Az egész világ meglepődik, amikor a híres csokigyáros, Willy Wonka sok éves rejtegetés után kihirdeti: öt szerencsés kiválasztott körülnézhet a gyárában, meglesheti híres csokoládéinak titkát, és mindezek tetejébe élete végéig ingyenes ellátást kap a Wonka termékekből. Senki sem szeretné jobban ezt a díjat, mint az ifjú Charlie, de a családja túl szegény ahhoz, hogy a drága Wonka csokikból vásároljon, márpedig így semmi esélye, hogy egyhez hozzájusson abból az öt csokiba rejtett aranytallérból, mely a belépést jelentené. Ám a mozi világában éppen az a csodálatos, hogy minden megtörténhet.
Egy kínai család tagjai rájönnek, hogy a nagymamának már csak hónapjai maradtak hátra. Úgy döntenek, nem árulják el neki a rossz hírt, és egy esküvő szervezésébe kezdenek, hogy elvonják az idős hölgy figyelmét a közelgő végzetes időpontról.
Harvey Pekar (Paul Giamatti) változást akar az életében, zajos eseményeket. Az adminisztrátor, aki életét olvasással, írással és dzsesszlemezek hallgatásával tölti egy nap megismerkedik egy másik zenerajongóval. A képregényeket rajzoló Robert Crumbbal (James Urbaniak) való találkozás arra ösztönzi, hogy maga is megpróbálkozzon a műfajjal. A megszokott szuperhősök helyett azonban egyszerű, hétköznapi embereket állít a középpontba és Harvey önéletrajzi ihletésű képregényei nagy sikert aratnak.
Egy tizenkét éves fiú a vidámpark kívánsággépétől azt kéri, hogy legyen végre felnőtt. A csoda megtörténik: másnap reggel egy harmincas férfi bőrében találja magát. Anyja idegennek nézi, elzavarja a háztól, s neki meg kell állnia a saját lábán. Rövidesen egy játékgyár főmérnöke lesz, gyermeki lelkének köszönhetően óriási üzleti sikereket ér el.
Hirtelen rádöbbentem, hogy ha azonnal nem változtatok, olyan életem lesz, ahol a legmeghittebb kapcsolat egy üveg borhoz fűz. Egyedül és kövéren halok meg, és mire három hét múlva rám találnak, már félig megettek a farkaskutyák. Vagy Glenn Close-zá változom a Végzetes vonzerőből. Így hát fontos elhatározásra jutottam. Annak érdekében, hogy jövőre ne végezzem ilyen trágya képpel, az Önsajnáló Rádió harmincon túliaknak szóló slágermúzeumát hallgatva, úgy döntöttem, hogy a kezembe veszem az életem. Naplóba kezdek, és elmondom az igazat Bridget Jonesról. A tejes igazságot.
A harmincas éveikben járó testvérpár, Harbour és Wilbur anya nélkül nőnek fel. A jószívű Harbour úgy érzi, felelősséggel tartozik öccse, a labilis idegzetű Wilbur iránt. Miután édesapjuk hirtelen meghal, a fivérek között még szorosabb, szeretetteljes kapcsolat alakul ki. A fiúk összefognak és elhatározzák, hogy közösen vezetik egyetlen örökségüket: apjuk antikváriumát. Hamarosan azonban Wilbur öngyilkosságot kísérel meg, amelyet túlél ugyan, de hosszabb terápiára kórházba utalják. Kezelőorvosai úgy gondoljak, hogy Wilbur számára egy szerelmi kapcsolat jelentené az igazi gyógyírt, s bár a fiút időről időre megkörnyékezik a nők, ő senkit sem kepés közel engedni magához. Harbour eközben kénytelen egyedül vezetni a könyvkereskedést. Egy nap betoppan hozzá a kórházban takarítóként dolgozó Alice, aki a betegek által hátrahagyott könyveket szeretné eladni. Harbour beleszeret a gyermekét egyedül nevelő, csendes, fiatal nőbe. Az új kapcsolat szinte észrevétlenül megváltoztatja a fivérek életét.
Bob Rueland boldog házasságban élő, sikeres építési vállalkozó Chicagóban. Élete azonban egyik napról a másikra darabokra hullik, amikor a felesége életét veszti egy tragikus autóbalesetben. Eközben Grace Briggs, az egyik helyi olasz étterem pincérnője a szívműtétjére vár. A családja és a barátai nagyon örülnek, amikor értesítést kapnak, hogy végre megvan a műtéthez a megfelelő donor. Miközben Bob és Grace is azért küzd, hogy újra normális életet éljenek, a sors közbeszól, és összehozza őket egymással.
A D.E.B.S. egy dögös kém-kommandó szigorúan szuperminiben. Kopog a tűsarkú, ropog a sortűz. A szupermodelleknek álcázott alakulat éppen az alvilág királynője, Lucy Diamond után szaglászik, mikor legjobb ügynökük, a dögös Amy Bradshaw rejtélyes körülmények között eltűnik. A forró nyomokat követő csajoknak eszük be sem jut, hogy Amy talán nem is igazán akar kiszabadulni?
1970-ben Londonban került sor a Miss World szépségversenyre, amelynek a híres amerikai komikus, Bob Hope volt a házigazdája. Akkoriban a Miss World volt a bolygó legnézettebb tévéműsora, több mint 100 millió nézővel. Azt állítva, hogy a szépségversenyek lealacsonyítják a nőket, az újonnan megalakult Női Felszabadító Mozgalom egyik napról a másikra közismertté vált azzal, hogy betört a színpadra és megzavarta a verseny élő közvetítését. Ezen túl az eredmény is felzúdulást váltott ki: nem a svéd kedvenc, hanem Miss Grenada nyert – az első fekete nő, akit megkoronáztak a Miss Worldön. A patriarchátus nyilvános leszereplésének ténye órák alatt eljutott a bolygó minden pontjára, és ezzel a nyugati szépségideál 180 fokos fordulatot vett.
A New Yorkban élõ francia fotós, Marion, és barátja, a belsõépítész Jack Párizsba utaznak kissé enervált kapcsolatukat helyrepofozni, és meglátogatni a lány szüleit. A helyzeten nem segít túl sokat, hogy a papa és mama csak franciául beszélnek, és az sem, hogy felbukkannak sorban Marion lelkes ex-szeretõi.
Michael, azaz Mihály arkangyal titkos küldetéssel érkezik a Földre. Rövid kiküldetése idejét igyekszik alaposan kihasználni. Iszik, cigarettázik, és nem veti meg a szebbik nemet sem. Az isten háta mögötti vidéken, ahol földet ért, hamar megszokják az emberek. Négy méter fesztávolságú szárnyait leszámítva alig különbözik a környék átlagmacsóitól. Látszólag teljesen céltalanul lődörög errefelé. Csakhogy egy szép napon újságírók érkeznek Chicagóból, hogy - mint ügyeletes szenzációt - magukkal vigyék az egyre borostásabb angyalkát. Az ő társaságában ugyan semmi sem megy simán, de végül nagy nehezen mégis elérik a karácsonyi hangulatban fürdő nyüzsgő metropoliszt. És addigra Michael is teljesíti küldetését.