Wimbledon, 1980. Évtizedek óta a legcsapadékosabb nyár. Mindenki várja, hogy a világ első számú teniszezője, Björn Borg megszerezze az ötödik wimbledoni bajnoki címét. De csak kevesen tudnak a színfalak mögött zajló drámáról: a mindössze 24 éves Borg az összeomlás határán áll: fásult, kimerült, kételyek gyötrik. Eközben kihívójának, a húszéves John McEnroe-nak feltett szándéka, hogy letaszítja a trónról az eddigi bajnokot...

Kazan a western par excellence filmművészeti műfajában dolgozta fel a mexikói forradalom 1909-től 1919-ig terjedő szakaszát, a paraszti származású Emilio Zapatát állítva a középpontba, aki - Pancho Villához hasonlóan - sajátos partizánharccal segítette a forradalmat Diaz diktatúrája ellen. Harca során Zapata szembesül a hatalom megrontó hatásával is, ezért fordul a hatalom képviselője ellen és akar permanens népi-paraszti forradalmat, mondván: "Egy erős népnek nincs szüksége erős emberekre."

Egy közép-franciaországi kislány, aki árvaházba kerül a nővérével, és minden vasárnap hiába várja, hogy érte jöjjön az apukája. Egy kávéházi énekesnő, elhaló hanggal, aki egy csapat részeg katona előtt lép fel. Egy alacsony varrónő, aki egy vidéki szabó hátsó műhelyében szegi fel a ruhákat. Egy kezdő kurtizán, aki túl sovány, és akinek menedéket védelmezője, Etienne Balsan nyújt a könnyűvérű nőcskék és az éjszakai császárok világában. Egy szerelmes asszony, aki azt állítja, hogy sosem lesz senki felesége, különösen nem Boy Capelé, a férfié, aki pedig imádja. Egy lázadó, akit a kora társadalmi elvárásai béklyóba zárnak, és aki a szeretői ingét hordja. Ez Coco Chanel története, aki azelőtt testesítette meg a modern nőt, mielőtt azt kitalálta volna a világ számára.

Nem akadt, aki megfékezze Dillingert és bandáját. Nem volt börtön, mely bezárhatta volna őt. Lefegyverző bája és vakmerő szökései megkedveltették a gengsztert csaknem mindenkivel, a barátnőjétől, Billie Frechette-től az amerikai közvéleményig, amely nem igazán szimpatizált az országot a válságba taszító bankokkal. Ám miközben Dillinger bandájának - köztük a szociopata Baby Face Nelsonnak - kalandjai sokakat tiszteletteljes borzongással töltöttek el, Hoovernek az az ötlete támadt, hogy a bandita elfogását használja fel arra, hogy a Nyomozóhivatalt az országos rendőrség szintjére emelje, amiből aztán az FBI lett. Ő tette Dillingert Amerika első számú közellenségévé, és bevetette ellene a fess Melvin Purvist, "az FBI Clark Gable-jét." Ám Dillinger és bandája túljárt Purvis embereinek eszén a hajszák és fegyveres összecsapások során. Csak a nyugati bűnüldözők toborzása és a nagyívű árulások megszervezése nyomán lett esélye Purvisnak arra, hogy behálózza Dillingert.

A K-141 kódjelű orosz atom-tengeralattjáró, 2000 augusztusában a Barents-tenger fenekére süllyedt. Miközben huszonhárom tengerész az életéért küzdött a mélyben, a szárazföldön vesztegelő családjaik bürokratikus akadályokkal szembesültek, és tehetetlenül várták, hogy valaki megmentse a fiaikat.

1882-ben Oscar Wilde sikeres amerikai körútját követően visszatér Angliába. A harmincöt évesen már világszerte ismert író és költő elveszi feleségül a gyönyörű Constance Lloydot, és kiadja "Dorian Gray arcképe" című remekművét. Magánélete boldognak tűnik, ám feleségével és fiával való szoros érzelmi kapcsolata ellenére nem tudja elnyomni homoszexuális hajlamát. Megismerkedik a jóképű Alfred Douglasszal és első látásra beleszeret. Viharos és szenvedélyes kapcsolat alakul ki közöttük, amelynek a férfi édesapja vet véget, amikor beperli az írót. Ennek eredményeképpen a merev viktoriánus társadalom kétévnyi kényszermunkára és teljes kirekesztettségre ítéli őt. A büntetés letöltése után Wilde csak álnéven publikálhat. Egészsége ekkor már kritikus állapotban van.

Európa, 1916. Kalandvágytól és a repülés iránt érzett megszállottságtól fűtve a 24 éves Manfred von Richthofen (Matthias Schweighöfer) sokezer társához hasonlóan háborúba indul. A repülés zsenije ünnepelt harci pilóta lesz, ő és barátai gyorsan ikonná válnak a csatamezők katonái szemében. Becsület, lovagiasság, becsvágy, megszállott érdeklődés a technika és a repülés iránt - ezek a vonások jellemzik őket. Manfred von Richthofen vörösre festett Fokker gépe rettegett, mégis elismert szimbólummá válik az első világháború ellenséges légierői számára is.

Peti és sárkánya, Eliott megszöknek Peti nevelő szülei elől, egy tengerparti kisvárosba. Eliott, a sárkány nagyon szelíd, szinte félős és bármikor láthatatlanná tud válni. Peti elrejti Eliott-ot egy tengerparti barlangban, őt pedig befogadja a világító toronyban élő Nóra és édesapja. Peti végre boldog, de csak addig, amíg gonosz nevelő szülei nyomára nem akadnak...

Arn teljesíti a küldését a Szentföldön, így hazatérhet szerelméhez, Cecíliához, és fiához, akit még sose láthatott, hiszen akkor született, amikor ő távol volt. A családi idillre viszont nincs sok idő, hiszen a király halála után újabb, a trónért folyó háború veszi kezdetét. Arnnak mennie kell...