A II. világháború alatt egy angol nehézbombázót a német légelhárítás lelő Párizs felett. Legénysége ejtőernyővel menekül, de a megszállt városban mindenki őket üldözi. Egyikük a német főhadiszállás épületén landol egy festőállványon, másikuknak az állatkertben sikerül földet érnie, a harmadiknak pedig az Operaház tetején. A németek elől bujkáló briteket végül két, kissé kelekótya francia, - egy karmester és egy festő - veszi pártfogásába. Feladatuk, hogy angol barátaikat kijuttassák a szabad zónába. Ez azonban nem is olyan könnyű.

Marcello Clericinek, a megbecsült filozófusnak bűn komplexusa van, amióta 13 éves korábban rálőtt egy erőszakoskodó férfire. Abban a hiszemben, hogy megölte támadóját, állandó alkalmazkodási kényszerben szenved. A fasizmus uralomra jutása után csatlakozik a hatalom birtokosaihoz, és az erkölcsi feloldozás reményében részt vesz egy politikai gyilkosságban is. A fasizmus bukása után Marcello az ünneplő tömegben fölfedezi azt a férfit, akinek képzelt halála őt szerencsétlenségbe és valódi bűnbe sodorta.

Egy régi amerikai mondás szerint az épelméjűt csak egy hajszálvékony vörös vonal választja el az őrülttől. A távoli csendes-óceáni szigeten a Charlie század katonái ugyanezen a vonalon, az őrület határán egyensúlyoznak. A második világháború idején az egyik legvéresebb csatát a Salamon-szigetek birtoklásáért vívták az amerikaiak és a japánok. A Guadalcanal-szigeti partraszállással új fejezet kezdődött az összecsapásukban. A paradicsomi szépségű, buja növényzetű sziget lángoló pokollá vált. James Jones regényének filmváltozata.

Az Amerikai Igazságügyi Társaság a második világháborúban a szövetségeseket segítő hősök csoportja, akik a jövőből szereznek segítséget egy társtól, aki olyan kalandra küldi őket, amivel megváltoztatják a történelmet.

Egy tengeralattjáró kapitánya és hadtáp tisztje mindent megtesz, hogy hajójuk a szárazdokkból visszakerüljön a második világháborús csatákba. Megjelenik azonban a színen - azaz a hajón - egy csapat gyönyörű ápolónő, új életet hoznak a rózsaszín tengeralattjáró szűk falai közé. A hirtelen haragú kapitány és az agyafúrt beosztott, Grant és Curtis csodálatos párosa, igazi klasszikussá tette ezt a filmet.

Humbert egy amerikai kisvárosban vállal állást irodalomtanárként. Egy csinos özvegynél bérel szobát. Ám Humbert vágyainak titokzatos tárgya nem a szépséges özvegy, hanem annak tizenkét éves lánya, a bájos Lolita. Humbert hamarosan feleségül veszi az özvegyet, csak hogy Lolita közelében lehessen...

A megtörtént eseményeket feldolgozó film főhőse, Louanne Johnson kilenc év után búcsút mond haditengerészeti pályafutásának, hogy megvalósítsa régi álmát és végre tanár lehessen. Első munkahelye egy észak kaliforniai középiskola, ahol első osztálya gyökeresen megváltoztatja az életét. Ezek a látszólag önálló, szinte felnőtt és kemény gyerekek majd meghalnak egy jó szóért, azért, hogy valaki végre törődjön velük. Ám az élet arra már megtanította őket, hogy senkinek ne higgyenek, senkiben ne bízzanak. Ekkor érkezik közéjük LouAnne, aki megszeg minden eddigi szabályt, saját tantervet dolgoz ki nekik, és a korábbinál sokkal színvonalasabb órák után igen magas követelményeket állít eléjük. LouAnne-t felháborítja, hogy diákjai milyen könnyedén fogadják el a kudarcot, nyugszanak bele a vereségbe, mert ez tartozik hozzá mindennapjaikhoz.

Két szenvedélyes testvér kalandjai egy olasz kisvárosban, az 1960-as és '70-es években: Accio (Elio Germano) ingerlékeny, feszültséggel teli bajkeverő. Szülei teljes kétségbeesésére, minden apró csatát háborúként fog fel. Bátyja, Manrico (Riccardo Scamarcio) csinos, karizmatikus, közkedvelt személyiség, de ami a lelke mélyén rejlik, az épp oly veszélyes. Politikai nézetek harca és egyazon nőért való küzdelem. Megfutamodás és visszatérés, azaz tudjuk, hogy mikor kell harcolni és mikor kell felnőni. Az olasz történelem 15 évének eseményei peregnek le a szemünk előtt, mire a fiúk rájönnek, hogy a köztük lévő különbségek ellenére is, mennyire hasonlítanak egymásra.

Hector szálka az iskola konzervatív igazgatójának a szemében, a diákok viszont rajonganak érte. A munkásnegyedből származó tanítványait az Oxford és a Cambridge egyetem felvételijére készíti fel szokatlan módszerekkel, ami az elitnél is kicsapja a biztosítékot. A kérdés az, hogy a nevelés csupán eszköz a cél elérésére, vagy a személyiségfejlődés szempontjából fontos, milyen oktatóktól kapják a diákok az útravalót. Miközben Hectort az elbocsátás réme fenyegeti, a srácok elhatározzák, hogy megvalósítják álmaikat és igazolják kedvenc tanáruk módszereit.

Ön eddig azt hitte, hogy munkája maga a pokol? Frank (Nicolas Cage) szerette munkáját, de az állandó stressztől kiégett az évek során. Minden telefonhívás lehet egy gyilkosság, akár baleset, emberi tragédia. A manhattani éjszakában Frank társaival mentőzik. Lelkiismeretfurdalás gyötri az elvesztett életek miatt. Sokszor megjelenik előtte egy fél évvel korábban meghalt nő arca, aki megmenthető lett volna. Ki akar lépni munkájából, de valami mégis mindig visszahúzza. Frank és kollégái életét három éjjelen át követhetjük. Larry (John Goodman) örökké éhes, Marcus (Ving Rhames) vallásos fickó, Tom (Tom Sizemore) pedig agresszív egyéniség, ha nem történik semmi... Martin Scorsese újra szeretve-gyűlölt városának árnyoldalait mutatja be emberien és mesterien.

A Csendes-óceánon járőröző Nimitz atommeghajtású repülőgép-anyahajót és a fedélzetén lévő repülőgépeket egy mágneses vihar magába szippantja. A Nimitz negyven évet utazik vissza az időben, s a legénység legnagyobb meglepetésére a japán invázió előtti napokba, Pearl Harborba érkezik. A hadihajó parancsnoka (Kirk Douglas) szembesül a hihetetlennel: a japán légierőre megsemmisítő erejű csapást mérve megakadályozhatja a történelmi tragédiát.

Dedee, a cinikus és durva tizenhat éves mostohaapja halála után elszökik otthonról. Tanárként dolgozó féltestvéréhez menekül, aki meleg és még együtt is él a barátjával. Dedee persze elcsábítja a fiút, ám váratlanul terhes marad tőle. Közben kitör a botrány az iskolában: kiderül, hogy a tanár viszonyt folytatott azonos nemű és beállítottságú diákjával. Az újságírók rátapadnak a pedagógusra és környezetére. Luciával azonban nem számolnak, aki igencsak feltalálja magát az égető helyzetben.