A "Halálos tézis" a tévében látható erőszakról, pornográfiáról és a "snuff movie"-ról szól, amely a filmes borzalmak megtestesülése. Angela a Filmművészeti Egyetemen tanul. Szakdolgozatát a filmekben megjelenő erőszakról írja. Témavezető tanára megígérte, hogy segítségképpen különlegesen durva filmeket keres neki egy videotékában. A tékában Figueroa véletlenül egy titkos helységre bukkan, ahol temérdek kazettát talál. Kiválaszt egyet és elviszi. Másnap reggel Angela holtan találja Figueroát a vetítőteremben. Angela elhatározza, hogy kinyomozza, mit látott a tanára a kazettán, amitől szívrohamot kapott.
Egy több sebből vérző, kegyetlenül meggyötört lányt találnak a rendőrök. Lucie-nak hívják és közel egy éve tűnt el. Nem hajlandó elárulni, hogy ki tartotta fogva, és hogy sikerült megszöknie. A rendőrség késõbb megtalálja azt az elhagyatott vágóhidat, ahol a lány több sorstársával raboskodott, de arra nem sikerül rájönniük, hogy fogva tartóikat milyen cél vezette. Az árvaházba került Lucie egyedül csak a vele egyidős Anna előtt hajlandó megnyílni és csak ők ketten tudnak arról az ártó szellemről, amely szökése óta üldözi a lányt. Tizenöt évvel később egy szemlátomást átlagos családra egy fiatal nő tör rá kezében egy csőre töltött vadászpuskával egyetlen kitörölhetetlen szándék által vezérelve: hogy bosszút álljon.
Warren Stantin öreg róka az FBI-nál, s mint ilyen, úgy ismeri vadászterületét, a nyüzsgő nagyváros utcáit, mint a tenyerét. Bajba kerülne ugyanakkor, ha ismeretlen terepen, idegen környezetben kellene szembeszállnia terroristákkal, bűnözőkkel. Most végre nyomára bukkan egy régóta körözött, veszélyes gyilkosnak, de a mindenre elszánt bűnöző tudja, hogyan szerezhet előnyt magának: a hegyekbe menekül üldözője elől. Az ügynök nem adja fel a harcot, és követi a gyilkost, de fogad maga mellé egy szakavatott hegyivezetőt, aki eleinte csupán munkának tekinti az FBI-ügynök vezetését, de aztán számára is személyessé válik az ügy. Kiderül ugyanis, hogy a gyilkos elrabolta, és túszként magával hurcolja a hegyivezető barátnőjét...
1969, Texas állam. Lou Jean meglátogatja a férjét a börtönben. Az asszony ráveszi Clovist a szökésre, hogy segítsen visszaszerezni a kisfiukat, akit a gyámhatóság nevelőszülőknél helyezett el. Alig kelnek útra, máris összetűzésbe keverednek a hatósággal: az őket igazoltatni akaró járőrt az autójával együtt elrabolják. Kezdetét veszi az üldözés Texas állam végtelen autópályáin, amelybe egyre több járőrkocsi kapcsolódik be. A média is felfigyel a hajtóvadászatra, Lou Jean és Clovis népszerű hősökké válnak. Sorsukat azonban nem kerülhetik el. Megtörtént eset alapján.
A szállító hallgatag férfi. Sohasem kérdez, csak megbízásokat teljesít. Nincs múltja és nincs jövője, csak a jelennek él. A szállító a tökéletes profi: hideg és érzelemmentes. Frank Martin ezúttal Miamiban dolgozik, legújabb megbízatása pedig minden eddiginél egyszerűbb: egy kisfiút fuvaroz reggelenként az iskolába. Frank hálás a lazításért, ráfért már a hajszás melók után. De nem tudja, hogy az egyik kolumbiai drogbáró egyszerre szeretne végezni Észak-Amerika legjobb kábítószer-ellenes nyomozóival, amikor azok a miami gyűlésen találkoznak. És a gyerek is érintett az ügyben.
A rendőrséget 1973. augusztus 20-án egy isten háta mögötti tanyára vezényelték Travis megyében, Texasban. Amit Thomas Hewitt, a helyi vágóhíd egykori munkásának síri hangulatú házában találtak, az olyan vérfagyasztó volt, hogy egész Amerikát sokkolta és rémületbe ejtette. 33 megölt ember, 33 lemészárolt áldozat földi maradványait találták itt, sokak szerint minden idők legszörnyűbb, többszörös gyilkosságának helyszínén. Az áldozatainak bőréből készült groteszk maszkot viselő, láncfűrészét fenyegetően meglóbáló gyilkos a lapok címoldalára került. A megtörtént esetet feldolgozó, A texasi láncfűrészes hátborzongató utazásra hívja a nézőt. A főként reklámfilmeket rendező Marcus Nispel az 1974-ben készült, s hazánkban bemutatásra nem került, ma már klasszikusnak számító The Texas Chainsaw Massacre című film remake-jét készítette el. A film érdekessége, hogy az 1974-es filmet szintén Daniel Pearl fényképezte.
A szadista és „minden valószínűség szerint őrült” Vérbárót saját kínzókamrájában gyilkolják meg azután, hogy egy boszorka jó alaposan elátkozza. Egy varázsige is jár az átokhoz, mellyel a bárót bármikor ismét talpra lehet állítani, hogy aztán újra meghaljon, lehetőleg még szörnyűbb kínok között. Háromszáz évvel később az elveszettnek hitt dokumentumot az Amerikába szakadt leszármazott, egy fiatal egyetemista hozza magával Ausztriába. A felújítás alatt álló kastélyban tett látogatása alkalmával megismerkedik a csinos restaurátorlánnyal és aznap éjjel közösen ki is próbálják a ráolvasást. Mikor az ellenszerként felolvasandó rész véletlenül a tűz martalékává válik, a Vérbáró immáron zavartalanul tarthatja rettegésben Schloss Teufel-t és környékét. Mindeközben a kastélyt egy rejtélyes, tolószékben ülő idegen vásárolja meg, aki úgy tűnik elkötelezett híve a Vérbárónak…
Vicki Maloney-t hirtelen az utcáról rabolja el egy furcsa pár, akik egy kissé zavartnak tűnnek. A lány hamar rádöbben, ha meg akar menekülni fogvatartóitól, akkor éket kell vernie a kapcsolatuk közé.
Egy fiatal lány épp a webkamera chatek felhasználóinak szokásait tanulmányozza, amikor egy brutális gyilkosság 'online' szemtanúja lesz. A történtek után azonban ő is és szerettei is veszélybe kerülnek...
Egy rendőrtiszt megpróbál egy emberrablási ügy végére járni, csakhogy a bűntény meglehetősen bonyolult: egy bankrabló a bank kifosztása közben túszul ejtett, és magával hurcolt egy kisfiút.
Jack Tuliver kapitány, az egykori kommandós egy pénzszállító jármű kifosztására készül. A másodpercnyi pontossággal megtervezett akcióba azonban hiba csúszik, számításait keresztülhúzza az orosz maffia. A pénz helyett "csak" egy felbecsülhetetlen értékű Van Gogh festmény kerül a kezébe, az egyik emberét viszont túszul ejti a maffia. Tuliver öngyilkos mentőakcióba kezd, amelyben felcserélődnek a szerepek: az ellenségekből szövetségesek lesznek, a legjobb barátokból ádáz ellenfelek, a túlélés pedig kilátástalannak tűnik.