A naiv, lelke mélyén ártatlan utcalány, Cabiria a pénzhajhászók, a számító világ foglya és könnyű prédája. Mindenki eszköznek tekinti: a filmsztár, a vásári bűvész és a könyvelő. Cabiria azonban makacsul hiszi, hogy ő is elfogadható és szerethető, hogy neki is őszinte, igaz kapcsolat jár.
Pasolini első filmje a római külvárosok reménytelen, lepusztult világában játszódik. Főszereplője cinikus és brutális, dolgozni nem hajlandó Vittorio, aki egy prostituálton élősködik. Amikor beleszeret egy lányba, addigi élete válságba kerül. A hozzá hasonló szociális körülmények között élő fiatalok számára azonban - ahogy Pasolini megfogalmazta - "a megváltás mégoly halvány és csalóka reményét kizárólag a halál jelentheti"."Egy olyan ember megalázottságát és nyomorult emberi állapotát akartam bemutatni, aki a római borgate mocsarában él. Éreztem és tudtam, hogy ebben a megalázottságban van valami szent... és Bach zenéje segített abban, hogy a nagyközönséggel megismertessem szándékaimat. A megváltás mégoly halvány és csalóka reményét kizárólag a halál jelentheti" a lopásból és utcalány-élettársa kizsákmányolásából élő ifjú főhős számára, aki szorgalmasan dolgozó öccsét hergelendő még dicsekszik is munkátlan függetlenségével és elzülleszti az életében felbukkanó tiszta nőt.
A William Shakespeare nagyívű drámájából készült filmalkotás főszereplője Macbeth, a skót nagyúr, aki hatalomvágyától és három boszorkány sugallataitól megmámorosodva Duncan skót király ellen fordul, majd meggyilkolva őt helyébe lép a trónon. A gyilkosságoknak azonban nincs vége, s Macbeth lelki és erkölcsi züllése úgy tűnik megállíthatatlan. Felesége korábban lelkesen támogatta tetteiben, ám az asszonyt idővel lelkiismeret-furdalás kezdi gyötörni, s elméje lassan az őrület felé sodorja őt.
LT, a New York-i zsaru (Harvey Keitel) semmiben sem különbözik azoktól a bűnözőktől, akiket üldöznie kellene. Egyre lejjebb és lejjebb csúszik a lejtőn, már nem tud és nem is akar tisztán és józanul élni. Rosszul kötött fogadásai miatt rengeteg adósságot halmoz fel, amit képtelen visszafizetni a bukmékereknek. A sok drogtól és italtól elveszti józan ítélőképességét, veszélybe sodorva ezzel családját is. A bajnokság utolsó meccsére egész kis vagyont tesz fel, de ha nem nyer a csapat, már senki sem mentheti meg a lezüllött hekust. Az ötvenezer dolláros jutalom lendíthetne anyagi helyzetén, de a koronatanú, egy apáca, nem hajlandó segíteni a nyomozást.
A rómaiak által magára hagyott Britanniában zavaros, kegyetlen időszak köszöntött be. A hatalmi űrt kihasználva az erőszakos és kegyetlen ír király kerekedett a megosztott brit törzsek fölé. Az idegen iga ellen szövetkező törzsek élére a fiatal és nagyszerű harcos, Trisztán áll, akit az első ütközetben mérgezett fegyver vesz le a lábáról. A halottnak hitt harcos testét Írországba sodorja a sors és a tenger, ahol az ellenséges király lánya Izolda ápolja és veszi védőszárnyai alá. A két fiatal között mély kötődés alakul ki, de az elkeseredett hatalmi harcok nem hagyják, hogy szerelmük beteljesedjék.
A professzorok sem élnek mind nyugodt életet. Robert Langdon ugyan könyvek között érzi a legjobban magát, különleges tudományára azonban az egyetemeken kívül is szükség van. Régi kódexek tanulmányozása közben merül fel benne a gyanú, hogy új életre kelt egy középkori, titkos testvériség. Az illuminátusok a történelem leghatalmasabb földalatti szervezete volt - aki viszont kapcsolatba kerül vele, esetleg a titkait próbálja kifürkészni, az életével játszik. De Langdon kutakodásai során egy másik, talán még hatalmasabb ellenséggel is kénytelen szembe nézni: a társaság ősi ellenségével, a katolikus egyházzal. Az illuminátusok pokolgépe már élesítve van, ezért a professzor kénytelen Rómába repülni, hogy megkeresse. Egy rejtélyes olasz nő és több száz éves szimbólumok segítségével száguld a bomba nyomában.
Barnaba, a jókiállású római buszsofőr beleszeret St. Tulipe törpeállam gyönyörű trónörökösnőjébe, és tűzön-vízen harcol azért, hogy feleségül vehesse.
Egy hotelszoba Róma szívében. Két fiatal nő, akik Rómán átutazóban véletlenül találkoznak. A találkozás intim és szenvedélyes kalandra csábítja őket, mely mindkettejük testén és lelkén mély nyomot hagy. Lassan átengedik magukat az ismeretlennek, és új, megbabonázó szerelem hajnalára virradnak.
Különös rablássorozat veszi kezdetét, sorra tűnnek el a világ legismertebb és legértékesebb műkincsei, köztük a Rózsaszín Párduc gyémánt. Más a legokosabb zsaruhoz vagy a legjobb titkos ügynökhöz fordulna segítségért, ám Dreyfus főfelügyelő jól tudja, itt csak egyvalaki segíthet. Lehet, hogy Clouseau felügyelő ügyefogyott és ahová lép, ott fű nem terem, ám valahogy mindig sikerre viszi a nyomozást. Így aztán Clouseau a segédje, valamint udvarlásának esetlen tárgya társaságában csatlakozik a nemzetközi rendőrcsapathoz, hogy megpróbálja kézre keríteni a zseniális tolvajt.
Amióta a mozik bemutatták ezt a remek szatírát, a film címe bevonult a köznyelvbe: ha kedd van, akkor az csakis Belgium lehet... Így tájékozódik ugyanis az a csoport amerikai turista, akik a program szerint "letudják" Európát tizennyolc nap alatt. Bátran állíthatjuk, hogy a karakterek elévülhetetlenek: Samantha, aki csak azért jön át az öreg kontinensre, hogy elszakadjon a fiújától, aki nem érti meg őt. Grant, a jó karban tartott 72-es "aranyifjú", akiben a tiniket is megszégyenítő mennyiségű energia buzog. Harmon, a hajdani katona, akinek Európa pusztán néhai csatatér, világháborús relikviákkal. Harve és Irma, akiknek egyetlen céljuk, hogy ne veszítsék el egymást szem elől. Bert, aki összenőtt a fényképezőgépével, Freda, a mindentudó tanárnéni és a többiek. Megfejelve Charlie-val, az idegenvezetővel, akit a nevezetességeknél jobban érdekelnek a szép nők. Mire az útnak vége és ők búcsút mondanak egymásnak, kicsit szomorúbbak és kicsit okosabbak, mint az induláskor voltak.
Leomlott a berlini fal. Az NDK-ban élő Struutzék elhatározzák, hogy végre megnézik maguknak Nyugat-Európát. Beülnek hát a Trabantjukba, és elindulnak Olaszország felé.