Shizuku egy álmodozó kamaszlány, aki hogy kiszakadjon a mindennapok szürkeségéből, szabadidejét a könyvtárban tölti. A kölcsönző-kártyákon különös dologra lesz figyelmes: az általa kivett könyveket egytől-egyig kikölcsönözte már előtte egy Amasawa Seiji nevű fiú. Shizuku kíváncsi lesz, hogy ki lehet a titokzatos olvasó, s kutatása közben nemcsak a szerelemre talál rá, de megvalósítja régi álmát, és ír egy történetet.

(Némafilm, magyar felirattal)) Abel Gance monumentális Napóleon-filmje által került be a filmtörténetbe. Egyrészt a forradalmi filmtechnika alkalmazásáért, másrészt az új eszmék előharcosaként, de főként a francia esztétizmus képviselőjeként írta be magát a világ filmművészetének történetébe. A film eredeti hossza 15.000 méter volt, 9 órás vetítési idővel. Mi az egyik a mozik számára megvágott változatot mutatjuk be, mely mindössze kevesebb, mint a fele az eredetinek. A filmhez Francis Ford Coppola édesapja, Carmine Coppola komponált emlékezetes zenét.

A magányos fiatalember és az egy éve elutazott szerelmét visszaváró különös lány óvatos érzelmi közeledését Visconti a mai Olaszországba helyezi. Valami lebegő, egyszerre igazi és mégsem igazi téli világot teremt, ködbe vesző romokkal, kóbor kutyával, sejtelmes sötétséggel. "Én nem árultam el őt!" - mondja saját megnyugtatására Natalia, mintegy ezzel igazolva kitartó várakozását a hídon, mert a várakozás a kapaszkodó a nyomorúságos világban. Hisz nem lenne ember az ember, ha nem jutna el újra meg újra a szűk valós lét határához, az ábrándok és álmok megvalósulását várva. S mi lehetne alkalmasabb kifejezője a félve menekülő és titkon vágyakozó léleknek, mint egy híd?

Genova a fasiszta megszállás idején: feketepiac, elhagyott lakások, pedáns német hivatalok. Ebben a közegben bontakozik ki a megtörtént eseten alapuló cselekmény. Grimaldi háborús áldozatok vámszedője. Még attól sem riad vissza, hogy szolgálatokat tegyen a Gestapónak. Egyszer azt a megbízást kapja, hogy leplezze le és árulja el az ellenállási mozgalom vezetőjét. De feltámad a lelkiismerete... (port.hu)

Minden idők egyik legnagyobb sportrivalizálása zajlott a nyolcvanas években a német Audi és az olasz Lancia között. A két autógyártó legnagyobb összecsapása az 1983-as rali-világbajnokságon játszódott le. Dávid és Góliát küzdelmében a toronymagas esélyes az Audi volt. A Lancia az innováció és merészség kombinációjával szállt szembe vele. Autó és autó, versenyző és versenyző, mérnökök és mérnökök feszültek egymásnak egy olyan korban, amikor egy autóverseny eredménye közvetlenül befolyásolta az autóértékesítéseket. Az autentikus utazás a nyolcvanas évekbe és a látványos autóversenyek egyedülálló élményt kínálnak nemcsak a sportautók kedvelőinek.