A Csavargó magányosan tölti napjait a nagyvárosban. Egy nap rámosolyog a szerencse: beleszeret egy vak virágáruslányba és ráadásul megmenti egy milliomos életét, aki ettől fogva barátjának tekinti. A bökkenő csak az, hogy a gazdag mecénás csak akkor ismeri meg, ha részeg, és ebből sok-sok galiba származik. A szerencse forgandó. A Csavargó a gazdag pártfogójától kapott pénzből meggyógyíttatja a lányt, ő maga viszont börtönbe kerül... A hangosfilm kezdeti és a világgazdasági válság kiteljesedő időszakában készült filmjében Chaplin nem merte megkockáztatni a beszédet, mely ellentétbe került volna figurája groteszk vizuális külsejével. A tőkések méltányosságára apelláló szegénysegítő kampány idején Chaplin ennek lehetetlenségét mutatta meg.
Chaplin filmje a mindennapi élet elgépiesedésének szatirikus - ugyanakkor érzelmes víziója. Charlie, a kisember bekerül a modernkori pokolba, azaz egy gyárba. A futószalagnál végzett monoton munka miatt az őrültek házába kerül. Felépülése után véletlenül belekerül egy utcai zavargásba, emiatt börtönbe zárják. Szabadulása után megismerkedik egy árva lánnyal, akit a gyámhatóság intézetbe akar zárni. A lány ennivalót lop, Charlie pedig nem tud fizetni az étteremben, emiatt mindketten újra börtönbe kerülnek. Charlie könnyes-kacagtató kalandokon keresztül végigjárja a modernkori pokol bugyrait. Habár '36-ban már létezett a hangosfilm és ez az a film, ahol először volt hallható Chaplin hangja egy nonszensz dalban, a szakértők ezt a filmet tartják "az utolsó nagy némafilm-komédiának". A hangtechnika tükrözi Chaplin ellenállását a változással (vagyis a hangosfilmmel) szemben, ez a film egy nagy korszaktól való búcsúzásnak is felfogható. Chaplin talán legnépszerűbb filmje.
Egy zsebtolvaj helyett a rendőrség a Csavargót veszi üldözőbe, aki bemenekül a cirkuszba. Az üldözési jelenet a közönség soraiban hatalmas tetszést arat, mindenki a "vicces embert" reklamálja. A cirkuszigazgatónak nem marad más választása, felfogadja a Csavargót a társulatába. A cirkusznak felmegy a szerencsecsillaga, de ettől még a Csavargónak és szerelmének, a kötéltáncosnőnek nem lesz jobb a sorsa. Legalábbis egy darabig. (Némafilm)
Rambo a vietnámi veterán, egy amerikai kisvárosba érkezik. Rendhagyó öltözete miatt pedig szinte azonnal felhívja magára a helyi seriff figyelmét. A rend túlbuzgó őre szeretné megelőzni a bajt, így minden különösebb ok nélkül távozásra szólítja fel az idegent. Rambo azonban nem szereti, ha mások mondják meg, mit csináljon, s amikor a rendőr kitessékeli őt a város határán túl, azonnal visszafordul. Letartóztatják, megmotozzák és fogdába zárják. A rácsok látványa, az erőszak, az őrök durvasága kínzó emlékeket ébreszt a veteránban, mert a háború alatt megtapasztalhatta, hogy mit jelent fogságba esni. Rambo a fogva tartóira támad és megszökik. A Vietnámban tanult gerilla-hadviselés szabályai szerint pedig azonnal a közeli erdőség felé veszi az irányt.
Alex fiatal, párizsi hajléktalan a Pont-Neuf hídon szokta meghúzni magát. Egyik reggel egy fiatal nővel ismerkedik meg a hídon. Michele, a fiatal festőnő attól fél, hogy mindkét szemére megvakul, és nem tudja gyakorolni a hivatását, ezért menekül el rendezett polgári életéből. A két fiatal szenvedélyesen egymásba szeret, és extatikus perceket él át a forradalom 200. évfordulóját ünneplő Párizsban. Alex annyira fél, hogy elveszíti a lányt, hogy minden nyomot elpusztít, ami arra utalhat, hogy a szembetegsége gyógyítható. Így akaratlanul egy plakátragasztót is megöl. Alex börtönbe kerül, Michele szemét megoperálják. Évek múlva újra találkoznak a karácsonyi pompájában ragyogó hídon, alattuk úszik az Atalante nevű uszály...
Chaplin, a csavargó talál egy kiskutyát, "akit" megszelídít és magához szoktat. Még a kávéházba is magával viszi, igaz, bő nadrágjába rejtve. Ettől kezdve egy életre elválaszthatatlanok egymástól.
Mi történik, ha a gazdag szépasszonyt nem várja a férje az állomáson, amikor megérkezik a szobalányával? És mi történik, ha egy csavargó a megszólalásig hasonlít a hanyag férjre?