Stockholm fagyos és meglehetősen nyomorúságos külvárosában járunk, valamikor a nyolcvanas évek elején. Hősünk, Oskar Eriksson teljesen átlagos, ám magányos 12 éves kisfiú. Próbálja ép bőrrel megúszni, hogy osztálytársai állandó jelleggel terrorizálják. Otthon - ahol édesanyjával kettesben élnek - titkon sorozatgyilkosokról szóló újságkivágásokat és más hasonló dolgokat gyűjt. Egy nap egy fán, nem messze Oskarék házától egy rituálisan meggyilkolt fiú holttestére bukkannak. Oskar eközben megismerkedik Elivel, aki a szomszéd lakásba költözött egy idősebb férfival - akiről a néző hamarosan azt feltételezheti, hogy az apja. A kis Eli ugyanolyan magányos, mint Oskar, így hamar barátságot kötnek.
Különös dolgok folynak Bad City-ben. A prostituáltaknak, drogosoknak, striciknek és más mocskos alakoknak otthont adó, haláltól és reménytelenségtől bűzlő iráni szellemvárosban egy magányos vámpír lesi a legtaszítóbb lakók lépteit. Amikor azonban a Fiú találkozik a Lánnyal, szokatlan románc kezdi bontogatni vérvörös szirmait.
A vámpír árnyéka egy gondolatkísérlet. Az opus Murnau Nosferatujának (1922) forgatásáról szól, annak a filmnek az elkészültéről mesél, melyet neves rendezője minden idők leghitelesebb mozijaként kívánt leforgatni. Murnau céljának elérése érdekében munkája főszereplőjéül egy valóságos vámpírt szerződtet Max Schreck személyében. A rendező mindent megbocsát színészének, Schreck valamennyi szeszélyét elnézően kezeli és ez szép lassan oda vezet, hogy a színészek gárdája, valamint a stáb erősen megfogyatkozik. Murnaunak szembe kell néznie a problémával: ha be akarja fejezni filmjét, igyekeznie kell, mielőtt ő is Schreck áldozatául esik.
1939-ben, a fiatal professzor Bruttenholm elpusztította Erzsébet Ondrushkot, egy női vámpírt, aki ártatlanok vérében fürdött, hogy fiatal maradjon. New Yorkban viszont valaki próbálkozik feltámasztani a vámpírt. Broom professzor úgy dönt, hogy szól a BRPD ügynököknek és Hellboynak, hogy nyomozzon ennek utána. Hellboy kemény próba előtt fog állni. Útját szellemek, fantom farkasfalkák, boszorkányok, hárpiák és egy hatalmas vérfarkas gátolja.
Tamara egy kirekesztett, visszahúzódó lány, akit nem nagyon szeretnek az iskolában. Olaj a tűzre, mikor egy általa írt újságcikk miatt drogtesztre kötelezik az iskola sportolóit. Az érintettek elhatározzák, hogy megleckéztetik a lányt, aki mellékesen szerelmes az angoltanárába. Egy különösen kegyetlen csíny következtében Tamara (aki mellesleg szabadidejében boszorkányságban utazik) fogja magát, és elpatkol. Pap és koszorú nincs a közelben, így a haláláért felelős rajongói csak amúgy hevenyészve elkaparják őt, majd megfogadják, hogy az esetről fővesztés terhe mellett nem beszélnek. Annál nagyobb a kollektív megrökönyödés, amikor kiderül, hogy szerencsére mégsem készül gyilkossági akta a mókáról.
A Zúzmarás az első svéd vámpírfilm. Egy Annika nevű doktornő (Petra Nielsen) hányattatásait meséli el, aki válása után egy elzárt, lappföldi kisvárosba költözik kislányával. A kis helyi közösségben megmagyarázhatatlan halálesetek és balesetek történnek, és furcsa események zavarják meg a kórház életét is, ahol Annika dolgozik. Egy ragadozó szedi áldozatait a vég nélküli sarkvidéki éjszakában - a hajnalra pedig még egy hónapig várni kell. Összetett mellékszálak, emlékképek és szellemes fordulatok során Annika számára végül kiderül az igazság. A Zúzmarás külsőinek nagy részét sötétben, mínusz 30°C-ban vették fel Kalixban, Svédország legészakibb pontján, oly távol minden hívólabortól, hogy Chris Maris operatőrnek olykor hat napig kellett várnia, mielőtt láthatta a nyers felvételeket. A belsőket a dél-svédországi Ystad-stúdióban rögzítették.
A bűnöző Madrid és társai veszik fel a harcot a vérszomjas fenevadak ellen. Közben egyre többen kerülnek a vámpírok hatalma alá...
Keith (Corey Sevier), a középkori misztikus történetek megszállottja két barátjával Kelet-Európába utazik vakációzni. A fiatalok találkoznak a világ talán legszebb nőjével, Erzsébettel, akibe Keith azonnal beleszeret. Ekkor még nem sejtik, hogy ez a találkozás gyökeresen megváltoztatja az életüket. Constantine (Christopher Lambert), a Báthoryak esküdt ellensége bosszúra készül és mindenki az életével fizet, aki az útjába áll.
Tízévente, az elmúlt negyven évben, egy női holttestet találnak a Black Water-i erdőben. A holttestekből lecsapolták a vért és furcsa harapásnyomok éktelenkednek a nyakukon. A gyanú Raymond Banks-ra terelődik, akit el is ítélnek emiatt. De a Black Water-i illetőségű Danielle nem hiszi, hogy ő a gyilkos. Megpróbálja ezt be is bizonyítani és saját dokumentumnyomozásba kezd. Lehet, hogy nem kellett