Az Adriai-tenger partján fekvő kisvárosban él Titta, a nagyra nőtt kamasz. Miközben a harmincas évek Olaszországában egyre jobban tért hódít a fasizmus, a fiú a felnőtté válás megannyi problémájával küszködik. Az élet leginkább a kisváros utcáin zajlik, melyeken mindenki megfordul, aki él és mozog. Ott van a városka szexbombája, akiről minden férfi álmodik, az ügyvéd, az utcalány, a gigantikus mellű trafikosnő, a fagylaltos, a fasiszta pártvezér, mindenféle hóbortos emberek. Évszakok jönnek és mennek. A világhírű rendező önéletrajzi ihletésű filmje.

Henri Charriere önéletrajzi bestsellere nyomán készült ez a klasszikussá vált film, mely egy szökés története a világ egyik legkegyetlenebb börtönéből, a Guyana-i Ördögszigetről. Főhőse, Pillangó kisstílű tolvaj, ám rákennek egy gyilkosságot és életfogytiglani büntetésre ítélik. A lehető legkíméletlenebb helyre kerül, a sziklás, kopár Ördögszigetre, mely 20 mérföldnyire fekszik a szárazföldtől, és ahonnan nincs menekvés. Ám Pillangó minden elképzelhetőnél elszántabb, és a kényszermunka közben minden idejében a szökésen töri a fejét. Minden reménytelensége ellenére rendületlenül hajtja őt előre egyetlen célja: a szabadulás. Ám addig, még ő sem sejti, mi mindent kell kiállnia.

Legendás alak tér vissza a spanyol Harlembe. De az utca már nem a régi, és Carlito sem az. Az öt év börtön alatt sokat tanult, le akarja zárni a múltat és új életet kezdeni szerelmével. Legjobb barátja csak egy apró szívességet kér tőle...

Látszólag békés és nyugalmas kisvárosba érkezik az ifjú Jeffrey Beaumont. A mezőn sétálva levágott emberi fület talál. Beviszi a rendőrségre, de ott senki nem jelentette be, hogy hiányozna a füle. Jeff beül a bárba, ahol elbűvöli az énekesnő hangja és szépsége. Kiderül, hogy Dorothyt bizarr viszony fűzi az öntörvényű helyi hatalmassághoz, Frankhez. Az ördögi férfi ugyanis, aki embereivel rettegésben tartja a kisváros lakóit, elrabolta a nő kisfiát. Így zsarolja, hogy minden kívánságát teljesítse. Jeff és a jó szándékú Sandy segíteni akar Dorothyn. Rémálomszerű kaland veszi kezdetét. David Lynch korunk egyik legeredetibb filmrendezője, akinek talán legjobb filmje a Kék bársony. Ebben a nyomasztóan erotikus, lenyűgöző látványvilágú moziban sűrűsödik össze a rendező későbbi filmjeinek összes alapeleme: erőszak, félelem, szex, szerelem és a bágyasztóan idillikus amerikai álomvilág ellentmondásai.

A kis Yuanjia apja, a híres harcművész nyomdokaiba kíván lépni, és már korán elsajátítja apja titkos fogásait. A korán megszerzett készség azonban elbizakodottá, arrogánssá teszi a fiút, aki mindig újabb kihívásokat, és győzelmeket keres. Hírneve egyre nő és évek múlva már nemcsak az iskolaudvar harcterén arat sikereket, hanem országos tekintélyt vív ki magának. A később tanítványokat is irányító Huo aztán párviadalra hív egy másik mestert, akit a véres küzdelem során meggyilkol. A büszke bajnok nem sokáig örülhet győzelmének.

Orson Welles egy gyanútlan férfit játszik, akit egy mozgássérült sztárügyvéd felfogad a jachtjára, hogy eleget tegyen gyönyörű felesége (Rita Hayworth) kívánságának. Nem is sejti, mekkora veszélybe sodorja önmagát azzal, hogy elfogadja a munkát. De ha tudná is, akkor sem menekülhetne, hiszen már régen a fiatal és varázslatos asszony hálójában vergődik. "Ha a tükröt színpadi segédeszköznek és a film szerves részének is tekintjük, akkor A sanghaji asszony a vidámparki Tükrök Házában játszódó befejező jelenetének a filmtörténetben antológikus jelentősége van. A görbe tükrök mindenféle szögből bemutatott skizofrén-paranoid világa a legmegfelelőbb hely annak a vitathatatlan végkövetkeztetésnek a levonására, ami elől - akár a labirintusban a tükrök elől - senki sem tud elmenekülni.

Florian Gallenberger John Rabe című, megtörtént eseményeken alapuló második világháborús drámája, amely a címadó német üzletemberről szól, aki az 1937-38-as nankingi mészárlás során kb. 200 ezer kínait védett meg a japánokkal szemben.

Ebben a hatalmas műben Indokína jelenti számunkra a közvetlen valóságot: a másság, a misztérium, a gyarmati hatalom, a tragédia és a regényesség megtestesítője. De a Távol-Kelet imádatát is ez a szó jelenti: parfümjeivel, ritka örömök felfedezésével, a létezés nehézségeivel és tétlenségével. Végtelenbe vezető út, ahol minden megtörténhet. Mindent megtalálni a filmben: a szenvedélyt, a kicsapongást, a nemzeti érzést, a vágyat, a bátorságot és a hitványságot, a "fehéreket" és a "sárgákat", urakat és rabszolgákat

1932. New York: Rayford Gibson kisstílű tolvaj éppen most szabadult. Első útja Spanky illegális bárjába vezet, ahol hamar kiszemeli magának az est első ellopnivaló pénztárcájának tulajdonosát. Így vissza tudná fizetni rögtön régi tartozását a bártulajdonosnak. Claude Banks, az áldozat viszont jövő héten kezdene egy bankban dolgozni, végre rendeződnének dolgai. Rayford későn látja meg, hogy Claude pénztárcája szinte üres, Claude viszont nem tudta kifizetni a számlát: ezért Spanky emberei elkapják őket. Meghagyja életüket, ha elvállalnak neki egy munkát. Szeszcsempésznek állnak a Mississippi mentén, de nincs szerencséjük, hamar elkapják őket. Hatvan év börtönre ítélik mindkettejüket. A macska-kutya párosnak elég sok ideje maradt arra, hogy végiggondolják, kit is lehet okolni a történtekért.

Tokió, 1936. Abe Szada, a volt prostituált egy fogadóban dolgozik szolgálóként. A fogadó tulajdonosával, a szexuálisan mindenevő Isida Kicsidzóval találkozva szexuális kísérletekből, ivásból és egyéb élvezetekből álló kapcsolatba kezdenek. Egymás iránti megszállottságukban Szada megígérteti Isidával, hogy többé nem fog a feleségével lefeküdni, ellenkező esetben Szada megölheti. Mivel egymás fojtogatását szeretkezés közben különösen izgatónak találják, Isida (miután ígéretét megszegte) megengedi, hogy Szada ily módon ölje meg. Szada ezt megteszi, majd levágja Isida péniszét, ezután vérrel a férfi mellkasára írja: „Szada és Kicsi örökké együtt.”

A problémás Mary kiszabadul a börtönből. Nehezen találja helyét, az esküvőjére készülő egykori barátnője sem fogadja kitörő örömmel. Mary Jess-szel való találkozása valószerűtlen kapcsolatba fordul, ami talán segít feldolgozni a múltját.

A közeli jövőben járunk. Akkor, amikor a városok teljes kontroll alatt állnak és kizárólag ellenőrző pontokon keresztül lehet falaikon belülre jutni. Az emberek speciális utazási biztosítás nélkül nem mehetnek sehová. A városok határain kívül a sivatag az úr, a viskókból és kalyibákból álló telepek tömve vannak megtagadott polgárokkal - emberekkel, akik nem rendelkeznek a biztosítási iratokkal és így csak szigorúan korlátozva élhetnek. William csodálatos ember, aki biztosítási nyomozóként dolgozik. Egy nap cége egy másik városba küldi egy biztosítási csalás ügyében. A nyomozás során ismeri meg Mariát, akiről hamar kideríti, hogy ő a keresett hamisító. William azonban beleszeret a nőbe, és képtelen figyelmen kívül hagyni érzelmeit.

A kanadai rendező nagyszabású történelmi filmje egy szerelem, Jurij és Natalka kapcsolatán keresztül tárja elénk a modern kori Európa egyik legborzalmasabb tragédiáját, a harmincas évek eleji ukrán éhínség, a „holodomor” („éhhalál”) történetét. A sztálini diktatúra kegyetlen intézkedései – a kollektivizálás, a terménybeszolgáltatások, a lakosság elszigetelése – 1932-33 során megtizedelték a világ egyik legtermékenyebb mezőgazdasági területének számító Ukrajna lakosságát. Mivel a szovjet vezetés Sztálin halála után is mindent elkövetett, hogy eltitkolja a népirtás tényét, az áldozatok pontos számát ma sem ismerjük – a történészek hét-tíz millió halottról beszélnek.

A hetvenes évek legvégén egy álmos New Jersey-i kisvárosban egy jóképű srác gondolt egyet, átkelt a nagy folyón, behatolt New York City szövevényes dzsungelébe, és az élete örökre megváltozott. A szerencséje úgy hozta, hogy feltárult előtte a Studio 54 nevű híres és hírhedt klub kapuja, és az áhított küszöböt átlépve Shane alámerül a diszkódrogok dekadens delíriumába, a veszélyes vágyak világába, a szexuális szabadosságok szédületébe, a hírnév hazug hiúságába, a csalóka csillogás csapdáiba…