A César-díjas Mikrokozmosz nem szokványos természetfilm, inkább rovar-eposz, hősökkel, istenekkel. A film címe beszélő cím, a körülöttünk lévő mikrovilágot, magát a mikrokozmoszt teszi láthatóvá a biológus páros. A Mikrokozmoszban egy és negyed órán át minden szöveg, narráció, ismeretterjesztő információ nélkül élhetjük át az apró, fűközeli lények: rovarok, csigák, lepkék életét. Olyan ez a film, mint egy szimfónia vagy mint egy ősi mítoszokat rejtő képeskönyv. Nem természetfilm, nem dokumentum, nem ismeretterjesztő oktatófilm, hanem a valóság valószerűtlen látása, egy nem létező perspektívából való szemlélése, mely így egy valótlan valóságot teremt, ismert lényeket tesz idegenné, saját világunkat a képzelet alkotásává változtatja, vagyis ez a film - ahogy maga nevezi magát - "természeti fikció".
A nevadai sivatag szélén álló szürke kisvárosban rejtélyes körülmények között meghalt emberek hulláira bukkannak. Kiderül, hogy egy atombomba-kísérlet után a radioaktív sugárzás következtében óriás hangyák keletkeztek, s immár elárasztották az egész környéket. Tudósok lázasan dolgoznak azon, hogy ezeket a fenevadakat valamiképpen ártatlanná tegyék, de sok embernek kell még meghalnia, míg sikerül a gyilkos rovarokat kipusztítani.
A dél-amerikai dzsungelben, őslakos indiánok között élő különc orvos, Robert Campbell (Sean Connery) hátat fordított a civilizációnak. Egy szép napon azonban felfedezi, hogy a birtokában lévő növényi hatóanyag megmentheti az emberiséget az egyik legsúlyosabb betegségtől. A kutatás folytatásának azonban két komoly akadálya van: az egyik a dzsungelen keresztül tervezett útépítés, amely elpusztíthatja a növény lelőhelyét, a másik egy ellenőr, aki történetesen gyönyörű nő (Lorraine Bracco).