A nagyszájú Geet már megint úton van, ám most kivételesen nem otthonról szökik éppen el. Hazafelé tart egy éjszakai vonaton, ahol összehozza a sors Aditya-val. Útitársa szívesen szabadulna a hebrencs, beszédkényszerben szenvedő hiperaktív teremtéstől, ám előbbi pozitív tulajdonságait tetézve a leányzó ráadásul levakarhatatlan. Ám elég egy apró hiba és az éjszaka kellős közepén hirtelen egyedül találják magukat egy ismeretlen nagyváros sötét sikátorában.
Grady Tripp (Michael Douglas) alkotói válságban lévő író. Éppen harmadik felesége hagyja el, ráadásul megtudja, hogy aktuális szeretője terhes. Egykötetes reménység marad, ha nem fejezi be második könyvét. Kiadója hét éve várja új kéziratát. Irodalmat tanít az egyetemen, szeretője az intézmény kulcsembere, annak férje pedig Grady közvetlen főnöke. A tornyosuló gondok mellé hétvégére várja munkáját könyörögve sürgető menedzserét. Az író egyetlen rajongója és támasza James (Tobey Maguire), a tehetséges egyetemista írópalánta. James is rátesz egy lapáttal a hétvégi kilátásokra: lepuffantja Grady főnökének kutyáját.
Charlie (Jesse Bradford), a félénk és idealista egyetemi hallgató még soha nem volt szerelmes, míg egy napon meg nem menti egy lány életét. A gyönyörű, ám megfoghatatlan Jordan (Elisha Cuthbert - 24) szokatlan és különc udvarlásra készteti a fiút: egy évre külön válnak és addig érzelmeiket csak el nem küldött levelekben fejezik ki, hogy aztán ismét találkozva, közössen olvassák el azokat.
A film igaz történetet dolgoz fel. A regényíró és filozófus Iris Murdoch (Judi Dench) és férje, az irodalomkritikus John Bayley (Jim Broadbent) rendkívüli kapcsolatát, hosszú és állhatatos szerelmét mondja el, életük két különböző korszakát bemutatva: románcuk kezdetét Oxfordban az 1950-es években és a negyven évvel később történteket, az Irist megtámadó Alzheimer-kór megjelenésétől 1999-ben bekövetkezett haláláig. Iris Murdoch életkedvtől, magabiztosságtól sugárzó nagyszerű szellemű alkotó.
Henry Roth mesekönyveket ír, de ki nem állhatja a gyerekeket, meg úgy általában az életet. Egyetlen barátja az illusztrátora, Rudy Holt, aki épp az ellentéte. Ennek ellenére jól összeszokott párost alkotnak. Miután Rudy hirtelen meghal, az amúgy is szorongó Henry úgy érzi, hogy szigorú szerződése ellenére sem tudja megírni, Marty, a hód legújabb kalandját. A kiadója, szaladva a pénze után, szerez neki egy új illusztrátort, a nemrég elhagyott és kilakoltatás előtt álló Lucy-t. Nem indul könnyen a közös munkájuk, de a három hét összezártság alatt meglehetősen közel kerülnek egymáshoz. Henry azonban összezuhan, mikor megtudja, hogy a lány nem teljesen őszinte vele.
A Baker család nem nevezhető átlagos famíliának: a szülők mellett tizenkét gyerekből, két kutyából, néhány állatból, pár futó vendégből és örökös botrányból áll. Az őrület tetőfokára hág, amikor az anya állást vállal és az apa marad otthon, hogy vigyázzon a lurkókra. De hamarosan rájön, hogy egyszerre legfeljebb egy dologra tud vigyázni: saját magára. Mert a tucatnyi pajkos gyerek végtelen számú veszélyt rejt számára. Az apa minden csapdába beleesik, minden tréfának felül, minden versenyben alulmarad és közben többnyire el is találja valami.
Az angol Peter Colt lecsúszott teniszező, a világranglista végén kullog. Már megbékélt sorsával, eldöntötte, hogy visszavonul. Egyetlen vágya, hogy méltóképpen vegyen búcsút pályafutásától. Az amerikai Lizzie Bradbury viszont feltörekvő csillaga a sportágnak, csak az érdekli, hogyan tud feljutni a csúcsra. Kettőjük wimbledoni találkozása meglepő eseménysorozatot indít el, a magánéletben és a pályán egyaránt. Ahogyan Paul teljesítményét nem várt magasságokba röpíti a szerelem, úgy zavarodik össze Lizzie az érzéstől és eközben sorra veszíti el a fontos meccseit.
Owen a moziban, Hitchcock klasszikusa, az Idegenek a vonaton megtekintése közben döbben rá, hogy akár ő is nyugodtan elkövethetné a tökéletes gyilkosságot. Ilymódon megszabadulhatna édesanyjától, aki minden otthon töltött pillanatát pokollá teszi. Mert hát a kedves mama egy igazi szörny, aki okkal, ok nélkül, ám mindig elviselhetetlen fejhangon utasítja rendre egyetlen fiacskáját. Owen eddig csak képzeletben játszott el a gondolattal, hogy lúgot kever Anyu üdítőjébe, vagy fülön szúrja a szabóollóval. Most pedig már csak egy tettestársra van szüksége, akivel, a filmen látott minta szerint áldozatot cserélve elkövethetik egymás gyilkosságát.
Helen egy évvel a válás után jelentkezik egy vadonbeli túlélő tanfolyamra. Ezen a tapasztalaton keresztül rájön, hogy néha nagyon el kell veszni ahhoz, hogy megtaláljuk önmagunkat.
Narancs megyében mindig süt a nap, a srácok terepjárókon járnak suliba, egyébként meg szörföznek a hűs habokon. Ám még egy ilyen felhőtlen vidéken is terem olyan, aki unja a narancsot. Shaun Brumder jeles tanuló, és kedélyesen tölti napjait szörfdeszkája, állatvédő barátnője, alkoholista anyja, tolószékes mostohaapja és folyamatosan betépett bátyja társaságában. Ám egy szép napon egy könyv hatására úgy dönt, író lesz, és a Stanford egyetemre jelentkezik, ahol példaképétől, a híres írótól tanulhat. Csakhogy a jelentkezési lapját véletlenül elcserélik egy hasonló nevű fűfaló lúzeréval, így aztán megkezdődik az írópalánta vesszőfutása a hőn áhított iskoláért és szabadságért.
Gwen (Catherine Zeta-Jones) és Eddie (John Cusack) egy nemzet álmait váltja valóra. Szépek, gazdagok, szeretik egymást, mellékesen pedig mozisztárok és közös filmjeik mindig boldog happy enddel végződnek. De a rajongók nem tudják, mennyire utálják egymást. Legújabb filmjük premierje előtt azonban végképp betelik a pohár, a színésznő latin szeretőjéhez költözne, férje kiszaladna a világból. Producerük azonban semmitől sem riad vissza, hogy fenntartsa a látszatot: hazudik, csal, szervez és cselez a közönség kedvéért. Végül beveti Kikit (Julia Roberts), a megállíthatatlan békítőt és konspirálót.
A nőcsábász Charles és Elaine, aki csak a férfiak vagyonára hajt, most kénytelenek összefogni, ha el akarják kapni saját hasonmásaikat, akik valójában robotok. A páros csak így tudja visszaszerezni korábbi életét, a közös kaland azonban valamit megváltoztat mindkettőjükben, így rövidesen megtanulják azt is, milyen igazán emberségesnek lenni.
Angel Deverell története az 1900-as évek elején játszódik az Edward-kori Angliában. A vidéki boltosnő lánya kamaszkori romantikus fantáziáit nemcsak gondolatban, hanem papíron is kiéli. Amikor a sok visszautasítás után egy londoni könyvkiadó vállalja egyik regényének kiadását, úgy tűnik, hogy Angel vadromantikus történetei saját életében is valóra válnak. Ha az irodalmárok nem is, de a nagyközönség habzsolja a regényeit, és a hirtelen jött hírnév és gazdagság hamar a lány fejébe száll. Vidéken kastélyt vásárol és kiveti hálóját álmai férfijára, titkárnője bátyjára, a festőművész Esmére. A regényei hősnőinek életét élő Angelnak azonban ki kel lépnie képzelt álomvilágából, és szembe kell néznie az I. világháború szörnyűségeivel és félresikerült házasságával.