A Csavargó magányosan tölti napjait a nagyvárosban. Egy nap rámosolyog a szerencse: beleszeret egy vak virágáruslányba és ráadásul megmenti egy milliomos életét, aki ettől fogva barátjának tekinti. A bökkenő csak az, hogy a gazdag mecénás csak akkor ismeri meg, ha részeg, és ebből sok-sok galiba származik. A szerencse forgandó. A Csavargó a gazdag pártfogójától kapott pénzből meggyógyíttatja a lányt, ő maga viszont börtönbe kerül... A hangosfilm kezdeti és a világgazdasági válság kiteljesedő időszakában készült filmjében Chaplin nem merte megkockáztatni a beszédet, mely ellentétbe került volna figurája groteszk vizuális külsejével. A tőkések méltányosságára apelláló szegénysegítő kampány idején Chaplin ennek lehetetlenségét mutatta meg.

A háború utáni amerikai filmművészet egyik legdöbbenetesebb alkotása, amely lélektanilag rendkívül árnyalt kórképet ad a kortárs Amerikáról. Hőse három leszerelt katona, akik a háborúban eltöltött időszakot tartják életük legszebb éveinek. Bár állandó életveszélynek és szenvedésnek voltak kitéve, pozíciójuk biztos volt és harcos katonaként hősnek érezhették magukat. Most egyikük rokkantnyugdíjas veterán, a másik pedig vezető banktisztviselő, aki katonabajtársaihoz fűződő korábbi viszonyával szöges ellentétben a kölcsönhöz valamiféle biztosítékot kénytelen követelni tőlük. A harmadik volt katonától pedig felesége válik le, mondván ő egy havi 400 dollár zsolddal rendelkező katonatiszthez ment férjhez, nem pedig egy heti 32.50-et kereső bárpincérhez, akivé a férje vált.

Dr. Frankenstein élőt-halottat nem tisztelve halottak testrészeiből teremt és kelt életre egy emberi szörnyeteget. Frankensteint teremtménye egy olyan világban éled fel, ahol rettegnek tőle, ahol utálkozó és megvető pillantások kísérik, egyszóval ahol nem látják szívesen.áááFrankenstein "fia" dühös bosszút áll azokon akik kitaszítják, és azon is, aki életre hívta...

A United Artists ezzel a filmmel kívánt csatlakozni a korabeli divathoz: a gengszterfilmkészítéshez, Howad Hawks mindjárt meg is rendezte a műfaj akkori legjobb moziját. Muni jóideig nem szakadt el a gengszterfiguráktól, sőt ezen belül egy sajátos karaktert teremtett: általában műveletlen, nyers, közönséges gengsztertípust alakít, akinek kegyetlensége és durvasága gyermeki naivitással keveredik. A történet alapjául Al Capone élete szolgált. Egy kis szélhámos a gengsztervezér, Lovo szolgálatába szegődik. Később megöli főnökét és kezdetét veszi egy furcsa karrier... A film remake-jét (igen jelentős változtatásokat eszközölve rajta) Brian De Palma készítette el 1983-ban, Al Pacino főszereplésével.

A híres költő, William Blake nevét viselő, egyszerű, hétköznapi figura könyvelőként dolgozott Clevelandben. Egy új állás reményében azonban Bill maga mögött hagyta a civilizációt, és az Isten háta mögötti vadnyugati városkába utazott. Ám mire odaért, a helyét betöltötték. Bill pedig ott maradt a határvidéken munka és pénz nélkül. Hamarosan megtapasztalja, hogy az élet nem fenékig tejfel errefelé, összetűzésbe keveredik, és megöl egy embert. Emiatt menekülni kényszerül. Útja során találkozik a Senki nevű indiánnal, aki társául szegődik. Miközben fejvadászok üldözik őket, a legkülönfélébb kalandokba keverednek.

A Pekingből Sanghajba tartó expresszvonaton vegyes utazóközönség találkozik, köztük az angol Harvey kapitány és korábbi szerelme, Madeleine, akiről kiderül, ő a híres-hírhedt Sanghaj Lily. Az egyik utas, egy felkelőcsoport vezetője, a kínai Csang emberei elfoglalják a vonatot. Csang megfenyegeti Harveyt, lelövi, ha Sanghaj Lily nem teljesíti kívánságait.

Váratlan érzelemkitörést okoz a telehold a negyvenhez közeledő, csinos brooklyni özvegyasszony egyhangú életében. Pedig Loretta már lemondott az önfeledt boldogságról. Éppen elhatározta, hogy férjhez megy az egyszerű és szeretetreméltó udvarlójához, Johnny Cammarerihez. Megismerkedik azonban Ronnyval, leendő férjének az öccsével. A sógorral töltött szerelmes éjszaka után érzéki szépasszony lesz belőle. Nem csak őt bolondítja meg az égi tünemény, idős rokonai is bejárják a szerelem, a gyönyör és a féltékenység útját.

James Ballardnak és feleségének elege van sivár életükből. Apatikusan peregnek a napok, mígnem James egy közlekedési balesetet "elszenvedve" ráeszmél a karambolozás pikantériájára. Ágyéka hevesen reagál az összecsattanó autók látványára. Rövidesen kiderül, nincs ezzel egyedül. A kis csapatot, mely az autótörésben leli örömét, immár nem fenyegeti az unalom réme.

H. G. Wells (Világok harca, Az időgép) regényéből készült ez a klasszikus sci-fi, amely az eljövendő 100 év feltételezett történéseit dolgozza fel lebilincselő módon. Először egy évtizedekig elhúzódó világháború, majd az azt követő járvány tizedeli meg az emberiséget. A megmaradtak, akik azt sem tudják, ki és miért kezdte el a háborút, apró kommunákba tömörülve, középkori körülmények között élnek. Egy nap az egyik ilyen közösséghez látogató érkezik egy furcsa repülőgép fedélzetén, és azt állítja, hogy egy olyan szervezet megbízottja, amely fel akarja támasztani a civilizációt, és újra be akarja népesíteni a Földet. Áldásos tevékenységüknek hála ismét beindul a fejlődés, és a történet kezdete után 100 évvel az első ember el is indul a Hold felé. Mindeközben azonban a Földön lázadás tör ki a gyanúsan békés rendszerrel szemben.

A menő ügyvéd, Gavin Banek (Ben Affleck) késésben van a bíróságról, és igyekszik átverekedni magát a csúcsforgalmon. Egy másik sávban Doyle Gipson (Samuel L. Jackson) szintén a bíróságra tart, ahol eldől, láthatja-e gyermekeit, és a bírónak tele a napi ügylajstroma, nincs ideje várni. A felszínen Banek és Gipson nagyon különböznek: egyikük a pályája csúcsára igyekszik, míg a másik kétségbeesetten próbál felkapaszkodni a mélypontról. Ám egy apró karambol az önpusztítás szélére sodorja ezt a két idegent, és bebizonyítja, hogy a düh minden előnyt kiegyenlít, ha az ember fenevaddá válik.

Hőse, Jakie egy zsidó kántor egyetlen fia, aki arra rendeltetett, hogy kövesse a család többgenerációs hagyományát. Őt azonban a jazz ragadja magával. Amikor kiderül, hogy egy mulatóban énekel, dühös atyját és megtört szívű édesanyját hátrahagyva megszökik a szülői házból. Évekkel később az új néven (Jack Robin) elismert jazzénekessé vált fiú visszatér, hogy megbocsátást nyerjen. Ám mivel beteg édesapja továbbra is hajthatatlan, Jacknek választania kell négerré maszkírozott énekeskénti karrierje és zsidó identitása között.

Négy éjszaka... egy házban valahol az isten háta mögött, egy szirtfal szélén. Négy oszlop szegélyezi a bejárati lépcsőt. A konfrontáció négy éjszakája... a nő a férfi ellen. Mert a nők obszcenitása a férfiak tekintetéből fakad. Négy éjszaka, amikor szembeszállnak a megmondhatatlannal, feltárják a megmutathatatlant, a nagy titkot. A Teremtés Könyvében a "titok" szó héberül azt is jelenti, hogy "meztelenség", nevezetesen azt, "amit tilos meglátni". Mert a testek meztelensége áthatol a lelkek meztelenségén és felfedi tudatukat. Az intimitás a létező legszebb tabu, melytől eláll az ember szava.