A Csavargó magányosan tölti napjait a nagyvárosban. Egy nap rámosolyog a szerencse: beleszeret egy vak virágáruslányba és ráadásul megmenti egy milliomos életét, aki ettől fogva barátjának tekinti. A bökkenő csak az, hogy a gazdag mecénás csak akkor ismeri meg, ha részeg, és ebből sok-sok galiba származik. A szerencse forgandó. A Csavargó a gazdag pártfogójától kapott pénzből meggyógyíttatja a lányt, ő maga viszont börtönbe kerül... A hangosfilm kezdeti és a világgazdasági válság kiteljesedő időszakában készült filmjében Chaplin nem merte megkockáztatni a beszédet, mely ellentétbe került volna figurája groteszk vizuális külsejével. A tőkések méltányosságára apelláló szegénysegítő kampány idején Chaplin ennek lehetetlenségét mutatta meg.

A fiatal fiú, John álmai szertefoszlani látszanak, amikor tragikusan fiatalon elveszíti apját. Hamarosan felkerekedik, hogy letegye névjegyét a lehetőségek városában, New Yorkban. Ám csak egy nagy vállalat nagy irodájának arctalan munkásaként tengődik. Ennek ellenére elégedett sorsával, és rövidesen egy dupla vakrandin megismerkedik Mary-vel. A dolgok haladnak a maguk útján, a fiatal pár összeházasodik, és egy kis lakásba költöznek. Az idő múlásával egyre többet veszekednek, és John fogadott családjával sem jön ki jól. Mikor már házasságuk szétszakadni látszik, a férfi rájön, hogy felesége gyereket vár, ezért mégis vele marad. 5 évvel később, egy fiú és egy lánygyermekkel még mindig ugyanabban a nagy irodában tapossa a mókuskereket. Amikor beüt egy újabb tragédia, Johnnak meg kell találnia magában a meggyőződést, hogy veszni hagyja, vagy folytassa a harcot azért a kevésért, amije maradt.

Ebben az 1929-ben készült brilliáns némafilmben tűnt fel Louise Brooks és vált nemzetközi hírű filmcsillaggá. A Franz Wedekind színdarabja nyomán készült filmben a főszereplőnőt, a jazzkorszak tragikus sorsú, hedonista táncosnő-prostituáltját, Lulut alakítja. A színdarab egyébként számtalan későbbi megfilmesítést is megélt, Alban Berg pedig operát írt belőle.

A négy cselekményszál - a hatalomféltő főpap néppusztítással végződő babilóniai epizódja, Krisztus keresztre feszítése, a francia hugenották lemészárlása Szent Bertalan éjszakáján és a modern Amerika nagyvárosi dzsungelében küszködő fiatal pár története - mesteri montázsban kapcsolódik össze és az izgalmat végsőkig fokozó tetőponttal zárul, így nyomatékosítva a film toleranciára és békére intő mondanivalóját.