1847: az amerikai úttörők Nyugat felé terjeszkednek, elterjed az aranylelőhelyek híre. Boyd kapitány hőse és áldozata is a vadnyugati helyzetnek: a mexikói-amerikai háború csatájában tanúsított gyávasága miatt kietlen határvidékre küldik szolgálni, a hideg Sierra Nevadába. Az apró garnizon szedett-vedett katonákból áll. Egy napon kimerült idegen utazó kér bebocsátást. A skót elmeséli, hogy hóviharban rekedtek útitársaival. Barlangban húzták meg magukat és az élelem fogytával emberi hússal táplálkoztak. Egy indián legenda szerint, aki emberhúst evett, az erősebbé, hatalmasabbá válik. A kapitányt vonzzák a skót utazó titokzatos tapasztalatai...
Egy megrázó élmény után néhány fiatal őrült elhatározásra jut: megszabadítják a világot a veszélyes emberektől. Vacsorákat rendeznek, ahol a kiszemelt áldozatok mit sem sejtve kedvükre esznek és kedélyesen beszélgetnek mindaddig, míg a házigazdák elő nem vesznek egy baljós kék üveget. Minden egyes vacsora egy-egy hullával és egy újabb paradicsombokorral végződik a hátsó kertben.
Annie, friss főiskolai diplomájával a kezében nehezen tudja eldönteni, hogy anyja álmait valósítsa meg, vagy saját vágyait követve továbbtanuljon. A sors egy váratlan megoldást kínál a döntés elhalasztására: a lány megismerkedik egy, a New York-i felső tízezerhez tartozó családdal. A következő pillanatban már egy ötéves, kisfiúnak látszó ördögfióka nevelőnője, aki mindent elkövet, hogy megnehezítse Annie dolgát. A hétköznapi élethez szokott lány csak kapkodja a fejét a manhattani elit szokásait és értékrendjét figyelve. Értetlenül áll a gyermekeiket idegenekre bízó, idejüket és millióikat vásárlásra és utazásra költő nők életstílusa előtt. Telnek a hetek, és Annie sok mindenre rájön. Például arra, hogy a kisfiú igazából imádnivaló; a munkaadói a csillogó látszat ellenére nem is annyira boldogok és arra is, hogy a szomszéd egyetemista a legjóképűbb férfi Manhattanben. Kár, hogy a bébiszittereknek tilos a randizás.
Daphne Reynolds arról álmodik, hogy egy napon megismerheti sosem látott édesapját, akivel édesanyja tizenhét évvel ezelőtt forgószélszerű szerelembe esett, ám a férfi szigorú arisztokrata családja miatt el kellett válniuk. Mivel Daphne nem hajlandó lemondani arról a régi álmáról, hogy kapcsolat alakuljon ki közte és régóta hiányolt apja között, 17. születésnapján hirtelen Londonba repül. Itt szembesül azzal, hogy édesapja nem más, mint Anglia egyik legismertebb politikusa, Lord Henry Dashwood.
Darryl nem egy érzéketlen fráter, de örökös pénzhiányában végül is azzá válik. Persze némi segédlettel! Közgazdaságtant tanul, tanulmányainak finanszírozásán túl egyedül kell eltartania édesanyját és testvéreit. A legidétlenebb munkákat is képes ezért elvállalni. Eljön a kiugrási lehetőség: ha megnyerné a tanulmányi versenyt, jó munka és ösztöndíj várna rá. Csakhogy neki nincs annyi ideje munka mellett a felkészüléssel foglalkozni, mint a gazdag bankár ifjaknak. Elvállalja egy új gyógyszer tesztelése során a kísérleti alany szerepét. Valójában az érzékeket kihegyező drogról van szó. A legrosszabb pillanatban Daryll egyenként kezdi elveszíteni érzékeit. Segítség, nem látok, nem hallok, nem mmmm.
Megan húszas évei közepén is csak sodródik az árral. Túlképzett, alulfoglalkoztatott, és még mindig gimis szerelmével él együtt. Amikor a barátja megkéri a kezét, bepánikol és rájön, nem akar olyan lenni, mint a barátaik, akik már mind megállapodtak és karrierjüket építik. Minden megváltozik, amikor összetalálkozik és beköltözik a 16 éves Annikához és annak egyedülálló, életunt apjához.
Buffy teljesen szokványos tinilány: nem érdekli semmi a fiúkon, a divaton és a vásárláson kívül. Ám egy napon szembesül azzal, hogy ő mégis különleges lény: furcsa álmait követően megjelenik nála Merrick, a legendás vámpírvadász, és közli a lánnyal, hogy ő egy vámpírölő dinasztia utolsó leszármazottja, akinek ősei küldetését kell végrehajtania. A dolog aktualitása abból adódik, hogy éppen most jelent meg Los Angelesben az a két vámpírvezér, akik mind Buffyt, mind Merricket legyőzték korábbi életeikben. Eljött hát a nagy lehetőség a visszavágóra.
Paul, a csóró, vidéki srác tanulni érkezett New Yorkba. Hogy fenn tudja tartani magát éjjel-nappal magol az egyetemi ösztöndíjért, ezért távol tartja magát a folyamatos bulizástól. Tehetõsebb szobatársai nem nézik jó szemmel a fiú igyekezetét, ezért minden trükköt bevetnek, hogy megszabaduljanak a stréber Paultól. A majdnem hajléktalanná tett fiú találkozik sorstársával, a kedves Dorával, akinek - ha lehet - még több problémája van az élettel: nincs pénze, nincs hol laknia, ráadásul bonyolult szerelmi viszonyt folytat egyik professzorával.
Wendell Baker egy álmodozó alkat és nem utolsó sorban egy kispályás bűnöző, aki legutóbbi csalása miatt a börtönben landol. Emiatt a szerelme és a legjobb barátja is elhidegül tőle. Wendell megfogadja, hogy megjavul és új életet kezd, amint kikerül a rácsok mögül. Szabadulása után egy nyugdíjas-otthonban talál munkát, ahol összebarátkozik az otthon lakóival, akiknek az életét nagyban megkeseríti a főgonosz főápoló. Wendell Baker segít az öregeknek megküzdeni a rettegett ápolóval, ők pedig segítenek visszaszerezni a barátnőjét.
Güther (Thomas Gottschalk) egy excentrikus keletnémet feltaláló, akinek nagy érdeme az abszolút autó. A trabantra épített csoda 300 km/órás sebesség felett száguld, ráadásul zöldségalapú üzemanyaggal, így egyáltalán nem szennyezi a környezetet. A berlini fal leomlása szörnyű helyzetbe hozta Günthert és a falusiakat. Ahhoz hogy földjeiket visszavásárolják a kormánytól 15 millió dollárra van szükségük, különben az egész egy amerikai befektető, John McReady (George Kennedy) kezébe kerül. Igaz, hogy először modern bevásárlóközpontot ígér gyorséttermekkel, de valójában környezetszennyező gyár létesítése a fő célja. Günther elhatározza, hogy csodakocsijával elutazik a Los Angeles-i autóshow-ra, ahol bemutatja és piacra dobásával összeszedi a szükséges pénzt...