Példás életet élő tűzoltó Ja-Hong mentés közben elhunyt. Lelke átkel a túlvilágra, ahol a 49 napos barangolásnak indul. Ez idő alatt hét állomáson kerül ítélőszék elé. Ahol bizonyítania kell, hogy életét példásan élte. Amennyiben ez sikerül, esélyt kap az újjászületésre. Ebben három halál angyala lesz a segítségére, akik az útja és a perek során védelmezik. Gang Rim a halál angyalainak a vezetője, akit nem hagy hidegen az emberek sorsa. Hae Won Maek, aki az út biztonságáért felel. Duk-Choon, aki felkészül a tárgyalásokra és rendkívül érzelmes. Azonban a múlt homályai a küldetést a vártnál nehezebbé teszik. Az sem segít, hogy időközben Ja-Hong testvére Soo-Hong is eltávozik. Lelke azonban nem talál megnyugvást, amivel felbolygatja a másvilágot és veszélybe sodorja bátyja túlvilági végzete kimenetelét.
A második világháború befejezése után megkezdődött a német háborús bűnösök felelősségre vonása. A megszállt Németországban, Nürnberg városában több per is zajlik. Ezek egyikében négy német bíró áll amerikai bíróság elé. Ezek az emberek teljes mértékben kiszolgálták a náci rendszert. Közülük egyedül Dr. Janning az, aki nem próbálja tagadni a bűnösségét. Mindezt azzal magyarázza, hogy honfitársaihoz hasonlóan ő sem figyelt fel a rémtettek előjeleire. Az ügyben Dan Haywood bíró ítélkezik. Az öreg bíró nehéz helyzetben van, a borzalmak ellenére tárgyilagosnak kell maradnia.
Johanna egyike Franciaország 9 védőszentjének; Párizsi Szent Dénes, Tours-i ... Jeanne d'Arc a mai napig meghatározó szerepet tölt be a nyugati kultúrában.
Kettős bombamerényletet követnek el a London melletti Guilford városkában 1974-ben. Öt ember meghal, negyvenketten megsebesülnek. A rendőrség az Ír Köztársasági Hadsereget gyanúsítja a terrorakció elkövetésével. Hamarosan letartóztatják Gerry Conlont, a léha, link fiatalembert, akit az apja, Guiseppe Belfastból küldött Londonba, amikor meggyűlt az ifjú baja a zsarukkal és az IRA-val. Az apja is börtönbe kerül. A "guilfordi négyek" perében ártatlanul életfogytiglani börtönre ítélik őket. Az igazságra csak tizenöt évvel később derül fény. Gerry Conlon önéletrajzi regényéből.
Manion hadnagy gyilkosság vádjával áll a bíróság előtt. Azzal gyanúsítják, hogy megölt egy férfit - és ezt a hadnagy nem is tagadja. Manion azt állítja, hogy hirtelen felindulásból, felesége védelmében ölt. Az áldozat állítólag megverte és megerőszakolta az asszonyt. A gyilkos védelmét egy korábbi ügyész, Paul Biegler vállalja el, a szakmai kihívás miatt. Az ügy ugyanis nem olyan egyszerű, mint az az első pillanatban látszik. A vád azt állítja, szó sincs hirtelen felindulásról, még kevésbé a feleség védelméről. Az ügyész szerint éppen Manion az, aki megverte az asszonyt, mert tudomást szerzett a későbbi áldozat és a nő titkos viszonyáról.
1925-ben a rendőrség letartóztatja John Scopes biológiatanárt, aki a feljelentők szerint megsértette Tennessee állam törvényeit azzal, hogy az ember eredetének darwini tanát tanította a gyerekenek a vallásos déli kisvárosban. A bíróság előtt a vádat az egykori politikus és Biblia-tudós, William Jennings Brady képviseli. A tanár védelmét pedig a The Baltimore Sun által felbérelt Henry Drummond ügyvéd látja el, oldalán a lap munkatársával, E.K. Hornbeckkel. A tárgyalás a daytoni majomper néven híresül el.
A filmtörténet vitathatatlan klasszikusa, melynek forgatókönyvét Oscarra jelölték. Az "új regény" neves képviselőjének, Durasnak találkozása az "újhullám" egyik megteremtőjének tartott Resnais rendezővel olyan forradalmian új, közös alkotást eredményezett, amely messze túllépett a hagyományos filmművészet keretein. Egy német katonába beleszerető francia lány nevers-i tragédiáját állítja a film a hiroshimai tragédia mellé, amelyet egy, az egész családját elvesztett japán mérnök képvisel. A francia nő és a japán túlélő között szerelem ébred...
A második világháború után a kamasz Michael rosszul lesz az utcán, és egy ismeretlen nő segít neki hazajutni. Felgyógyulása után a fiú felkeresi a nála kétszer idősebb Hannát, hogy megköszönje neki a segítségét. Szenvedélyes és titkos viszony alakul ki kettejük között. Michael rendszeresen felolvas a nőnek, aki idővel váratlanul eltűnik, kétségek közt hagyva a fülig szerelmes kamaszt. Nyolc esztendővel később a joghallgató Michael a náci háborús bűnösök tárgyalásaira jár. Megdöbben, amikor a vádlottak padján látja viszont kamaszkori szerelmét.
Egy amerikai kisvárosban két férfi brutálisan megerőszakolja egy munkás tízéves kislányát. A feldühödött apa lelövi a gyilkosokat, és börtönbe kerül. Az eset felkorbácsolja az indulatokat, és a vádlott fiatal ügyvédje, Jake hamar rádöbben, milyen veszélyes ügybe nyúlt. Következetesen kitart azonban álláspontja mellett még akkor is, ha ezzel családja, munkatársai és saját életét veszélyezteti. Jake és segítőtársa, Ellen Roark szembeszáll a rafinált, minden hájjal megkent ügyésszel, Rufus Buckleyvel is. Kérdés: mit tehet a törvény embere a megosztott és előítéletektől terhes délen olyan körülmények között, amikor a megölt két gazember fehér volt, a vádlott pedig fekete.
Stephen Frears filmje sokadik feldolgozása Choderlos de Laclos azonos című regényének, mely a múlt században tiltott olvasmány volt. Őszinte történet férfiak és nők cselszövéseiről, praktikáiról, szövevényes testi és lelki kapcsolataikról. Mindennek középpontjában a XVIII. század Franciaországának fülledt és romlott erotikája áll. Gyönyörű jelmezekben pompázó szereplők, az egzaltált, ugyanakkori rendkívül erotikus John Malkovich, a szépséges Michelle Pfeiffer, a fiatal, vonzó Uma Thurman remekül érzékeltetik e kor hálószobáinak, titkos budoárjainak történéseit. A gazdag és öntelt Merteuil (Glenn Close) fogadást ajánl a nőcsábász Valmontnak (John Malkovich). A feladat: elcsábítani az erényes, de gyönyörű Madame de Tourvelt (Michelle Pfeiffer). Ám Valmont csapdába kerül, mert áthágja azt a szabályt, melyet a legfontosabbnak tartott: "Soha ne légy szerelmes!"
A francia hadsereg tisztjét, Alfred Dreyfust 1894-ben igaztalanul megvádolják, majd a történelem egyik leghíresebb koncepciós pere során hazaárulásért életfogytiglani száműzetésre ítélik. Roman Polanski alkotása – amely Robert Harris történelmi bestsellere nyomán készült – ezt a jól ismert történetet dolgozza fel monumentális játékfilm formájában.
Aki szerelmes, jól is hazudik. Mindenki másképp, de becsapja szerelmét, élet- vagy házastársát. Az őszinteség csak idegenek között lehetséges. Két férfi és két nő keresi az élet legfontosabb dolgait: szeretetet, bizalmat, őszinteséget. Amit találnak helyette: szerelem, vágy, hazugság és kaland. Mindannyian hazudnak egymásnak, mind olyasmiket ígérnek, amelyről tudják, úgysem fogják betartani. Két házaspár története négy és fél éven át: szent elhatározások, nagy fogadkozások, hazugságok, bevallott és ki nem mondott vágyak története.
Edward és Connie Sumner tipikus, középkorú házaspár, életük maga a megtestesült amerikai álom. New York egyik előkelő negyedében élik a maguk irigylésre méltó életét nyolcéves fiuk, egy kutya és egy házvezetőnő társaságában. De az élet mindig tartogat meglepetéseket: egy végzetes találkozás, és ez a jólét kényelmébe merült boldog házasság kártyavárként omlik össze. Connie a Soho egyik utcáján összeismerkedik egy rejtélyes idegennel, aki a titok, spontaneitás, bűvölet és kockázat birodalmába csábítja, és ez a viszony idővel az asszony rögeszméjévé válik. Amikor Edward véletlenül rájön, hogy Connie hazudik neki, kutatni kezd a részletek után. A bizonyosságtól lesújtva szembesül a szeretővel, és eszeveszett dühében olyasmire ragadtatja magát, amit soha el se tudott volna képzelni.
"A filmtörténet első szerelmes éjszakája" - lelkesedett Truffaut ezért a velencei fesztiválon díjat nyert és óriási botrányt kavart filmért, amely egy 18. századi libertinus történetet helyez át a mai francia pénzburzsoázia világába. A feleség, akinek párizsi szeretőjét vidéki hétvégére hívta meg a férj, egy szegény fiatalember kocsiján érkezik, ugyanis sajátja útközben lerobbant. A szatirikusnak induló film romantikus álomvilággá alakul át, amikor a feleséget és a fiút hatalmába keríti a szerelem. Moreau játéka követi a hangvételváltást, de átváltozása unatkozó, modoros úrinőből egyszerű s természetes szerelmes asszonnyá, bármily váratlan, lényéből fakad.
Alek Keshishian filmjének főszereplője a maga elvarázsolt világában élő, legújabb divatrendekre különösen érzékeny, és akár a kerítőnő szerepét és szívesen vállaló Emily (Brittany Murphy). Az ellentmondást nem tűrő lány a Vogue magazin munkatársaként és a magánéletben is szeret a középpontban lenni, és mindent megtenne a körülette lévő emberek szerelmi életének felvirágoztatása érdekében. Amikor egy szép napon új fotós kolléga kerül a magazinhoz, Emily rögtön küldetésének tekinti, hogy összehozza Peter-rel (Matthew Rhys), meleg szobatársával. Emily akkora lelkesedéssel veti magát bele célja megvalósításába, hogy fel sem tűnik neki, hogy ideje lenne saját boldogsága érdekében is tenni valamit. Vajon, mikor eszmél Emily az álomvilágból, és ébred rá, hogy közvetlen környezetében is akad, aki már hosszú ideje keresi kegyeit?