1964-et írunk, és négy fiatal liverpooli srác éppen a világot készül megváltani - már ha ez az eszement világ hagyja, hogy kijussanak a hotelszobájukból. Richard Lester vakmerően korhű rock'n'roll vígjátéka beszabadítja a szárnyukat próbálgató gombafejeket a sikoltozó rajongók, paranoiás producerek, vakbuzgó újságírók és bajkeverő családtagok örvényébe. Közben pedig feltárja túlélésük és sikerük titkát: pajkos rosszalkodás iránti kielégíthetetlen vágyukat és életigenlő mókafüggőségüket.

Íme, a kissé furcsa pár: Armand és Albert békésen éldegél mint férj és, szóval férj. Van egy éjszakai lokáljuk és néhány ártatlan kedvtelésük. Már éppen bele is süppednének ebbe a polgári édes életbe, de a sors nem úgy akarja. A sors eszköze Armand egy szem fiacskája, aki a fejébe veszi, hogy megnősül. Ez még hagyján, ám kiszemelt jövendőbelije éppen Keeley szenátor lánya és szemefénye. Keeley körülbelül annyira konzervatív, mintha átaludta volna az utóbbi két évszázadot. Lehet, hogy a tükörbe sem néz, ha nincs rajta alsónadrág. A szenátor és neje hamarosan háztűznézőbe érkezik. Tudni szeretnék, hogy féltett lánykájuk megfelelő körülmények közé kerül-e majd. Vajon miféle bravúrokra képes ez a faramuci páros, hogy egy tisztes házaspár látszatát keltse?

A tettvágytól fűtött amerikai fodrásznőnek, Joy Miller-nek az ölébe hullik élete nagy lehetősége, amikor tévedésből elküldik a Szlovécia nevű modern meseországba, hogy a helyi morcos és marcona diktátor, a megözvegyült Boris Pocsenko három csemetéjét pátyolgassa. Joy azt hiszi, hogy kozmetikusnak szerződtették, Boris viszont abban a hitben van, hogy a jövevény szakavatott tanárnő. Tudomány ide vagy oda, az ellentétes elemek egymásra hatása beindítja a reakciókat, és hamarosan kiderül, hogy sikerült-e a kísérlet. Joy nyílt életvidámsága lefújja a port a hagyományaiba kövesedett Szlovéciáról. Találékonysága pedig egészen átszabja Pocsenko megkérgesedett szívét vagy mégsem? Szemtelenül kifogyhatatlan beszólásaival és a letűnt évtizedek harsány divathóbortjait megidéző szerkóival, Fran Drescher ebben a szellemes és okos vígjátékban bebizonyítja, hogy a ruha teszi az embert, pláne, ha az ember nő.

Rafael egy sevillai férfi, aki sosem hagyta el az andalúz tartományt. Egyik este harsány mulatozás közben baszk vicceket mesél társaságának, mit sem sejtve arról, hogy egy baszk nő, Amaia is hallja őket, akit mélységesen megbánt a férfi gyúnyolódása. Az est végén valahogy mégis együtt távoznak Rafael lakására. Másnap Amaia visszautazik északra, ahol azzal szembesül, hogy régóta tervezett esküvője meghiúsul... Eközben Rafael elhatározza, hogy Amaia után megy, de a kaland nem várt kihívást rejteget számára: Amaia kedvéért el kell játszania, hogy ő a vérbeli baszk vőlegény...

Mire vágyik egy apa? Természetesen arra, hogy a lánya menjen férjhez valami rendes, megbízható férfihoz. Mire vágyik egy görög apa? Természetesen arra, hogy a lánya menjen hozzá egy görög férfihoz, aki lehetőleg még rendes is. Toula (Nia Vardalos) 30 éves, szülei chicagói éttermében, a Táncoló Zorbában dolgozik, elhanyagolja magát, és családja legnagyobb rémületére semmi jelét nem mutatja, hogy kedve volna végre megházasodni és gyerekeket szülni. Az apja már bármilyen vővel kiegyezne. Pontosabban: majdnem bármilyennel. De Toula, az örök lázadó egyszer csak megszabadul a szemüvegétől, egyre szexibben öltözik, senkinek nem árulja el, mivel tölti az estéit, és végül bemutatja álmai férfiát, Iant, aki szőke, nem görög, és még vegetáriánus is. Elszabadul a pokol! De nincs mese: az apának el kell viselnie Iant, Iannek el kell viselnie új családját, és Toulának el kell viselnie, hogy szerettei képtelenek elviselni egymást.

George Khan - gyerekeinek Dzsingisz -, a büszke pakisztáni bolttulajdonos vasszigorral tartja kézben a családját. Mind a hét gyermekéből becsületes muszlimot akar faragni. Igen ám, de a helyszín az észak-angliai Salford, s hozzá 1971-et írunk. Ella, George angol felesége szereti és becsüli férjét, ugyanakkor gyerekeit is boldognak szeretné látni. A gyerekek pedig - akik a trapéznadrág és az előre elrendezett esküvők között kénytelenek lavírozni - egyszerűen a modern világ polgárai szeretnének lenni.

Alex Whitman (Matthew Perry), az elkényeztetett New York-i építész és Isabel Fuentes (Salma Hayek), a tüzes mexikói fotóslány találkozik egy Los Angeles-i kocsmában, ahol együtt töltenek egy éjszakát. Aztán a lány eltűnik, és mindketten úgy gondolják, hogy ez így van rendjén. Csakhogy alig három hónap múlva Isabel beállít Alexhez, és közli vele, hogy gyereket vár. Na és esküvőt akar! Alex persze tiltakozik, akárcsak a lány díjbirkózó vőlegénye.

A világszerte nagy sikerrel játszott vígjáték főhőse Mick Dundee kedélyes, és kissé faragatlan krokodilvadász, aki szinte egész életét az ausztráliai őserdőkben töltötte. Ám egy napon felfigyel rá a világ, amikor híre megy, hogy egyik expedíciója során egy krokodil majdnem letépte a fél lábát, ő pedig sebesülten egy teljes héten át vonszolta magát a dzsungelen keresztül segítségért, és csodával határos módon túlélte ezt a kalandot. Sue Carlton, egy vállalkozó szellemű New York-i riporternő elhatározza, hogy felkeresi a hőst és személyesen készít interjút vele. Pénzt és fáradságot nem sajnálva felkutatja Krokodil Dundee-t, hogy együtt - nem kevés kaland árán - rekonstruálják az eseményeket. Ám a sikeren felbuzdulva Sue ráveszi Mick-et, hogy kísérje el őt New Yorkba, ami elképesztő világ egy vadász számára, aki soha nem látott még nagyvárost, és több mint 40 embert egyszerre egy helyen.

A Flodder család a maga módján békésen élt a mérgező vegyi anyagok szomszédságában egészen addig, míg a város vezetése el nem szégyellte magát. A legpuccosabb környékre költöztetik őket, ahol nincs más dolguk, mint beilleszkedni. Csakhogy a szemétdombon kupálódott társaság a rend és a tisztaság fogalmát még hírből sem ismeri, ellenben a hajnalig tartó bulikkal. Nem is kell sok idő, az ellenség hamarosan egy tankkal indul harcba a környék nyugalmáért.

Claude és Francis, a két falusi parasztember, vagy ahogy lakóhelyükön szólítják őket Puklis és Kló, nem örvendenek túl nagy népszerűségnek, hála otromba és ostoba tréfáiknak. Amikor éppen vidám szellentő bajnoksággal múlatják idejüket, elementáris elektromos vihar szabadul el villámlásokkal kísérve. Mindez egy furcsa földönkívüli lény látogatását előzi meg, aki hatalmas űrhajójával a veteményesben landol. Az idegen viszonylag barátságos és valósággal rajong a káposztalevesért, ezért felveszi Claude feleségének alakját, hogy tovább maradhasson a Földön.

Mi van, ha 18 vagy, imádod Beckham-t, és úgy meg tudod csavarni a labdát, mint ő? Azt hiszed hogy a világ a lábaid előtt hever, mi? Hát tévedsz! Ha téged Jessnek hívnak, 18 vagy, indiai és tetejében lány, akkor felejtsd el! Azt hiszed a házasságmegszállott rokonaid hagyják, hogy a férfiak játékát játszd... Ha téged Jules-nek hívnak, 18 vagy, angol és lány, ez azt jelenti, hogy elmehetsz Amerikába, ahol a lányokat is megfizetik, akik támogatókra és normális megbecsülésre is szert tehetnek. Edzőjük, Joe segítségével Jess és Jules mindaddig jó úton haladnak, míg mindkettőjük szerelmes nem lesz, történetesen épp az edzőjükbe.

A dörzsölt szerencsejátékos, Jackie Zucker nyakig pácban van: a felesége válással, a végrehajtó börtönnel fenyegeti. A volt NDK-s sportriporter utolsó esélye az anyai örökség. A végrendelet azonban azt szabja feltételül, hogy Jackie-nek ki kell békülnie a bátyjával, Sámuellel, egy ortodox zsidóval. Két világ ütközik össze egymással, amikor Sámuel a családjával együtt bevonul. Jackie kaotikus háztartásába - a két makacs ellenségnek azonban nincs más választása - össze kell tartaniuk...

Daphne Reynolds arról álmodik, hogy egy napon megismerheti sosem látott édesapját, akivel édesanyja tizenhét évvel ezelőtt forgószélszerű szerelembe esett, ám a férfi szigorú arisztokrata családja miatt el kellett válniuk. Mivel Daphne nem hajlandó lemondani arról a régi álmáról, hogy kapcsolat alakuljon ki közte és régóta hiányolt apja között, 17. születésnapján hirtelen Londonba repül. Itt szembesül azzal, hogy édesapja nem más, mint Anglia egyik legismertebb politikusa, Lord Henry Dashwood.

A New Yorkban élõ francia fotós, Marion, és barátja, a belsõépítész Jack Párizsba utaznak kissé enervált kapcsolatukat helyrepofozni, és meglátogatni a lány szüleit. A helyzeten nem segít túl sokat, hogy a papa és mama csak franciául beszélnek, és az sem, hogy felbukkannak sorban Marion lelkes ex-szeretõi.

Az amerikai kisváros lakóinak egyetlen megélhetési forrása az autóipar. A lepusztult helyi vállalatot csak egyetlen módon lehetne megmenteni: ha sikerülne meggyőzni a japánokat, hogy vegyék át a cég irányítását. Az ügyeskedő szakszervezeti bizalmi összehozza az üzletet, de rövid idő alatt kiderül, hogy a felkelő nap országából érkezett vezetők a maguk sajátos módján próbálják irányítani az amerikai munkások életét.

Amikor két izraeli nő beleszeret egy német nőbe, illetve egy palesztin férfiba, káosz üti fel a fejét. Maria Németországból Tel Avivba utazik, és amikor megérkezik szerelme, Shira lakásába, egy, a lánykérést illető aprócska ballépés mitikus méreteket öltő romantikus utazássá terebélyesedik. Találkozásukat követően mindkettőjük családja a közös, ám eltérően megélt történelmi múlt és a kétségbeejtő közös jövő kilátásai között kezd vergődni, és közben a másik szerelmespár is szembesül egy olyan töréssel, amelyet csak a romantika hidalhat át. És akkor megérkezik Shira könyörtelen, független, komisz nagyanyja, Berta, hogy a végsőkig próbára tegye a szeretet és a konfliktuskezelés határait. Hogy alakul a szerelmesek sorsa, akik nem illenek össze, de mégis összetartoznak?