A férfi éppen szabadul a börtönből. Mások ilyenkor azzal foglalkoznak, hogy vajon mi várja őket odakint a szabad világban, hogy hová mennek, kit látogatnak meg először, és egyáltalán, hogy hogyan illeszkedjenek be következő életükbe. Ez a férfi ezzel szemben csak egy gondolatot forgat a fejében: hogyan, milyen körülmények között fog újra embert ölni. Nem is tétlenkedik sokáig, beveszi magát egy házba, és várja, hogy a lakók hazatérjenek… Az „Angst” teljesen valós történet, az osztrák Werner Kniesek története, aki a filmben látható rémségeket 1980-ban követte el. Gerald Kargl rendező szinte dokumentarista stílusban tárja elénk az eseményeket, és ezt segítik a szórványos kommentárok a főszereplő részéről, melyek tartalmilag bizonyítják, hogy egy meglehetősen beteg elme szüleményei.

Jack Cates nyomozó igen nehéz helyzetbe kerül egy gyilkossági ügy nyomozása során. Ganz, a helyi maffiózó az első számú gyanúsított, akit azonban szinte lehetetlen lenne elkapni, ha egykori embereinek egyike nem segít a rendőrségnek. Cates Reggie Hammond személyében talál is ilyen embert. Egyetlen probléma van csupán: Hammond éppen a börtönbüntetését tölti. A nyomozónak azonban sikerül elérnie, hogy 48 órára kiengedjék a bűnözőt. A két férfi együtt kell, hogy megoldja a gyilkossági ügyet, ám eközben Cates-nek arra is oda kell figyelnie, hogy Hammond nem készül-e valamire.

A világszerte nagy sikerrel játszott vígjáték főhőse Mick Dundee kedélyes, és kissé faragatlan krokodilvadász, aki szinte egész életét az ausztráliai őserdőkben töltötte. Ám egy napon felfigyel rá a világ, amikor híre megy, hogy egyik expedíciója során egy krokodil majdnem letépte a fél lábát, ő pedig sebesülten egy teljes héten át vonszolta magát a dzsungelen keresztül segítségért, és csodával határos módon túlélte ezt a kalandot. Sue Carlton, egy vállalkozó szellemű New York-i riporternő elhatározza, hogy felkeresi a hőst és személyesen készít interjút vele. Pénzt és fáradságot nem sajnálva felkutatja Krokodil Dundee-t, hogy együtt - nem kevés kaland árán - rekonstruálják az eseményeket. Ám a sikeren felbuzdulva Sue ráveszi Mick-et, hogy kísérje el őt New Yorkba, ami elképesztő világ egy vadász számára, aki soha nem látott még nagyvárost, és több mint 40 embert egyszerre egy helyen.

Már eleve a rendező neve, Takashi Miike adhat némi elképzelést ezen filmről azoknak, akik kicsit jártasabbak a horrorban. Miike itt is megmutatja sajátos fantáziájának bugyrait. Adott egy eléggé borult család. A férj egy lecsúszott riporter, aki dokumentumfilmet forgat a mai tinédzserek szexben és erőszakban bővelkedő életéről. A kezdő képsorokban szexuális kapcsolatot létesít saját tinédzser lányával, aki prostituáltként tevékenykedik. A feleség heroinfüggő, aki a drogra szintén testének árulásával szerez pénzt. Fiát az osztálytársai folyamatosan zaklatják, bántalmazzák, aki ezeket a sérelmeket saját édesanyján vezeti le. Folyamatosan összeveri, rettegésben tartja. Ekkor lép a színre a különös idegen, a Visitor Q, akinek megjelenése sok mindent megváltoztat a családban, és annak összes tagjában.

Egy asszony a mészárszéken szüli meg gyermekét. A rémisztő baba a kukában végzi, ahonnan a Hewitt-família egyik guberáló tagja szedi ki és viszi haza. A kinézete miatt sokat csúfolták az iskolában szegénykét, míg felnőve maszkkal rejti el torz arcát és azon a mészárszéken dolgozik, ahol megszületett. Csakhogy az üzemet bezárják, ezért Thomas Hewittnek is felmondanak, akinek első áldozata a durva főnöke lesz. Ekkor tűnik fel a színen két srác, aki megkapta a behívóját Vietnamba. Előtte nagy búcsú bulira készülnek a barátnőikkel, de ehelyett a pokol várja őket.

Amikor Michael J."Krokodil" Dundee rájön, hogy a barátnőjét, a csinos amerikai újságírónőt fogva tartja Rico, a kegyetlen drogbáró, látványos mentési akcióba kezd. Rá kell jönnie azonban, hogy New York City zsúfolt utcáin és egymás hegyén-hátán álló épületei között lehetetlen búvóhelyet találni. Különösen akkor nem, amikor profi gyilkosok bandája ered a nyomába. Így hát Rico és bandája ellen Mick egyetlen dolgot tehet, visszaviszi Sue-t a szülőhazájába, Ausztráliába, aminek minden zegét-zugát ismeri, ahol felkészülten várhatja Rico érkezését. Azonban ahogy ellenségei egyre beljebb hatolnak felségterületén, ismét a jól bevált fortélyhoz kell folyamodnia, eljátszani az emberbőrbe bújt krokodilt.

Amikor Behman és Felson az évekig tartó háborúzás után hazatérnek, észreveszik hogy szülőföldjükön gyilkos pusztítást végzett a pestis. Az egyházi vezetőknek meggyőződésük, hogy a járványért egy boszorkánysággal vádolt lány a felelős. Emiatt arra utasítják a két férfit, hogy a furcsa lányt vigyék egy elhagyatott kolostorba, ahol a szerzetesek egy ősi szertartás segítségével leveszik majd az átkát a vidékről. Az erejüket és bátorságukat próbára tevő veszedelmes, váratlan helyzetekben gazdag utazás során felfedezik a lány sötét titkát, és kénytelenek megküzdeni egy rettenetes hatalmú erővel, amely az egész világ sorsát eldöntheti.

Egy év telt el azóta, hogy egy idilli amerikai kisvárosban egy őrült bestiálisan meggyilkolt néhány fiatalt. Egyedül Julie maradt életben, ám tudja: nincs elfelejtett bűn, előbb-utóbb mindenért bűnhődnie kell. Hosszú idő után úgy dönt, elutazik barátaival a Bahamákra, ám egy idilli kirándulás helyett szörnyűséges rémálomba csöppen. A sziget elhagyatott, ráadásul a közeledő vihar miatt nem lehet elhagyni, és Julie levelet kap valahonnan, melyben csak ennyi áll: Még mindig tudom, mit tettél tavaly nyáron!

A fényképész lány szép, okos és tehetséges, de egy furcsa baleset után bizarr megszállottság lesz rajta úrrá: halottak képeit kezdi gyűjteni. És van valaki, akinek ugyanez a szenvedélye, mindkettőjük balszerencséjére.

Nina, Martin, Clemens, Alex és Mona nagyon jó barátok gyerekkoruk óta. Az érettségijük napján mindannyian ugyanazt az sms-t kapják a mobiltelefonjukra: "Három nap múlva halott vagy!". Természetesen nem veszik komolyan a dolgot, ostoba tréfának tekintik a dolgot, mindaddig, míg Martint holtan meg nem találják a közeli tóban, majd Ninát is megtámadják...

A film Jeffrey Dahmer igaz története, aki 1960 és 1994 között 17 embert ölt meg, míg végül a börtönben saját maga is gyilkosság áldozatává vált. Egy kannibál, aki áldozatait feldarabolta és megette. Tetteit végül méltó büntetés követte.

A nukleáris háború utáni kromoszómaháborút csak nők élték túl, egymással viaskodnak vad bandáik.