1955-ben vézna gitáros sétált be a Sun lemezstúdió ajtaján. Ez a pillanat kitörölhetetlen nyomott hagyott az amerikai kultúrában. A gitáros akkordjai ritmusosan zötyögtek, mint a tehervonat, hangja pedig mély és sötét volt, akár az éjszaka. Erőt sugárzó, átható tekintetétől és énekétől libabőrős lett az ember. Dalai, melyek a szív fájdalmairól és az életben maradásról regéltek, merészek voltak és húsbavágóak, és nem hasonlítottak semmilyen addig hallott dalra. Ezen a napon kezdődött Johnny Cash karrierje, és ekkor lépett rá személyisége átalakulásának rögös útjára is.
A huszadik század kezdetén született egy fiú Angliában, egy nagyon szegény családban. A kisfiúra azonban nagy jövő vár, hiszen mint Charlie Chaplin, a világ egyik legnagyobb szórakoztató komikusává válik. Richard Attenborough, az életrajzi tablók nagymestere, ezúttal a filmtörténet talán legnagyobb figuráját tűzte kameravégre. Charlie Chaplin, századunk zseniális nevettetője kalandregénybe illő életet élt. A nagy komikus pályáját feldolgozó film persze vígjátéki elemekben sem szűkölködik, de nem hiányoznak a tragikus sorsfordulók, sőt a krimibe illő hajszák sem. A címszerepben Robert Downey Jr., parádés alakítása látható, de méltó társa Dan Aykroyd, Anthony Hopkins és Geraldine Chaplin is.
Hogyan lett egy nincstelen, de ördögien tehetséges brazil fiúból minden idők legnagyobb focistája, aki 17 évesen egy győztes góllal világbajnokká tette hazáját? Egy nehéz és küzdelmes gyerekkor után Pelé egyedi játékstílusát és legyőzhetetlen szellemét ötvözve vált valódi nagysággá, aki még saját országát is megváltoztatta.
A The Doors és zenéje legenda. A film elementáris erővel, zenében és képekben mutatja be a valóság küszöbének átlépését, az áttörést a "másik oldalra". Kábítószeres látomások, eksztatikus, botrányos színpadi fellépések, rituális szeretkezések, a tudatos és tudattalan határainak elmosódása - mindez csak egy valakinek a személyiségén átlényegítve volt lehetséges, a zenekar költő-énekesén, akit úgy hívtak: Jim Morrison...
A kommunizmus eszméje romantikusnak hatott Reed, a radikális amerikai újságíró és Louise Bryant, az elismerésért küzdő írónő számára. Ezért is utaztak a forradalom színhelyére, a távoli Oroszországba. Reed teljesen az új eszme hatása alá kerül, annak elkötelezett támogatója lesz. Így amikor visszatér az Egyesült Államokba, könyvet ír a forradalomról és megalapítja az amerikai kommunista pártot. Ahhoz azonban, hogy elfogadtassa az új szervezetet, ismét Oroszországba kell utaznia. Ez az út viszont már korántsem bizonyult olyannak, mint amilyennek képzelte.
A fiatal Bruce Leet apja Amerikába küldi, az ígéretek földjére. A tökéletes angolsággal beszélő, kiváló harcművész az egyetemen megismerkedik Lindával, akinek a segítségével kung-fu iskolát alapít. Ám hamarosan nemcsak az amerikaiak előítéleteivel kell megbirkóznia, hanem a kínai hagyomány őrzőivel is, akik megtiltják neki, hogy kínaiakon kívül mást is oktasson. Bár egy élet-halál küzdelemben megvédi igazát, olyan súlyos sérülést szenved, hogy tolószékbe kerül. Már majdnem feladja hitét, amikor a mozi felfigyel elképesztő képességeire.
Bécs, Ausztria, 1910. A fiatal festő, Egon Schiele feltörekvő, provokatív és szabad művész, akinek erotika jellemezte munkássága legalább annyira sokkolja, mint amennyire lenyűgözi a művészetkedvelőket.
1957. január, Párizs. A 21 éves Yves Saint Laurent váratlan lehetőséghez jut, a nagynevű divatház alapítója, Christian Dior asszisztense lesz. Amikor pedig a cég már a fiatal tehetség saját tervezésű úgynevezett haute couture-kollekcióját is bemutatja, érthetően azonnal a divatszakma figyelemének középpontjába kerül. A bemutató óriási siker, Yves Saint Laurentet az addig alkalmazott merev formák felszabadítójaként, szinte forradalmárként ünneplik. Nem csak a hírnév, de a szerelem is hamar utoléri: megismerkedik Pierre Bergével, s egy életre szóló kapcsolat szövődik köztük.
1981-ben egy addig ismeretlen, húszéves graffiti-firkász vált a New York-i művészvilág és média legvitatottabb témájává: Jean-Michel Basquiat különleges képei egyik pillanatról a másikra gyűjtők és múzeumok legkeresettebb darabjai lettek. A film mottója a következő lehetne: "A betondzsungelben felkel a Nap..." Tehetsége és különcsége emelte fel a csillagokig, de a csillagok mögött meg kellett ismernie a legsötétebb éjszakát is.
Egy újságíró egy sztori nyomába eredve rájön, hogy a CIA keze is benne van egy kokainszállítmányban, amelynek célja, hogy egy nicaraguai lázadó sereget felfegyverezzen. Beleássa magát a történetbe, és nyilvánosságra hozza a bizonyítékokat, ám a CIA és néhány konkurens újságíró támadást intéz ellene és családja ellen egyaránt.
A gyönyörű Edie Sedwick (Sienna Miller) volt az első lány, aki a képes magazinok oldalain vált divatikonná és a korszak legtündöklőbb csillagává. A dúsgazdag, ám problémás családi háttérrel rendelkező, képzőművészetet hallgató lány a New York-i divatvilág üdvöskéjévé lép elő, mikor a pop art művész Andy Warhol (Guy Pearce) múzsája lesz. Edie-nek azonban súlyos árat kell fizetnie a hírnévért: miután szenvedélyes szerelembe esik egy nincstelen zenésszel, Billyvel (Hayden Christensen) és megismeri a kábítószerek mámorát, a lány kezéből hamarosan kezd kicsúszni az irányítás.
A Stardust a fiatal David Bowie első amerikai látogatását követi nyomon 1971-ben. Ez az út inspirálta a legendás zenészt az ikonikus alteregója, Ziggy Stardust megalkotására.