George és Mildred házasságát nem az égben, hanem a földön kötötték. A jeles esemény évfordulóját pedig meg szokás ünnepelni. Hőseink így is cselekszenek: egy elegáns londoni szállodában tölti a hétvégét. Ám bensőségesnek és szolídnak szánt szórakozásukkal akaratlanul nem várt kalamajkát okoznak. A lavinát egy ostoba szállodai portás indítja el: összetéveszti George-ot egy felbérelt mesterlövésszel és egy pénzzel teli borítékot nyom a zavarba ejtett ünneplő férfi kezébe. Az átadást azonban észreveszi a megölendő fickó testőre és a pár után ered. George és Mildred azonban nem érzi a közelgő veszélyt és önfeledten folytatja az ünneplést, nem sejtvén, hogy nyomában mindenütt felfordulás marad. Sőt! Jónéhány hulla is!

Meglepően filozofikus mű a Pixar stúdióból. Wayne Dyer, számos önsegítő könyv és elmélet szerzője ihlette (külön vetítést is tartottak neki köszönetképpen!), de a film nem ezért jó. Frappánsak a kiválasztott nappali és éjszakai jelenetek (főleg a medencés lányokkal való viccelődés), és persze lehengerlően izgalmas az ötlet, ahogy a két elvont fogalom, a Nappal és az Éjszaka vizuálisan megjelenik, összeverekszik, majd megbékül. Mint a legtöbb Pixar-film, ez is tele van ezernyi apró képi ötlettel, például a forrás csobogása jelenti a Nappal reggeli pisilését, a vonyító farkas az Éjszaka vonzalmát a napozó lány iránt.

Jaspernek ultimátumot szab a gazdája: Még egy dolgot összetörsz, elbocsátalak. Jerry a rágcsáló mindent megtesz azért, hogy kínzóját "elbocsássák".

Tom udvarolni próbál egy fiatal cicalánynak, sikertelenül, egészen addig amíg be nem szerez egy jampi-öltönyt, de Jerryvel továbbra is meg kell küzdenie.

A hajótörött Tom egy trópusi szigetre vetődik. Első dolga, hogy ételt találjon és beleszalad a helybéli Jerry-be, aki eljátsza, hogy Tom lesz az ebéd.