Egy ismétlõdõ rablótámadásoknak kitett falu gazdátlan szamurájokat roninokat fogad fel, hogy azok, mint a harc művészei, megvédjék a termésüket. Ez végül nem kis áldozat árán és a falusiak részvételével sikerül is. A rendkívül mozgalmas csatajelenetekben megjelenített harc ellenére sem egyszerű kosztümös kalandfilmet látunk, hiszen Kurosawa itt is az embereket, az emberi kapcsolatokat helyezte a középpontba: a parasztoknak mindenekelõtt magukat, vagyis számító önzésüket, gyanakvásukat kell legyõzniük. Ez a nagy kritikai és közönségsikert aratott, filozófikus mélységű szamurájfilm szolgált egy hasonlóképpen közkedvelt amerikai western, A hét mesterlövész alapjául.

Szicília,1860. A garibalidisták partraszállásának híre megszakítja Salina hercegének és családjának templomi áhítatát. Don Fabrizio fiatal és kellőképpen cinikus unokaöccse elhatározza, hogy önkéntesként bevonul Garibaldi seregébe, és hírt hoz az események alakulásáról. Az élet látszólag továbbra is nyaralások, bálok, összejövetelek megszokott rendjében zajlik. De Don Fabrizio már tudja, az arisztokrácia helyét Szicíliában is egy új, realistább és pénzéhesebb réteg veszi át. Visconti hatalmas tablója egy hirtelen felizzó szenvedély tükrében mutatja meg ezt a hatalmas átalakulást.

Jaguár Mancs törzse békében él a Közép-Amerikai dzsungelben. A férfinek gyönyörű felesége van és kisgyermeke. Egyik nap maja harcosok támadják meg a falut. Sok embert lemészárolnak, sokat rabszíjra fűznek. Köztük van Jaguár Mancs, akinek a családját még sikerült egy mély üregben elrejtenie. A maják a városukba viszik a foglyokat, hogy föláldozzák őket az isteneknek, akik elfordultak tőlük. Jaguár Mancsnak sikerül megszöknie, és sebesülten megpróbál hazajutni családjához, szerelméhez. Dühös maja harcosok csoportja veszi üldözőbe.

Jacques rendkívüli rokonságban van az óceánnal, szokatlanul hosszú ideig képes lélegzet nélkül a víz alatt tartózkodni. Gyermekkori barátja és vetélytársa, Enzo, aki már a szabad merülés világbajnoka, versenyre hívja. Küzdelmük, vonzódásuk visszahívó erejű vágyakozásuk tárgya mindig ugyanaz: A Nagy Kékség.

Raimunda egy fiatal, keményen dolgozó és igen vonzó édesanya, aki munkanélküli férjével neveli serdülőkorban lévő lányukat. Nővére, Sole viszont igen félénk nő, aki egy illegális fodrászszalonban keresi kenyerét. A férje faképnél hagyta és lelépett egyik ügyfelével. Sole azóta egyedül él. Egy tavaszi vasárnapon Sole felhívja Raimundát, hogy tájékoztassa őt Paula nénikéjük haláláról. Raimunda nagyon szerette nénikéjét, mégsem tud ott lenni a temetésen. Sole egyedül tér vissza szülővárosába, ahol a szomszédok közlik, édesanyja visszatért a túlvilágról, hogy Paula nénikéjének gondját viselje betegeskedő éveiben.

"Mouchette napvilágra hozza a mindenütt ottlévő gonoszt" (Bresson), de nem a szokásos, szánalomraméltó áldozata a társadalomnak. Ez az iskolakerülő gyereklány könyörtelenül és indokolatlanul, velejéig rossz. Mikor a vadorzó, akihez a vihar elől menekült, a szállásért cserébe megerőszakolja, Mouchette a fertelmesen visszataszító férfit gyilkosnak hiszi, s szinte önként adja oda magát neki. Amint rájön, hogy a férfi nem gyilkos, csak szánalmas hazug, beteges képzelgő, lelkileg összeomlik. "Mouchette halála a filmművészet legtitkosabb jelenetei közül való, talán már túl van a csenden is. Fehér kendőt terít a vállára, belegöngyölődik, majd legurul a folyópart lejtőjén... Harmadszorra belezuhan a vízbe. Csobbanás képen kívül, a kamera nem követte. Csak most fogjuk fel, mi történt." (Bikácsy Gergely)

A történet az egyszerű családból származó Arturo életét követi végig gyermekkorától a felnőtté válásig. A színhely a szicíliai Palermo az 1970-es és a 1990-es évek között. A gyönyörű város a maffia egyik központja, ahol a becstelenség kézen fogva jár az elnyomással. Tombol a maffiaháború, mindennaposak a gyilkosságok és az összecsapások a rivális bűnözők és a bűnüldözők között. Mindezt Arturo szemszögéből látjuk, akit közben végig kísért az osztálytársa, a gyönyörű Flora iránt érzett szerelme.

Daniel Daréus egy sikeres karmester, pályája éppen a csúcspontján van. Magánélete azonban közel sem hozott számára sikereket: magányos, sőt már-már szánalmas látni, hogy a karrierjéhez vezető út mennyire kicsavarta és kiégette. A szenvedés olyan fizikai és lelki törést okoz benne, ami odavezet, hogy Daniel hirtelen feladja pályáját és visszatér abba az észak svéd kisvárosba, ahol gyermekkorát töltötte. Hírnevének köszönhetően, ahogy az már egy kisvárosban lenni szokott többen csodálattal és kíváncsian, míg vannak akik gyanakvóan figyelik. Aztán egy nap felkérik, hogy vállalja el a város apró templomi kórusának irányítását. És a csütörtökönkénti dalolgatás közben mindenről és mindenkiről sok minden kiderül...

Sutter Cane, sikeres horrorregény író eltûnik és vele együtt következõ regényének egyetlen példánya is. Felkutatásával a kiadó John Trentet, egy cinikus biztosítási nyomozót bíz meg. A nyomozás során Trent egy unalmas kisvárosba, Hobb's End-be, Cane regényeinek állandó helyszínére jut. Itt szembesül Trent azzal a kellemetlen ténnyel, hogy a városka Cane perverz agyának szüleménye. (Vagy mégsem?) Az eltûnt regény pedig nem más, mint egy másik, valóságon túli borzalmas világ bibliája, egy világé, amelyet kegyetlen, állatias lények uralnak, és ahol csak az ölés törvénye létezik. A feladat adott: Trentnek el kell szöknie és meg kell akadályoznia, hogy a könyvet kinyomtassák és a világot az õrület torkába taszítsák... John Carpenter filmje egy vérfagyasztó utazás a valóság és a fikció között, ahol már senki sem tudja eldönteni, mi az igaz és mi az illúzió.

Váratlan érzelemkitörést okoz a telehold a negyvenhez közeledő, csinos brooklyni özvegyasszony egyhangú életében. Pedig Loretta már lemondott az önfeledt boldogságról. Éppen elhatározta, hogy férjhez megy az egyszerű és szeretetreméltó udvarlójához, Johnny Cammarerihez. Megismerkedik azonban Ronnyval, leendő férjének az öccsével. A sógorral töltött szerelmes éjszaka után érzéki szépasszony lesz belőle. Nem csak őt bolondítja meg az égi tünemény, idős rokonai is bejárják a szerelem, a gyönyör és a féltékenység útját.

Marie (Charlotte Rampling) és Jean (Bruno Cramer) évek óta boldog házasságban élnek. Vakációjukat, ahogy mindig is szokták, Franciaország nyugati szélén egy tengerparti házban töltik. Egyik délután, mikor Jean bemegy a vízbe úszni egyet, Marie ledől egy kicsit szunyókálni, és mire felébred, nem találja a férjét sehol. Hiába indul a parti őrség nagy erőkkel a keresésére, nem találják sehol. Vajon vízbe fulladt vagy csak szó nélkül megszökött? Hónapokkal Jean eltűnése után Marie ismét Párizsban él. Nem roppant össze, de visszavonult életet él. Barátai megpróbálnak számára férfit találni, de Marie meg van győződve róla, hogy Jean életben van, és egy nap visszatér. Mikor találnak egy vízihullát, amire illik Jean személyleírása, Marie nem hiszi, hogy Jean lenne az. A dolgok akkor kezdenek csak változni, mikor Marie viszonyt kezd egy szimpatikus könyvkiadóval, és újra felfedezi szexualitását.

Az 1900-as évek elején olaszok ezrei emigráltak az Egyesült Államokba a jobb élet reményében. Salvatore egyike azoknak, akik mindenüket egy lapra tették fel: az özvegy farmer eladja a házát, földjét, állatait, hogy gyermekeivel és idős édesanyjával az új világba vándoroljon, ahol mindegyiküknek több jut majd a jóból. Salvatore (akinek neve megmentőt jelent) nem hős, nem vágyik dicsőségre vagy óriási szerencsére, csak egy célja van: munkája legyen és fedél a családja feje felett. Útközben megismerkedik Lucy-vel, ahogy Salvatore hívja -, a feltehetően angol származású hölggyel, aki épp visszatérőben van az Egyesült Államokba. Valamiféle ismeretlen okból Lucy szeretne férjhez menni, mielőtt New Yorkba érnének. Salvatore elfogadja az ajánlatot, és hajlandó feleségül venni. Miután az emigránsok megérkeznek Ellis Island-re, karanténba kerülnek, és vizsgálatok alá vetik őket, hogy megállapítsák, alkalmasak-e az amerikai állampolgárságra.

Gonosz erők lappanganak az erdőben, ahol semmi sem az, aminek látszik. Az erdő mélyén található a Falburn Akadémia, a tekintélyes bentlakásos lányiskola. Legújabb növendéke, Heather kicsit más, mint a többiek - hangokat hall. Nemtörődöm szüleitől és az iskola szigorú igazgatónőjétől hiába is remélne magyarázatot a rejtélyre, és mikor osztálytársai furcsa körülmények között sorra eltűnnek az erdőben, Heather szörnyű titkot fedez fel - és felejthetetlen leckében részesül. Az erdőből ugyanis nincs menekvés: ezt a Falburn minden diákja jól megtanulta...