1941. Hawaii. Prewitt közlegényt, aki civilben ökölvívó volt, arra akarja kényszeríteni felettese, Holmes kapitány, hogy bokszoljon az egység színeiben. Mivel Prewitt már korábban elhatározta, hogy soha többé nem veszi fel a kesztyűt, nem engedelmeskedik a parancsnak. Ettől kezdve pokollá változik az élete. Közben a jóképű Warden őrmester szemet vet a kapitány feleségére, a kikapós Karenre. Még senki sem sejti, hogy néhány nap múlva bombák hullanak Pearl Harborre.
Doktor Alex Beck (Francois Cluzet) halott felesége, Margot, úgy tűnik, a férjére vár. A nőt egy sorozatgyilkos ölte meg egy félreeső helyen fekvő tónál, ahol ő és Alex gyerekként sokat fürödtek. Margot halálának nyolcadik évfordulóján két holttest kerül elő egy széf kulcsával együtt. A páncélszekrény terhelő bizonyítékú fotókat és egy baseballütőt rejt rajta Alex vérével. A férfi időközben egy nyugtalanító e-mailt is kap, amelyben olyasmi szerepel, amiről csak ő és halott felesége tudhatott. "Senkinek egy szót se! Figyelnek minket" - szól az üzenet. A mail Alexet egy újkeletű videofelvételhez vezeti, amin egy olyan nő látható - épen és egészségesen -, aki a megszólalásig hasonlít Margot-ra. Közben a rendőrség is vizsgálódni kezd, néhány különösen rossz fiú és egy szadista leányzó pedig gondoskodnak róla, hogy Alex közeli barátai megbánják, hogy egyáltalán ismerik a férfit.
A Gesztenye, a honalapító című animációs film egy csapat nyúlról szól, akik elhagyják az üregüket, mert egyikük úgy gondolja, hogy ott már nincsenek biztonságban. Útnak indulnak, hogy egy új otthont találjanak, de a világ nagyon sok veszélyt rejt magában...
Matilda nem mindennapi kislány. Sõt, inkább különleges. Bár vannak, akik flúgosnak mondanák vagy rettentõnek vagy elviselhetetlennek, esetleg borzasztó okosnak. Ahhoz képest, hogy egy szélhámos természetű használtautó-kereskedõ és az õ használt autóhoz hasonló felesége gyermekeként látta meg a napvilágot, képességei különlegesnek mondhatók. Csak egy példa: ha akarja, tanárnõje felemelkedik, és kirepül az ablakon. De szülei nem érzékelik teremtésük nagyságát, élik tovább hülye kocsi-TV-ágy életüket, sõt elküldik inkább egy szörnyű nevelõintézetbe. Matilda és ifjú tanárnõje között barátság alakul ki, a tanárnõ felismeri a kislány képességeit. De nem mindet...
"Minden állat egyenlő, de vannak állatok, melyek egyenlőbbek." George Orwell klasszikusából 1954-ben Halász János és Joy Batchelor elképesztő rajzfilmet készített. A sztálini Szovjetúnió mesébe bújtatott kemény kritikája a könyv, és Halászéknak sikerült ezt animációba tökéletesen átültetni. Az Állatfarm világát ennél plasztikusabban nem is lehetett volna képernyőre/vászonra vinni. A rajzfilm adottságait maximálisan kihasználták Napóleon és társai megjelenítéséhez: a metamorfózis, ahogyan az igazi disznókból kommunista-disznók lesznek, beszarás!
Egy meg nem nevezett latin - amerikai országban Valentint, az újságírót politikai meggyőződése miatt börtönbe zárják. Cellatársa egy homoszexuális és pedereszta kirakatrendező, Molina, aki besúgó. Állandóan egy háborús propagandafilmből idéz fel jeleneteket, melyben szerepelt egy bizonyos Pókasszony. Valentint a történetek egykori gazdag szerelmére emlékeztetik. A látszólag semmiben sem hasonlító két férfi között egyre szorosabb kapcsolat alakul ki. Molina nem árul el semmi használható információt fogva tartóiknak, sőt felajánlja szerelmét Valentinnek.
Nick Hume (Kevin Bacon) egy átlagos fickó, aki egy irodában dolgozik, hazatérve pedig egy boldog család várja: egy szép feleség, Helen (Kelly Preston) és két tinédzser fiú, Brendan (Stuart Lafferty) és and Lucas (Jordan Garrett). Egy este azonban Nick idilli élete egy csapásra rémálommá válik. Egy benzinkút kirablása során egy veszélyes banda megöli idősebbik fiát, Brandant, aki épp rosszkor volt, rossz helyen. Bár felismeri fia gyilkosát, Joe Darleyt (Matthew O’Leary), de az igazságszolgáltatás csődöt mond, így Nicknek kell bosszút állnia. Nincs más választása hát, szembe kell szállnia a bandával, melynek Joe kegyetlen bátyja, Billy Darley (Garrett Hedlund) a feje.
"Idegen civilizáció képviselője landol különleges űrjárművével az Északi-sark hómezőjén, nem messze egy amerikai kutatóbázistól. A lény, a dolog, a valami nagyszerűen alkalmazkodik a földi klímához, életben maradásához azonban egészen speciális erőforrásokra van szüksége, ami nem kis riadalmat okoz az állomás lakóinak."
A 6000 éve töretlenül fiatal, márvány szépségű Miriam ismeri az örök élet titkát: más emberek vérével és lelkével táplálkozik. A New Yorkban élő vámpírnő nem az egyedüli beavatott. John, aki barátja és egyben férje, elválaszthatatlan társa a szerelemben, az életben és a vérszomjban. John azonban hirtelen elkezd öregedni. A kétségbeesett férfi egy öregedés-kutatóhoz fordul segítségért. A tudósnő érdeklődését fel is kelti a hihetetlenül hangzó történet, csakhogy Miriam is szemet vet a nőre. Úgy tervezi, ő lép majd John helyébe...
A film története 1832-ben kezdődik. A dél-franciaországi Provence-ban teljes az anarchia: dühöng a kolerajárvány, mindenütt temetetlen holttestek hevernek. Angelo, az ifjú olasz forradalmár a bécsi titkos rendőrség elől menekül Aix-en Provence-ban. Miután a helybeliek meggyanúsítják, hogy megmérgezte a kutakat, hősünk a házak tetején keres menedéket. Önfeláldozóan menti a még menthetőket egy idős orvostól tanult módszer segítségével. Útközben találkozik a gyönyörű fiatalasszonnyal, Pauline-nal (Juliette Binoche), aki eltűnt férjét keresi, így együtt folytatják kalandos útjukat. Angelo beleszeret a fiatalasszonyba, érte minden áldozatra kész. És a pusztulás közepette győz az ifjúság, kivirágzik közöttük a szerelem.
A film igaz történetet dolgoz fel. A regényíró és filozófus Iris Murdoch (Judi Dench) és férje, az irodalomkritikus John Bayley (Jim Broadbent) rendkívüli kapcsolatát, hosszú és állhatatos szerelmét mondja el, életük két különböző korszakát bemutatva: románcuk kezdetét Oxfordban az 1950-es években és a negyven évvel később történteket, az Irist megtámadó Alzheimer-kór megjelenésétől 1999-ben bekövetkezett haláláig. Iris Murdoch életkedvtől, magabiztosságtól sugárzó nagyszerű szellemű alkotó.
Miután repülőgépük lezuhan, a gyerekek egy lakatlan szigetre vetődnek. Eleinte megpróbálnak valamiféle demokratikus rendet fenntartani, ám a megpróbáltatások, az éhség, az elhagyottság érzése fokozatosan kikezdi a józan, egyben játékos gyermeki gondolkodást. A rend felbomlik, és a fiúk két táborra szakadnak. Az egyik parancsnoka, Ralph félelemmel tapasztalja, ahogy az ellentábor tagjai elvadulnak, az erőszak a józan ész fölé kerekedik. A két csoport között megkezdődik a küzdelem. William Golding regényének filmváltozata.
Hazarendelik a Mongóliában működő olajkutató expedíciót. A teherszállító repülőgép, amely értük jön, rosszabb állapotban van, mint ők maguk. A felszállást követően a pilóta, Frank Towns (Dennis Quaid) kénytelen kényszerleszállást végrehajtani a Góbi-sivatagban. A szerencsétlenség túlélői, néhány csalódott, viharedzett férfi és a szép Kelly (Miranda Otto) nem akarnak a homoktengerben elpusztulni. A gép pilótájának vezetésével a legelképesztőbb terv megvalósítására készülnek: a roncs alkatrészeiből új repülőt építenek.
Természetes, hogy egy kényelemhez szokott miami fogorvos nincs éppen elemében Alaszkában. Hát még ha hozzávesszük, hogy nemcsak az elemekkel kell megküzdenie, hanem nyolc vad szánhúzó kutyával is. Ted Brooks miami fogorvos Alaszkába utazik, hogy átvegye örökségét. Amikor megérkezik, kiderül, hogy egy ellenséges és fegyelmezetlen kutyafalkát örökölt, amely hét szibériai szánhúzó kutyából és egy border collie-ból áll. Hősünk ráadásul szembe kerül a mogorva öregemberrel, Thunder Jackkel is, akinek a kutyákra fáj a foga, ezért minden eszközt bevet, hogy a városi puhányt visszaküldje a melegebb éghajlatra. Ted azonban elfogadja kihívást, Alaszkában marad, és elhatározza, hogy kerül, amibe kerül, megtanul kutyaszánt hajtani.
Angel Deverell története az 1900-as évek elején játszódik az Edward-kori Angliában. A vidéki boltosnő lánya kamaszkori romantikus fantáziáit nemcsak gondolatban, hanem papíron is kiéli. Amikor a sok visszautasítás után egy londoni könyvkiadó vállalja egyik regényének kiadását, úgy tűnik, hogy Angel vadromantikus történetei saját életében is valóra válnak. Ha az irodalmárok nem is, de a nagyközönség habzsolja a regényeit, és a hirtelen jött hírnév és gazdagság hamar a lány fejébe száll. Vidéken kastélyt vásárol és kiveti hálóját álmai férfijára, titkárnője bátyjára, a festőművész Esmére. A regényei hősnőinek életét élő Angelnak azonban ki kel lépnie képzelt álomvilágából, és szembe kell néznie az I. világháború szörnyűségeivel és félresikerült házasságával.