A 12 éves Julien 1944-ben egy kolostori internátusban összebarátkozik egy zsidó fiúval, akit két társával együtt az iskolában rejtegetnek. A Gestapo azonban egy följelentés alapján elviszi a zsidó gyermekeket és a rájuk vigyázó szerzetest, s Auschwitzba deportálják őket. Malle megható s egyáltalán nem szentimentális filmet rendezett ebből a történetből, amelynek különös aktualitást adott, hogy épp a film befejezésével egyidejűleg kezdődött meg Klaus Barbie, a lyoni hóhér pere Franciaországban. A közvéleményben élénk visszhangot keltett a film, amelyben a tízéves amerikai távolléte után hazájába visszatérő Louis Malle gyermekkori emlékeket idézett föl. A rendező Louis Malle, méltán nyerte el forgatókönyvéért Európa legrangosabb díját, a Felix-díjat.

Az ukrán születésű Jurij Orlov (Nicolas Cage) fegyvercsempészésből él, ő a szakma legkiválóbb képviselője. Élete mindennap veszélyben van, ezért nem bízik senkiben, csakis öccsében (Jared Leto), akivel a világ legveszélyesebb háborús övezeteiben látják el a nagykutyákat fegyverekkel. Jurijnak a veszélyes akciók során szembe kell néznie a bulldogként nyomában loholó Valentine ügynökkel (Ethan Hawke), az életére törő konkurenciával, szerelme állandó gyanakvásával, de főleg saját lelkiismeretével.

1971-ben járunk, az Egyesült Államokban, a kompromitációs botrányba keveredett Richard Nixon elnöksége és a hippi korszak idején. Raoul Duke, a sportriporter, megbízást kap a nevadai sivatagban megrendezett motorverseny tudósítására. Barátjával az ügyvéd Dr. Gonzóval, útnak indul, ám céljuk nem a sivatag lesz, hanem Las Vegas, a szerencsejáték városa. A két férfi a kábítószerek és az alkohol összes létező fajtájával felszerelkezve vág neki a kalandnak, hogy megtalálja az amerikai álmot.

1999-ben az amerikai Columbine Gimnáziumban a 17 éves Dylan Klebold és a 18 éves Eric Harris lelõtt tizenkét diákot és egy tanárt. A vérengzésben még huszonhárom ember sérült meg. Tettük nem ámokfutás, hanem elõre kitervelt vérengzés volt. A gyilkosságok elkövetése után a két tinédzser öngyilkos lett. Az Elefánt ennek a teljesen átlagosnak induló iskolai napnak a történetét meséli el, amely váratlanul véres tragédiába torkollott.

A második világháború előestéjén játszódik a John Irving lebilincselő regényéből készült film, amely a felnőtté válás, a szerelem és a család, az ármány és a becsület megindító története. Homer Wells a Maine állambeli St. Cloud kisváros árvaházában nő fel. Az intézet igazgatója Dr. Larch megkedveli a fiút és szinte fiává fogadja. Jó képességei miatt segédnek fogadja maga mellé. Homer ügyes, de képzettség nélküli sebésszé válik. A falakon túli élet után áhítozik, de a doktor túlságosan ragaszkodik hozzá. Wally és Candy a doktor segítségét kérik, aki illegális, de biztonságos abortuszokat végez a környékbeliek cinkosságával. Homer velük távozik és Wallyék almáskertjében dolgozik tovább. Wallyt behívják katonának, Homer és Candy egyre közelebb kerül egymáshoz.

Hollywood az ötvenes évek elején. Az Amerika ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság szorgosan munkálkodik. Ennek eredményeként a legtehetségesebb filmalkotók, forgatókönyvírók feketelistára kerülnek. Csak úgy tudnak dolgozni, ha találnak maguk helyett egy "négert", aki a nevét adja munkáikhoz. S itt lép színre hősünk. Jóllehet szinte írástudatlan, jó pénzért szívesen bérbe adja jól csengő nevét az állástalan íróknak.

Nyomozás egy letűnt korszak után. A történet Londonban játszódik a hetvenes évek elején, amikor az önpusztítás, a mesterkéltség és a vadság volt divatban. Középpontjában a - leginkább David Bowie-ra emlékeztető - glamrock-sztár, Brian Slade különleges élete, kusza kapcsolatai és megrendezett halála áll.

A film két barát történetét követi nyomon, akik a Balti-tenger partján nyaralnak. Az egyikük képzőművész, a másikuk író, és mindketten azt remélik, hogy a nyaralás inspirálja őket a saját művészetükben való munkára. Amikor azonban találkoznak két idegennel, a dolgok egy kicsit intimebbé válnak. Mindeközben egy erdőtűz egyre közelebb ér hozzájuk.

A kamasz-hormonokról, a bulizásról és mindent átható, sokféle erotikáról szóló film az emberi lelki gyötrelem egyik stádiumát vizsgálja: a felnőttkor elérése előtti pánikot...

A sorozatgyilkosoknak most menekülniük kell, ugyanis az előző részben megölt seriff bátyja bosszúhadjáratot indított ellenük. Nyomozása során egyre közelebb kerül a gyilkosokhoz, de közben egyre mélyebb őrületbe kergeti magát. A kérdés az, hogy ő is úgy végzi-e mint testvére.

Finnország egyik leghíresebb alakja még művésznevében is hazájára reflektál. A Tom of Finland néven alkotó Touko Valio Laaksonen (1920-1991) ikonikus figurája a queer kultúrának. Több mint négy évtizedes pályafutása alatt körülbelül 3500 rajzot készített, szereplői pedig rendre hiper-maszkulin férfiak szűk ruhákban. A művészettörténészek ma már a homoerotikus képzőművészet legmeghatározóbb alakjaként tartják számon, pedig 19 éves korában csak saját szórakoztatására kezdett rajzolni. A második világháborúban is szolgáló Laaksonennek karrierje során a cenzúrával is meg kellett küzdenie, mire a meleg mainstream csúcsára érve saját kiadót hozott létre műveinek. Életéről most az egyik legsikeresebb finn rendező, a csak kasszasikereket jegyző Dome Karukoski készített egész estés mozifilmet.

Hawk, a kamionsofőr, életének legnagyobb tévedését próbálja jóvátenni: 10 éve nem látott fiával, Michaellel szeretné rendbe hozni kapcsolatát. Hawk sorban nyeri a díjakat a szkander bajnokságokon. Így igyekszik elnyerni Michael elismerését és szeretetét. A fiú, akit egész életében apja ellen neveltek nagyszülei, lassan rádöbben: szüksége van apjára.

Noah és Emma különleges dobozt talál a tengerparton. Az apró gépezetben egy plüssnyuszi lapul, amely beszélni kezd Emmához. Kiderül, hogy a Mimic névre hallgató nyúlnak varázsereje van, és a jövőből érkezett, hogy segítséget kérjen. A gyerekek szülei, Jo és David rémülettel fedezik fel gyermekeik hihetetlen képességeit, és Noah tanárához fordulnak segítségért. A kémelhárítás azonban előbb talál rá a két gyermekre és a mesterséges intelligenciával rendelkező játékra.

A tánckar az azonos című Pulitzer-díjas színdarab alapján készült musical filmfeldolgozása a mindennapok kíméletlen, kegyetlen harcának, a boldogulás háborújának látványos szinonímája. Tehetséges, fiatal, szorgalmas táncosok hosszú évek kemény munkájával a hátuk mögött arra várnak, hogy egyszer a színpadon is kamatoztathassák tudásukat. Egy Broadway-show tánckarában fellépni - az első lépés a hírnév felé vezető úton, ezt az első lépést azonban csak néhány szerencsés teheti meg. Több százan jelentkeznek a felhívásra, de a színházi nézőtér homályában ülő kíméletlen rendező csak a legjobb tizenhatnak ad esélyt arra, hogy egy utolsó, mindent eldöntő szűrőn bizonyítsák rátermettségüket. Senkit nem érdekel a magánéleti problémájuk, senkit nem érdekel a sérülésük, a bánatuk, a fáradtságuk. Ha csillogni akarnak a színpadon, előtte meg kell járniuk a poklot.

Abbie és Robert legjobb barátok, rengeteg közös vonás van bennük és rendkívül szerencsétlenek a szerelemben. Együtt alkothatnák a tökéletes párt, ha éppen Robert nem lenne meleg. Egy nap azonban a sors kezének és néhány pohár koktélnak köszönhetően szintet lép a kapcsolatuk... és gyerekük lesz. A furcsa család boldogan él, amig Abbie-re rá nem köszönt a nagybetűs szerelem.