Kao Vaj-tung azon kevesek közé tartozik, akiknek sikerült. Tisztes karriert futott be Amerikában, a lehetőségek hazájában, s már az állampolgárságot is megszerezte. Bankszámlája olyannyira meggyarapodott, hogy Manhattan egyik legmenőbb negyedében futja lakásra. Idősödő szülei odahaza Tajvanon boldogan élnének, míg meg nem halnak, ha fiukat boldog férjnek és családapának tudhatnák. Ám a házasságnak, amire a szülők oly forrón vágynak, komoly akadálya van: Vaj-tung Simont szereti. Egyetlen megoldás van: az aggódó rokonságnak prezentálni kell egy nőnemű menyasszonyt, s erre megvan az eszményi önkéntes jelölt Vej-vej, az illegálisan bevándorolt kínai festőművész leányzó személyében.

Gloria Madrid külvárosában él a családjával. Az asszony takarít, a férje, Antonio taxizik és hamisítóként dolgozik. Képtelenek ötről a hatra jutni, az agyonhajszolt, gyógyszerfüggő anya, valamint az önző apa nem tudják összetartani a családot. A két tizenéves fiúk közül a nagyobbik droggal kereskedik, míg a kisebb homoszexuális, az anyósa meg teljesen őrült. Gloriában egy nap megszakad valami, megelégeli a kilátástalan helyzetet, megöli a férjét, a homoszexuális Miguelt pedig eladja egy pedofil fogorvosnak.

A harmincas évei elején járó nő idegeneket hívogat, azt színlelve, hogy rákbeteg fiatal lány. A szívfacsaró beszélgetések során kapcsolatokat alakít ki, melyeknek azonban mindig véget vet, amikor azzal fenyegetnek, hogy túl szorossá válnak. Irm ezzel a sajátos módszerrel védekezik a gyorstisztító szalonban végzett egyhangú munkája, valamint az ágyhoz kötött beteg anyja ápolása okozta frusztráció ellen. Azután kapcsolatba kerül Sinával, aki úgy gondolja, hogy barátot talált benne. Anyja közeli halála és a szerepjáték kettős szorításában Irm egyre inkább vonzódik Sinához. Tudja, hogy eljön a nap, amikor el kell mondania az igazságot.

Lenyűgözően hideg és nyugtalanító képi megoldásaival a műfaj egyik kiemelkedő filmjét láthatjuk. John Hobbes nyomozó és társa, Jonesy fellélegeznek, amikor kivégzik az általuk elfogott démonikus gyilkosságsorozat tettesét. Napokkal később ismerősök és ismeretlen emberek egyaránt azt a dallamot éneklik Hobbesnak cinikusan, amit a halálraítélt dúdolt neki a gázkamrából. A rémtettek ráadásul tovább folytatódnak és kísértetiesen hasonlítanak ez előzőekhez. Ekkor kezdődnek Hobbes lidércnyomásos napjai: egyre több gyanús jel utal arra, hogy neki is köze lehet az újabb gyilkosságokhoz. Az őrjítő jelenség nyomában eljut a fekete mágia tiltott világáig. A nyomozó megismerkedik egy teológiaprofesszorral, aki nemcsak természetfeletti erők hatására gyanakszik, hanem az esetek hátterében magának az ördögnek a jelenlétét véli felfedezni. Hobbes kénytelen szembenézni azzal, hogy az egyetemes gonosz korlátlan és örök.

Nick Styles lelkes fiatal zsaruként kezdi meg munkáját a Los Angeles-i rendőrségen, s hamarosan meggyűlik a baja egy Earl Talbot Blake nevű nehézfiúval, aki egy lefülelt kábítószer üzlet után dühében erőszakos jelenetet rendez. Styles nem hagyja annyiban a dolgot és megsebesíti Blake-et, akit miután sikerül elfogniuk, hamarosan börtönbe zárnak. Hét évvel később Blake-nek sikerül megszöknie és nekilát bosszúja beteljesítésének, aminek eredményeképpen néhány váratlan, egymást követő erőszakos eseménynek sikerül Styles karrierjét kerékbe törnie, s a két, mindenre elszánt ellenfél végül felkészül egy utolsó leszámolásra.

A filmkészítő Jeff és a regényíró Kelly boldog házasságban élnek, s idilli otthonukban a két éves fiukat nevelgetik. Amikor Jeff huszonéves kishúga, Jenny Chicago-ba érkezik és beköltözik hozzájuk, csendes életük fenekestül felfordul.