Wilfried Robarts, a jónevű ügyvéd védi a rokonszenves Leonard Vole-t, akit egy özvegyasszony megölésével vádolnak. Bár Volenak sem indítéka, sem alibije nincs Sir Wilfried hisz az ártatlanságában, még ha Mrs. Vole, ez a kemény, rideg asszony, nem sokat tesz is férje fölmentése érdekében. Sőt, inkább ő a vád tanúja, aki minden megszólalásával csak árt férjének. Minden látszat ellenére Sir Wilfried biztosra veszi, hogy Mrs. Vole valamit titkol.
A film az 1965. év viharos három hónapjának krónikája, amikor Dr. Martin Luther King Jr. veszélyes kampányba kezdett: azt kívánta elérni, hogy a kormány egyenlő szavazati jogot biztosítson mindenkinek. A Selmából Montgomery-be vonuló epikus menet történetét láthatjuk megelevenedni a vásznon, ami a polgárjogi mozgalom egyik legjelentősebb győzelmében csúcsosodott ki: Johnson elnök aláírta az 1965-ös szavazati jogról szóló törvényt. A film bemutatja, hogy King és társai hogyan változtatták meg mindörökre a történelem menetét.
Egy szegény anyagi háttérrel rendelkező fiú jómódú nagybátyja gyárában szeretne karriert befutni. Két nőhöz is szoros szerelmi kapcsolat fűzi: egy vagyonos, férjes asszonyhoz és a gyár egyik munkáslányához, akit teherbe ejtett. Ez utóbbi nagyban hátráltatja a ranglétrán való feljebbjutását, ezért elhatározza, hogy megöli a lányt. Mielőtt tervét végrehajtaná, a lány halálos balesetet szenved. A bíróság azonban őt teszi felelőssé a történtekért és halálra ítéli.
A valós események által inspirált filmben egy ügyvéd segít egy temetkezési vállalat tulajdonosának megmenteni családi vállalkozását egy óriáscégtől, feltárva a faji előítéletek, a hatalom és az igazságtalanság bonyolult hálóját.
A film története a jóravaló, furfangos orvvadász és a kisvároska helyi hatalmasságai közt dúló harcról szól. A fergeteges események humora hagyományos helyzet- és jellemkomikumra épül, amit elsősorban Louis De Funes alakítása tesz ellenállhatatlanná. Utolérhetetlen, ahogy jellemábrázoló gesztusaival és fintoraival, burleszkbe illő mozgásával, nyűtt gúnyájában és ormótlan bakancsában csetlik-botlik. És természetesen nem ő kerül pácba, hanem a vele szemben álló, lomha észjárású, szépelgő, vidéki kispolgárok.
1980-ban, egy hűvös tavaszi éjszakán Ausztráliában nyom nélkül eltűnik egy kisbaba. A kilenc hetes Alicia Chamberlain sosem kerül elő. A szenzációra éhes sajtó csak találgatni tud, a kisbaba anyja, Lindy lett volna a gyilkos? Ám nincs holttest, nincs motiváció, nincs fegyver, sem egyértelmű bizonyíték arra, hogy a boldog házasságban élő, fiatal nő vagy pár gyilkolta meg saját kisbabáját... Ami viszont van: előítéletek és egy bizonytalan orvosi jelentés, amelyet tényként fogad el a bíróság. Az eset hatására valóságos tömeghisztéria söpör végig az országon. Igaz történet.
Medgar Evers fekete polgárjogi aktivistát 1963 júniusában meggyilkolták. Életében már hősként ünnepelték, blues dalokat énekeltek róla, amelynél szebbeket már csak gyászolva szerezhettek. Az amerikai történelem egy igen jellegzetes esetét dolgozták fel az alkotók. A rasszista gyilkost két perben sem mondják ki bűnösnek, nyugodtan élheti tovább életét. Az elhunyt özvegye azonban nem nyugszik, több alkalommal sürgeti a perújrafelvételt. Harmincegy évvel később rátalál arra az ifjú ügyvédre, akinek elszántsága hasonló a sajátjához. Kettejük kitartó munkájának köszönhetően az ilyenkor általában gyorsan megromló emlékezőtehetségű gyilkost saját tettének végső értékelésére késztetik. (port.hu)