A kedves, elbűvölő Brewster-nővéreket szereti és tiszteli a szomszédság. A tündéri öreglányok fáradhatatlanul jótékonykodnak, nem csoda, ha jó hírükhöz kétség sem férhet. Akad azonban egy jótéteményük, amellyel nem nagyon büszkélkednek: szomorú agglegények utolsó óráit édesítik meg egy kis bodzaborral és néhány csepp arzénnal! Jóképű unokaöccsük, Mortimer a döbbenettől szólni sem tud, amikor rájön, hogy nénikéi, akik látszólag a légynek sem tudnak ártani, valójában sorozatgyilkosok. Komolyan elgondolkodik azon, hogy érdemes-e családot alapítania a gyönyörű Elaine-nel, akit csak nemrég vezetett oltár elé. Mortimer attól fél, az őrültség genetikai hiba a családjában - és feltételezése nem alaptalan. A gyilkos nénikék mellett ugyanis van még egy bátyja, aki sötét ügyletekben érdekelt és egy öccse, aki azt hiszi magáról, hogy ő Theodore Roosevelt.

Az ikrek, Cal és Aaron nem hasonlít egymásra, olyanok, mint a tűz és a víz. Aaron idealista álmodozó, ő a jó fiú, Cal viszont a család fekete báránya, örökös lázadozó. Cal mindent megtesz azért, hogy elnyerje apja szeretetét. Amikor apja vállalkozása csődbe ment, azon dolgozik, hogy visszaszerezze a vagyont.

Nem sokkal azután, hogy David beköltözik új lakásába, felbukkan egy nemkívánatos látogató: a megnyerő Elizabeth, aki azt állítja, hogy a lakás az övé – majd eltűnik. Amikor a lány tetszés szerint kezd megjelenni és eltűnni, David azt gondolja, hogy egy szellem, míg Elizabeth meg van győződve arról, hogy életben van.

Bart 4 éves korában elrabolta Dannyt, azóta úgy bánik vele, mint egy állattal. Danny képes az első parancsszóra rátámadni bárkire a legcsekélyebb esélyt sem adva ellenfelének. Egy nap Danny véletlenül találkozik Sammel, a vak zongorahangolóval. Sam és mostohalánya Victoria megismertetik vele az emberi természetnek azt az oldalát, ami számára eddig ismeretlen volt. Így Danny életről alkotott képe lassan megváltozik. Megpróbál önmaga lenni és múltjának titkait felderíteni, immár Barttal és bandájával szembeszállva.

A dél-kaliforniai középiskolába járó Brendan (Joseph Gordon-Levitt) volt barátnője, Emily váratlanul eltűnik, s később holtan találják egy kapualjban. Emily napokkal korábban telefonon hívta Brendant, de beszélgetésükből csak annyi derült ki, hogy a lány valamiért bajban van. A halálhírtől megdöbbent fiú úgy dönt, nyomozásba kezd a suliban és a környéken, hogy kiderítse, mi történt a beszélgetésük óta. Az alvilág azonban itt is ugyanolyan kemény. Drog, fegyverek és csábító szép nők között Brendan nem tudhatja, kiben bízhat.

A világ legrémesebb gonosztevője, Hannibal Lecter megszökött és Firenzében éli a jómódúak boldog életét. Egyik áldozata, az emberi roncsként vegetáló milliomos, Mason Verger bosszúra éhesen kutatja a vérszomjas doktort. Egy tanú felbukkanását követően ismét remény nyílik rá, hogy elfogja Lectert, akit azonban csak egyetlen személy tud Amerikába csalogatni: Clarice Starling FBI-ügynök. Ha sikerül őt rávenni arra, hogy újra az emberevő pszichológus nyomába eredjen, Hannibal végre előjön rejtekhelyéről, hogy befejezze a halálos játékot.

Dr. Joe Darrow (Kevin Costner) képtelen elfelejteni a feleségét. Emily (Susanna Thompson) önkéntes vöröskeresztesként dolgozott Venezuelában, amikor baleset érte és meghalt. Hiába múlnak az évek, a férfi gyásza nem enyhül: sőt, mostanában egyre többször jut eszébe az asszony. Egyre több jel emlékezteti rá, és ezek a jelek egyre különösebbek. Joe Darrow nyomozni kezd, és eljut egy klinikára, ahol a halálból visszatért gyermekek különös látomásokról számolnak be. Ez azonban csak a kezdet. Megszállott kutatása során mind különösebb, félelmetesebb, és kevésbé evilági dolgokkal találja szemben magát.

Az igazság csak akkor létezik, ha kiderül. Bobby Earl fejében nyolc éve létezik, de senki sem hallgat rá. Azt állítja magáról, hogy ártatlan. Villamosszék általi halálra ítélték egy lány meggyilkolása miatt. Utolsó erejével kapcsolatot teremt Amerika egyik leghíresebb jogászprofesszorával, Paul Armstronggal és a segítségét kéri. Armstrong professzor újra tanulmányozza az esetet, és talál néhány félremagyarázott bizonyítékot.

Chris földrajzi és spirituális értelemben is nagy utat jár be: a lepusztult New York-i külvárosból eljut a Távol-Keletre, egészen a titkok és legendák övezte Tibetig. Kalandos útja során elõször emberrablók fogságába kerül, majd fegyvercsempészek rabszolgának adják. Egy idõre kiköt az alvilágban, ahol a kickbox és a szerencsejátékok mentén zajlanak az események, majd innen eljut egy távol-keleti szigetre, ahol az õsi harcművészeteket oktatják. Itt dönt úgy, hogy részt vesz a férfiasság igazi erõpróbáján, a legendás és halálos kimenetelű ghan-gheng versenyen. Ez a küzdelem a fizikai állóképességen, erõn és bátorságon kívül próbára teszi a résztvevõk lelkierejét, kitartását és állhatatosságát is. Erre a versenyre az egész világról érkeznek olyanok, akik járatosak a harcművészetben, hogy összemérjék erejüket a fõdíjért, az Arany Sárkányért. Christ azonban a kalandok során végig csak egyetlen egy dolog hajtja...

Jerome, a tehetséges rajzoló a középiskolából kikerülve művészeti iskolában tanul tovább. Arról álmodozik, hogy egyszer majd példaképéhez, Picassóhoz hasonlóan a világ legnagyobb művészei között tartják számon. Mindez hamar szertefoszlik, mivel sem képeivel, sem viselkedésével nem nyeri el osztálytársai tetszését. Jerome-nak megtetszik Audrey, az elbűvölő és kifinomult modell. Bár a lánynak imponál az őszintesége, mégis az iskola aktuális sztárművészéhez vonzódik. Az elkeseredett Jerome úgy érzi, valami nagy dobást kell végrehajtania, hogy nevet szerezzen magának, és elnyerje szíve hölgyét.

Joanna Mills talpraesett és sikeres üzletasszony, ám ugyanez nem mondható el magánéletéről. Apjától elidegenedett, exbarátja, Kurt megszállottan követi, barátai pedig szinte nincsenek, ezért kezd attól tartani, hogy ki fog borulni. Már csak azért is, mert állandóan visszatérő látomásai vannak egy általa ismeretlen, fiatal nő meggyilkolásáról. A tettes egy könyörtelen gyilkos, aki következő áldozatául Joannát szemelte ki. Joannát rémálmai a meggyilkolt nő szülővárosába, a texasi La Salle-ba vezetik, ahol olyan titkokkal találja magát szemben, amelyeket nem lehet eltemetni.

Anna Marie barátnőivel, Edennel és Lenával a Hawaii szigeteken éli a szörfösök izgalmas életét. Egy tengerparti faházban lakik, és miközben a szörfösök világversenyéről álmodozik, naponta megküzd a hullámokkal. Hogy eltartsa magát, kénytelen az edzések között egy előkelő szállodában szobalányként dolgozni. Minden gyökeresen megváltozik, amikor híres sportolók érkeznek a szállodába. Matt, a csapat kapitánya olyan jóképű és gazdag, hogy Anna Marie célja többé már nemcsak a hullámok leküzdése lesz.

Miami Beach-en rendőr-konferenciát tartanak, ahová az állam minden bűnüldözője hivatalos - még Reno városka kétbalkezes, tyúktolvajokhoz szokott agyatlan fakabátjai is. A helyszínre érve azonban a Rendőrakadémia balekjait is megszégyenítően amatőr zsaruk döbbenten értesülnek arról, hogy a konferenciának helyet adó épületet és az összes időben érkező vendéget karanténba zárták egy veszélyes vírusfertőzés miatt, így ők - a későn jövők - az egyetlen rendőrök akikre a bajban számíthatnak a környék polgárai. Most, hogy a lepattant vidéki felszereléshez szokott csapat hozzáférhet a Miami Beach-i kollégák villámgyors járőrkocsijaihoz, halálos fegyverarzenáljához és még egy rakétákkal felszerelt helikopterhez is, fennáll az esélye annak, hogy a földdel teszik egyenlővé a várost, még mielőtt a bűnözők kihasználhatnák a valódi zsaruk távollétét.

A virtuális valóságra épülõ szimulátor a mesterséges intelligencia legújabb vívmánya, amellyel a rendõrök alkalmasságát vizsgálják. A megjelenített ellenség neve Sid 6.7, az emberiség legaljasabb tulajdonságaiból összegyúrt bűnözõ elme. A kifinomult kutya-macska játék halálossá válik, amikor Sid 6.7 kiszabadul a virtuális valóság kötelékébõl. Parker, az exzsaru ered a nyomába. Személyes érdeke fűzõdik hozzá, hogy elkapja, Sid elméjének egy része azé a bűnözõé, aki megölte a feleségét és a lányát. Parkernek a kriminológus Carter doktornõ segít.

Desperation a rettegés városa. Az utcákat rothadó hullák szegélyezik, több tucat varjú és veszett kutya lakja. Itt él a behemót Entragien seriff (Ron Perlman), aki különös szokásnak hódol. Minden arra tévedő járműt megállít, az utasokat beviszi az őrsre, vagy ha éppen úgy tartja a kedve, egyszerűen lepuffantja. Az őrsön ezúttal is összegyűjtött pár embert: a Carver családot két gyerekkel, egy öregurat, egy egoista írót, és Mrs. Jacksont. Hogy miért teszi ezt, egyelőre csak ő maga tudja.

Tim (Barry Watson) látszólag normális, pedig nyolcéves kora óta egy szörnyeteg tartja rettegésben. Miután apját szörnyű kínok között elrabolja a szobájából, a lakásában megszüntetett minden sötét sarkot; nehogy a gonosz erő rejtekhelyet találjon magának. Egy nap azonban barátnője, Jessica (Tory Mussett) szüleihez utaznak, ezért el kell hagynia a biztonságos övezetet. Amint kilép saját védett burkából, a dolgok lassan összeomlanak körülötte.

Karen nagymamája végakarata szerint vonakodva bár, de elutazik az isten háta mögötti, lerobbant kúriába hogy eladja a házat, ahol gyermekkorát töltötte. Hamarosan rádöbben, hogy nincs egyedül. Az istálló melletti viskóban él Pierce, a furcsa és titokzatos gondnok. Éjjelről éjjelre, ahogy Karen átkutatja a házat, a szeretve őrzött gyermekkori emlékei sorra rémálommá válnak. Nővére érkezésekor a halálra rémült Karen egy pillanatra megkönnyebbül, ám ahogyan telnek a napok, Pierce viselkedése egyre fenyegetőbb. Az irányítás végképp kicsúszik a kezükből, és mindketten a borzongással teli ház foglyává válnak. Csak egy kiút maradt. Karennek szembe kel néznie eltemetettnek hitt, sötét emlékeivel.