Ez a film szenvedélyes és lelkesítő alkotás egy emberről, akinek feltett szándéka, hogy eloszlatja a globális felmelegedést övező mítoszokat és téveszméket, és a megelőzés érdekében tettekre buzdít. Az Egyesült Államok volt alelnöke, Al Gore a 2000-es választási vereségből felocsúdva életét újfent annak szentelte, hogy segítsen a bolygót megmenteni a maradandó változásoktól. Ebben a gondolatébresztő, döbbenetes alkotásban Gore és az ő "utazó globális felmelegedés műsora" vicces, lebilincselő, és kertelés nélkül közölni akarja a felkavaró igazságot a világméretű vészhelyzetről az átlagemberekkel, mielőtt még túl késő lenne.

Az ipari forradalom, majd az 1800-as évek második felében megindult elképesztő gazdasági fejlődés alapjaiban változtatta meg az ember és a természet viszonyát. Az emberiség elkezdte nyersanyagforrásnak használni a természetet, kifogyhatatlan bőségszaruként kezelte. A kétszáz évnyi folyamatos ipari fejlődésért azonban súlyos árat kellett fizetnünk. A globális felmelegedés következménye megannyi katasztrófa, mely a veszélyre figyelmeztet. Most talán még van esély a változtatásra. Az alkotók feltárják, hogyan jutott el az emberiség arra a pontra, hogy fegyverek nélkül is elpusztítsa önmagát.

Michael Moore, az amerikai álom fáradhatatlan kritikusa országjáró körútra indul új könyve, az "Ezt építsd le, avagy egy fegyvertelen amerikai fenyegetései" népszerűsítése kapcsán. Ennek apropóján suttyomban összetrombitálja a régi stábot, s új filmet forgat: ezúttal a könnyűipart tűzi kameravégre. Ha a világ vezető hatalma, a "Hű, de nagy" Egyesült Államok gazdasága tényleg olyan jól megy, ha a munkanélküliség negatív csúcsot dönt, akkor miért zárnak be sorra a gyárnak? A tőkések, még olyan extraprofitot termelő megavállalatok is, mint a Nike, a Procter & Gamble vagy a PayDay miért telepítik át a termelést Mexikóba vagy Indonéziába? Emberi, ami itt történik?