A Csavargó magányosan tölti napjait a nagyvárosban. Egy nap rámosolyog a szerencse: beleszeret egy vak virágáruslányba és ráadásul megmenti egy milliomos életét, aki ettől fogva barátjának tekinti. A bökkenő csak az, hogy a gazdag mecénás csak akkor ismeri meg, ha részeg, és ebből sok-sok galiba származik. A szerencse forgandó. A Csavargó a gazdag pártfogójától kapott pénzből meggyógyíttatja a lányt, ő maga viszont börtönbe kerül... A hangosfilm kezdeti és a világgazdasági válság kiteljesedő időszakában készült filmjében Chaplin nem merte megkockáztatni a beszédet, mely ellentétbe került volna figurája groteszk vizuális külsejével. A tőkések méltányosságára apelláló szegénysegítő kampány idején Chaplin ennek lehetetlenségét mutatta meg.

Chaplin filozófikus és önirónikus filmje megannyi, mára klasszikussá lett poént vonultat föl a méltóságteljes cipőevéstől, a lírai zsemletáncig. A Vadnyugat hőskorában, aranyásók közt játszódó történet első részében bemutatott éhezést, lecsúszást s véletlen megmenekülést a másodikbeli felemelkedés tévútjai és az álmodozás követik, majd jön a tanulság: ebben a világban csoda mélkül nem számíthatunk embernek való életre és viszonzott szerelemre.

Ebben az 1929-ben készült brilliáns némafilmben tűnt fel Louise Brooks és vált nemzetközi hírű filmcsillaggá. A Franz Wedekind színdarabja nyomán készült filmben a főszereplőnőt, a jazzkorszak tragikus sorsú, hedonista táncosnő-prostituáltját, Lulut alakítja. A színdarab egyébként számtalan későbbi megfilmesítést is megélt, Alban Berg pedig operát írt belőle.

A történet Párizs operaházában játszódik, ahol egy rejtélyes fantom fenyegeti a neves lírai énekesnőt, Carlottát és készeríti, hogy adja át szerepét az ismeretlen Christine Daae-nek. Christine találkozik a fantommal a katakombákban, ahol él. Mi lehet a fantom célja és titka?

Az olaszországi Emilia tartományban szolidaritásból egy másik megbukott cégtől elbocsátott munkásokkal a munkások elfoglalják Annibale Doberdò iparos gyárát. A helyzet kezelése során tárgyalásokat kezd. Egy alkalmazott, a gyönyörű és tüzes Irene, becenevén Califfa, akinek munkás-férjét egy demonstráció során megölték, találkozik Doberdóval. Vissza akarja kényszeríteni a sztrájkolókat a munkába, és bizonytalanságot mutatnak szakszervezetük irányelvei és a szélsőségesek erőszakra való felbujtása között. Irene lesz Doberdò szeretője, és arra kéri a munkásokat, hogy hallgassák meg az iparos javaslatait a munkaidő megújítására és a munkások részvételére a gyár vezetésében. A zavargások azonban tovább tartanak. Az iparos álláspontját más munkaadók rosszul fogadják. Miközben Doberdót visszatér egy újabb találkozásról szeretőjével, bérgyilkosok megölik