indít Wilson és emberei után.
Háború tör ki Wyomingban az újonnan betelepült kelet-európai emigránsok és az ott élő telepesek között az 1890-es években. Ez utóbbiak szövetséget hoznak létre, hogy megvédjék magukat és vagyonukat az éhező, koldusszegény bevándorlókkal szemben. Az elkeseredett emigránsok élére a befolyásos jogász, James Averill áll. A helyzetet rontja, hogy a férfi és a szövetség egyik fő embere, Champion ugyanabba a nőbe szerelmes. Averill megtudja, hogy Ellának, a helyi nyilvánosház tulajdonosnőjének a neve is szerepel a szövetség halállistáján.
Blaisdell marshall a polgárok óhajára Warlockba érkezik, hogy gondoskodjék a rendről. Valójában azonban abban reménykedik, hogy mindenféle piszkos ügyletekkel és szerencsejátékkal sikerül kissé feljavítania a fizetését. Társa a csetlő-botló Morgan, aki lövöldözések során a háttérből fedezi. Hamarosan kimondatlanul is ők ketten a városka urai. Warlock polgárai ezek után Johny Gannont, a hajdani banditát választják meg seriffnek, hogy kergesse ki a városból a gazfickókat. Gannon, akinek Blaisdell agyonlőtte a fivérét, előbb szép szóval próbál eleget tenni megbízatásának, de amikor ez nem segít, pisztolypárbajra kerül sor. Ám Blaisdell váratlanul odadobja arany coltját, és csakugyan elhagyja a várost.
Mackenna (Gregory Peck) tudomást szerez az apacsok aranyának rejtekhelyérõl. Tudja, hogy ha más is megkaparintja a térképet, elindul a versenyfutás a kincsért és könnyen meglehet, hogy hamar golyóval a fejében végzi. Úgy látja tehát a legbiztosabbnak, ha megjegyzi a rejtekhelyet és megsemmisíti a térképet. Most már csak õ tudja, hogy merre van az arany, de még így sincs biztonságban. Az apacsok szeretnék megtalálni vagyonukat, hogy tovább finanszírozhassák a kincsbõl harcukat a sápadtarcúak ellen. Egy mexikói bandita, Colorado (Omar Sharif) is magának szeretné megkaparintani az aranyat. A hajtóvadászatra ugyancsak felfigyel az amerikai hadsereg közelben állomásozó hadtestének parancsnoka (Telly Savalas). Miközben az indiánok sorra hallgattatják el azokat, akik bármit is tudnak az aranyról, Colorado elkapja Mackennát és arra kényszeríti, hogy vezesse el a kincs rejtekhelyéhez.
Robert Mitchum egy igazságosztót alakít az amerikai vadnyugaton. Pénzért bármilyen törvényen kívülit kiiktat, ha megzavarják valamelyik vadnyugati város nyugalmát. Amikor felesége (Jan Sterling) undorodva elhagyja, a férfi üldözőbe veszi, és közben rátalál élete legnagyobb fegyveres kihívására.
A tizenéves Mike Blueberry életét egy indiánok törzsnek köszönheti, akik befogadják maguk közé. Évekkel később Mike visszatér a fehérek világába, ő lesz Palomitó város seriffje. Egy nap a helyi italmérésben verekedés robban ki, a bajkeverők egyikéről pedig kiderül: valójában Werner Amadeus von Luckner báró. Ráadásul von Luckner birtokában van egy puska, amely egy halott helybelié volt, így első számú gyanúsítottá lép elő a gyilkosság ügyében. Az emberek felháborodottan meg akarják lincselni a bárót, de Blueberry megmenti őt, hogy átadhassa két fejvadásznak. A bárónak azonban sikerül egérutat nyernie.