Zavarodott elméjű sorozatgyilkost vesz üldözőbe egy volt rendőr, akit korruptsága miatt rúgtak ki egykor, és most lányokat futtat Szöulban. Az üzlet haldoklik, és Jun-Ho jobb híján egy influenzás lányt szervez be, aki azonban elődeihez hasonlóan csakhamar eltűnik. Jun-Ho kénytelen maga nyomozásba kezdeni: azt gyanítja, hogy a konkurencia csábítja át magához a lányait, ezért először a versenytársaknál néz körül. A gyanúsított rács mögé kerül, de a lányoknak továbbra sincs nyoma. A stricivé lett rendőr versenyfutásba kezd az idővel, hogy megtalálja őket, mielőtt a férfi tizenkét órával később kiszabadul.A kanyargós történetben a feszültség fő forrása a korrupt, kegyetlen és közömbös koreai rendőrség, melyet a szintén nem makulátlan lelkiismeretű Jun-Ho belülről is jól ismer. A rosszfiúkra vadászó főhős figurája eltér a műfajban megszokott sablontól: a jó nem válik el egyértelműen a rossztól. A társadalomkritikával vegyített feszes thriller 2008 legnézettebb filmje volt Dél-Koreában.

Kábítószer csempészés vádjával letartóztatják a török határon Billy Hayest. A hatóságok példát akarnak statuálni az amerikai fiatalemberrel, ezért harminc év börtönre ítélik. Billy a rácsok mögött embertelen pokolban találja magát. A kilátástalan helyzetben barátokra lel egy honfitársa, egy kábítószerfüggő angol értelmiségi és a meleg skandináv férfi személyében. Bár Billy tisztában van azzal, hogy az életével játszik, rászánja magát az "éjféli expresszre", ami a börtönszlengben szökést jelent. Az új barátai a segítségére sietnek. Billy Hayes és William Hoffer könyve alapján.

"Nem szeretem a törvényeket, mivel a gazdagoknak találták ki" - mondja Jacques Mesrine, a francia kriminalisztika talán legismertebb és legveszélyesebb bűnözője. Az egyszerű munkásszülők gyermeke megjárta az algériai háborút. Miután három esztendővel később hazatért, könnyű pénzkereseti forrás után nézett. Az egyik rettegett bűnbanda tagja lett, bankokat rabolt, gyilkolt és más erőszakos bűncselekményeket követett el. Az sem törte meg, amikor a zsaruk 1962-ben elfogták és rács mögé került. Amikor forróvá vált a lába alatt a talaj, a kedvesével Kanadába szökött.

A megtörtént esetet feldolgozó dráma az 1960-as évek egyik legsokkolóbb bűntényét dolgozza fel kendőzetlen őszinteséggel. A vándorcirkusznál dolgozó Likens-szülők úgy gondolják, két lányuk, Sylvia és Jennie jól ellesznek a hat gyermekét egyedül nevelő Gertrude Baniszewski felügyelete alatt, amíg ők befejezik a munkaturnét. Nem is sejtik azonban, hogy a vasárnapi miséken megismert nő nem csak súlyos anyagi gondokkal, de elmebetegséggel is küszködik, és frusztrációját hamarosan vendégein kezdi el levezetni. A veréssel, megaláztatással vegyes büntetések egyre durvább és durvább formát öltenek, és ebben a nő megfélemlített gyermekei is részt vesznek. Végül aztán Sylvia a pincében köt ki, ahonnan több héten át ki sem engedik, kínozzák, éheztetik, és leírhatatlan szörnyűségekre kényszerítik. Mire a lány szülei rádöbbennek mi történik, már késő...

Jack Burridge fiatalon, brutális módon elkövetett gyilkosságért éveket töltött börtönben. Szabadulása után egy új városban készül új életet kezdeni. Tanácsadója, mintha csak az apja lenne, állást és barátokat is szeret neki, és egy lány képében a szerelem is belép az életébe. A titok azonban, amely ott lappang múltjában, folyamatosan gyötri és kínozza, és képtelen megszabadulni emlékétől.

Brad testvérével, Tommyval, az anyjával és a nagyanyjával él együtt. Váratlanul felbukkan az apja, aki "hírnevet" szerzett magának a környéken. Fosztogatásból él bandájával, s Bradet is beveszik maguk közé. A fiú csak annyi pénzt akar szerezni, amennyi egy házra és egy kocsira elég, hogy barátnőjével, Terryvel össze tudjanak költözni. Az első gyilkosság megrémíti, hiszen el sem tudta képzelni magáról, hogy ilyesminek lehet részese, de már nem tud kiszállni.

A film középpontjában két elmebeteg sorozatgyilkos áll Henry és Otis. A történet ott kezdődik hogy Otis testvére, Becky beköltözik apró Chicagói lakásukba, megzavarva ezzel a két férfi bűncselekményeiben kiélt szexuális viszonyát.

John Gotti New Yorkban nőtt fel az 1940-es, 50-es években, a maffia vastörvényei szellemében. 1967-re Gotti a szervezet forró fejű kisfőnökévé vált. Hatalomra emelkedése azonban nem buktatómentes. Három évet tölt börtönben, hogy fedezze a maffia piszkos ügyleteit. Amikor kiszabadul, kegyetlenül elsöpri az új főnököt és ő áll a helyére. Gotti és barátja, Sammy irányítja New Yorkot úgy, mintha a vadnyugaton lennének. 1992-ben újra gyilkossággal vádolják és rábírják Sammyt, hogy valljon barátja ellen.

Ez a döbbenetes történet Amerika egyik legendás televíziós sztárjának, Bob Crane-nek kalandos életét és titokzatos halálát meséli el. Bob Crane (Greg Kinnear) a Hogan hősei című sorozattal futott be a hatvanas években. A hírnév és vagyon mellett Crane belegázolt a sztárság sötét, önpusztító mocsarába is. Barátja, egy különc videotechnikus, John Carpenter (Willem Dafoe) szisztematikusan dokumentálta Crane féktelen orgiáit. Később egyre nehezebb volt kötőféken tartani a vadabbnál vadabb szexuális kicsapongásokat, és Crane kettős élete brutális véget ért. Gyilkosának személyét a mai napig homály fedi.

Carlton Leach egyszerű futballhuligánként kezdte. Nem a meccs, nem kedvenc csapata, a West Ham United volt számára a fontos, hanem a vérre menő bunyók, amelyeket az ellenfél szurkolóival vívott meg minden hétvégén. Aztán Carlton rájött, hogy így csak a börtönbe juthat, ezért erejét az alvilág szolgálatába állította. Egyszerű kidobó emberből hamarosan a legnagyobb bulik részese lett. Amíg azonban a focimeccseket követő verekedések után még a vesztesek is megúszták kórházi ápolással, a maffia világában a legapróbb hiba is az ember életébe kerülhet. Carlton pedig kénytelen megtanulni, hogy ebben a közegben még a legjobb barátaiban sem bízhat.

A film megtörtént esetet dolgoz fel. Meggyilkolt tinédzser szerelmespár holttestére bukkannak az észak-kaliforniai Vallejo városkájában 1968. december 20-án. A nyomozás zsákutcába jut. A helyi lap szenzációhajhász riportere naponta foglalkozik az üggyel, a város lakói pedig rettegésben élnek. Fél évvel később a gyilkos újra lecsap: ezúttal fiatal párral végez. Az újságok egy levelet kapnak, amelyben a gyilkos azzal fenyegetőzik, hogy további tizenkét alkalommal fog lecsapni. A levélhez kriptogramot is mellékel és azt állítja, hogy aki megfejti a bonyolult kódot, az megtudja, ki a gyilkos.

Amikor három Texas-beli egyetemi hallgató egy mexikói határ melletti városba utazik a diplomaosztójuk estéjén, az utolsó dolog amire számítanak, az, hogy szembe kell nézniük a saját halálukkal. Egy olyan ősi törzset találnak, akik emberi áldozatokat szoktak bemutatni. És most ők lesznek az áldozatok. Az igaz történeteken alapuló film egy olyan történetet mesél el, ami keveréke a Texas-i láncfűrészes gyilkos zord világának és a Capote Hidegvérrel-jének tiszta valóságának. A film egy paranoival, félelemmel és rettegéssel átitatott világot idéz elénk.

A megtörtént eset alapján készült thrillerben egy kislány meggyilkolása ügyében nyomozó detektívnőt az ügy felderítése közben különös, megmagyarázhatatlan hangok, érzések kerítik hatalmába, amelynek folyományaként nemcsak az ügyet, hanem vőlegényét is elveszíti. Még mielőtt elvennék tőle az esetet, a nyomozónő azt gondolja, hogy sorozatgyilkos lehet az elkövető, ám felettesei nem osztják ezt a véleményét, és eredménytelenség miatt lezárják az ügyet. Évekkel később azonban folytatódik a gyilkosságsorozat, amelynek megoldása ismét az addigra már teljesen a látomásai rabságába kerülő nyomozónőre hárul.