A megrázó film a szétbombázott Berlinben játszódik, éhség és reménytelenség szorításában vergődő emberek között. A háború nemcsak a várost dúlta szét, a szörnyű trauma lerombolta azokat az erkölcsi kapaszkodókat is, amelyek segíthetnék az újrakezdést. A film hőse, a kis Edmund is hiába próbál segítséget kapni a felnőttektől. Kínzó gondjaival magára marad, úgy érzi, egyre súlyosabb felelősség nehezedik a vállára, s ez törvényszerűen sodorja a tragédia felé... "A film értelmezésében már a cím is orientál. A nulla a matematikában az az egység, amellyel nem lehet sem osztani sem szorozni. Nullára annak az embernek az élete jut, akinek egykor meglévő pozitív értékeitől megfosztva kell újra kezdenie az életét. Rossellini 1947-ben nem tévedett, nem túlzott, amikor ilyennek látta Németország helyzetét." (Gyürey Vera)
A második világháború után a kamasz Michael rosszul lesz az utcán, és egy ismeretlen nő segít neki hazajutni. Felgyógyulása után a fiú felkeresi a nála kétszer idősebb Hannát, hogy megköszönje neki a segítségét. Szenvedélyes és titkos viszony alakul ki kettejük között. Michael rendszeresen felolvas a nőnek, aki idővel váratlanul eltűnik, kétségek közt hagyva a fülig szerelmes kamaszt. Nyolc esztendővel később a joghallgató Michael a náci háborús bűnösök tárgyalásaira jár. Megdöbben, amikor a vádlottak padján látja viszont kamaszkori szerelmét.
Két évvel ezelőtt Jason Bourne azt hitte, sikerült elmenekülnie a múltja elől. Hiába tűnt el kedvesével együtt a világ szeme elől, sokaknak áll érdekében, hogy holtan lássák. A pár rejtőzködve él a kis faluban, amikor felbukkan egy ügynök. Mindent hátrahagyva elmenekülnek, ám Marie áldozatul esik üldözőinek. Egykori munkaadói, az Ügynökség emberei ugyanúgy Bourne nyomában vannak, mint a maffiózó zsoldjában álló bérgyilkos, a hajsza tehát ott folytatódik, ahol régen abbamaradt. A helyzet annyiban változik, hogy az ügynököt személyes bosszú is hajtja.
Berlin, 1961. Nyugat-Berlin körül fal emelkedik, ami elzárja Kelet-Berlintől és az NDK-tól. A hidegháború fokozódik, felmerül az atomháború kitörésének veszélye. A keletnémet úszóbajnok, Harry Melchior számára elérkezett az idő, hogy válasszon a szabadság és az elnyomás között. Álruhában, hamis papírokkal a Checkpoint Charlie-nál sikerül átmenekülnie nyugatra, de addig nem talál nyugalmat, amíg szeretett nővére, Lotte odaát marad, mivel nem akarja otthagyni a kislányát, és férje is ellenzi a dolgot.
Egy szerencsétlen házasságból származó berlini ifjú, barátnője unszolására bandavezér lesz. Hamarosan feltárul előtte a bűnözés szakadéka: barátnője egy támadás során lelő egy férfit. Az ifjú elképed ezen, és rájön, hogy nem tud, nem akar az erőszak útján járni. Bűntudattól vezérelve jelentkezik a rendőrségen.
Bár úgy tűnik, a világot leginkább az olyan globális problémák sújtják, mint a terrorizmus vagy a környezetszennyezés káros hatásai, a hétköznapokban a kisebb gondok (a felelőtlen gyorshajtók, a zsebtolvajok, az utcán szemetelők vagy éppen a mutogatós perverzek) tűnnek sokszor bosszantóbbnak. Így gondolja ezt a Berlinben élő Mux is, és elhatározza, hogy tesz is mindez ellen. Elkapja, megszégyeníti, sőt erkölcsi kioktatásban részesíti a szabálysértőket, így próbálva jobbítani a város életét. Az üzlet pedig beindul, olyannyira, hogy Mux még segítőt is kénytelen felvenni a régóta munkanélküli Gerd személyében, hogy legyen, aki dokumentálja világjobbító tetteit okulásként mindenki számára. Amikor azonban Mux már a gyilkosságtól sem riad vissza, tevékenysége más színezetet kap...
A Berlini fal már rég ledőlt, a város egyesült, egy anarchista csoport bombája azonban csak most robban fel, tizenegy évvel később. Manowsky nyomozó (Klaus Löwitsch) hatalmas csapatot mozgósít. Ezért a régi csapatnak, a hat aktivistának újra össze kell fognia. Tim (Til Schweiger) és Hotte (Martin Feifel) ma is harcolnak, de a többiek már megállapodtak és normális karriert építettek. Csakhogy egy videofelvétel mindenkit a sittre küldene. Nincs más választásuk, belevágnak Berlin történetének legvakmerőbb akciójába.
1989-ben a berlini fal leomlik, és a világ feszülten várja egy új világrend stabilizálódását. A Nyugat-Németországban állomásozó amerikai Roosevelt hadtest katonái azonban valami egészen mással vannak elfoglalva. A katonai bázist mintha nem is Berman parancsnok (Ed Harris) irányítaná, hanem egy egyszerű katona, a sármosan szélhámos Ray Elwood (Joaquin Phoenix), aki ügyesen manipulálja és kihasználja nem túl eszes főnökét. Elwood három dolgot imád Németországban: a Mercedes Benzt, a sebességkorlátozás hiányát az autópályákon és a vidáman burjánzó feketepiac korlátlan lehetőségeit. Piaci tevékenységébe a hadsereg mosószerének eladása éppúgy beletartozik, mint a heroin-kereskedelem. Elwood élete akkor válik még izgalmasabbá, amikor új katonai elöljáró érkezik a bázisra, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy rendet teremtsen.
A történet a hitleri Németország utolsó napjaiban zajlik. Hitler zavarodott vénember, aki kis hajójával háborúsdit játszik a fürdõkádban, kutyáját náci egyenruhába öltözteti és PR-tanácsadója egy koncentrációs tábor-lakó zsidó. A történet a német népet lelkesítõ utolsó, nagyhatásúnak szánt Hitler-beszéd körül forog, amellyel a mély depresszióba zuhant vezér nem boldogul. Joseph Goebbels propaganda miniszter találja meg a megoldást a zsidó színész, Adolf Günbaum személyében, aki még a kezdetek kezdetén színpadi tanácsokkal látta el Hitlert. A koncentrációs táborból elõszedett Grünbaum segít elõkészíteni a beszédet, közben pedig azon mesterkedik, hogy meggyilkolja Hitlert. A helyzet fokozódik, mikor a borbély véletlenül levágja Hitler fél bajuszát, aki ettõl úgy megdühödik, hogy rekedtre üvölti magát. A naggyűlésen beszéd helyett így csak tátog és Grünbaum mondja el helyette a szónoklatot, amelynek eredeti szövegétõl újra és újra eltér és nevetségessé teszi a Führert.