Dino vidáman éli fiatalságát barátaival a '60-as évek Szarajevójában. Roskadozó, kiutalt szükséglakásukban nehezen férnek el a szülők és a három fiútestvér. Az apát mindez cseppet sem zavarja, esténként, még ha részegen is jön haza, fölkelti a fiúkat, hogy megtartsa a szokásos ülésüket. A nem túl következetes, de elveihez görcsösen ragaszkodó apa szerint akár hipnózis nélkül is el lehet jutni a kommunizmusba. Dino szerint viszont csak azzal. Egyszerű mindennapjait Dolly Bell megjelenése borítja fel. A lány gyönyörű, fiatal és készséges. Egy gond van csak: Braco, Dolly Bell barátja, örömlányokat közvetít Milánóba. Dinónak, úgy tűnik, nem marad más csak a hipnózis és a kultúrházban alakuló zenekar fellépései, ja meg a mondat: Én minden nap, minden tekintetben egyre többet fejlődöm.
Az Egyesült Államokba emigrált görög filmrendező visszatér a szülővárosába, hogy részt vegyen egyik sokat vitatott filmjének vetítésén. De más feladata is van: a legelső, a Manaka fivérek - a balkáni film úttörői - által a század elején forgatott film tekercseit akarja megtalálni. A rendező a kutatás során bejárja Dél-Kelet-Európa zűrzavaros helyszíneit. Útközben saját múltjával szembesül, és találkozik asszonyokkal, akiket szeretni tudna. A mindeddig előhívatlan Manaka-tekercseket - az Odüsszeusz című némafilmet - végül Szarajevóban találja meg, s rátalál a film úttörőinek tiszta, belső béke által áthatott szellemiségére. "Ez messze a legnehezebb film, amit valaha is csináltam." - vallja Angelopoulos. "Maga a forgatás összesen 20 hétig tartott, és úgy alakult, hogy két tél is beleesett. Bejártuk az egész Balkán-félszigetet; ahogy egyik helyszínről a másikra költöztünk, negyvenszer léptünk át különböző határokat, legtöbbjüket az utóbbi néhány évben állították fel."
Esma egyedül neveli 12 éves lányát Szarajevó Grbavica nevű negyedében. A környék még mindig magán viseli a délszláv háború emlékeit, az emberek még mindig reménykednek abban, hogy halott családtagjaik holtteste egyszer előkerülhet. Az államtól kapott segélyből nehezen tudnak megélni, így Esma kénytelen egy éjszakai bárban munkát vállalni. Az iskolában osztálykirándulást szerveznek és az asszony feltétlenül össze akarja gyűjteni a pénzt, hogy a gyereke is utazhasson. A kamaszlány nem érti, hogy anyja miért nem kéri ki azt a hivatalos igazolást a hatóságoktól, ami bizonyítja, hogy az apja hősi halált halt a háborúban, hiszen akkor jelképes összeget kellene csak fizetniük. Anya és lánya kapcsolata egyre feszültebbé válik és Esma nem tarthatja sokáig titokban az igazságot.
Kathryn Bolkovac egyszerű nebraszkai rendőrtiszt. Most azonban munkája a háború utáni Boszniába szólítja, hogy békefenntartó legyen. Ahogy hozzálát, hogy elvégezze feladatát, különös összeesküvésre bukkan, s miközben ennek szálait próbálja felderíteni és kibogozni, megpróbálják elhallgattatni, s az élete is veszélybe kerül.
Egy amerikai és egy angol újságíró találkozik a boszniai háború kezdetén Szarajevóban. Riportútjuk során elkerülnek egy árvaházba, amelyet az odaadó Savic asszony vezet. Az angol újságírót, Michael Hendersont annyira megrázza a gyerekek sorsa, hogy úgy dönt, illegális úton eljuttatja őket Angliába. Segítőtársa is akad, Nina, az amerikai önkéntes, személyében...
1914. június 28-án, Szarajevóban merénylet áldozata lett Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös és felesége, Zsófia főhercegné. A tettes Gavrilo Princip szerb diák, aki a Fekete Kéz nevű szervezettel állt kapcsolatban. A főhercegi pár halálát követő diplomáciai bonyodalmak utóbb a 20. század elején megszilárduló európai katonai szövetségek konfliktusához, és az első világháború kirobbanásához vezettek. Az igényesen kivitelezett történelmi krimi a trónörökös meggyilkolásának okait rekonstruálja, és teszi az eseményeket egyéni sorsokon keresztül élővé. Leo Pfeffer, a szerb-zsidó származású vizsgálóbíró kapja a feladatot, hogy a Ferenc Ferdinánd és neje, Zsófia főhercegné elleni merényletről részletes jelentést tegyen Bécsnek.
A vér és méz földje a délszláv háború idején játszódik, amely kettészakította a Balkán-régiót az 1990-es években. A történet Danijelről és Ajláról, a két bosnyák fiatalról szól, akik a brutális etnikai konfliktus két szembenálló oldaláról származnak. Danijel, a boszniai szerb rendőr és Ajla, a boszniai muszlim művész már együtt voltak a háború előtt, ám kapcsolatukat végérvényesen megváltoztatta az országszerte terjedő erőszak. Hónapokkal később Danijel már apja, Nebojsa Vukojevich tábornok alatt szolgál katonai tisztként a szerb hadseregben. A két szerelmes akkor találkozik újra, mikor Ajlát a Danijel parancsára cselekvő katonák elragadják abból a házból, melyben eddig nővérével, Lejlával és annak kisgyermekével lakott. Ahogy a háború rátelepszik a fiatalok életére, úgy változik meg a kapcsolatuk, motivációik és egymáshoz való viszonyuk homályossá, állampolgári hűségük pedig bizonytalanná válik.