Franciország német megszállásának első évében Shosanna Dreyfus családját a lány szeme láttára végzi ki Hans Landa náci ezredes. Shosannának éppen hogy sikerül megmenekülnie, és Párizsba szökik, ahol új személyiséget vesz fel: egy mozi tulajdonosa és üzemeltetője lesz. Európa egy másik részén eközben Aldo Raine hadnagy egy csoport amerikai zsidó katonát verbuvál gyors, sokkoló megtorlóakciók végrehajtásához. A később "Brigantyk" néven elhíresülő osztag csatlakozik Bridget Von Hammersmark német színésznőhöz és titkosügynökhöz egy akcióban, melynek célja a Harmadik birodalom vezetőinek kiiktatása. Hőseink sorsa egy mozi bejáratánál fut össze, ahol Shosanna a saját bosszútervét készül végrehajtani.
A harmincas években járunk, Dél-Kínában. Ip Man az egyik leghíresebb harcművész Foshan városában, de még nem nyitott iskolát. Ennek ellenére a környék minden neves kung-fu mestere vele akar megküzdeni, hogy a hírnevét öregbítse.
A kis Yuanjia apja, a híres harcművész nyomdokaiba kíván lépni, és már korán elsajátítja apja titkos fogásait. A korán megszerzett készség azonban elbizakodottá, arrogánssá teszi a fiút, aki mindig újabb kihívásokat, és győzelmeket keres. Hírneve egyre nő és évek múlva már nemcsak az iskolaudvar harcterén arat sikereket, hanem országos tekintélyt vív ki magának. A később tanítványokat is irányító Huo aztán párviadalra hív egy másik mestert, akit a véres küzdelem során meggyilkol. A büszke bajnok nem sokáig örülhet győzelmének.
A film Indiában játszódik, a gyarmatosítás korában. A monszunesők után a tönk szélén álló földműveseknek ki kell fizetniük az adót az elmosott termés után is. A brit földesúr kihívja őket egy krikettmérkőzésre, amelynek tétje az adó elengedése, vagy duplán megfizetése. Az ismeretlen sportjátékban való helytállás reménytelennek tűnik az emberek többsége számára. Egy ifjú mégis vállalja a csapat megszervezését. Ő már sokszor figyelte az angolok játékát a pálya széléről. Most végre megmutathatja az ellesett trükköket...
Egy fiatal angol filmrendezőnő nagyapja naplófeljegyzései alapján filmet akar forgatni az indiai függetlenségi mozgalom öt aktivistájáról. A szerepekre öt delhi egyetemista fiatalt kér fel, akik egyre jobban azonosulnak a filmbéli ifjú lázadókkal, és amikor egy barátjuk az állami korrupciónak köszönhetően meghal repülőgép-balesetben, a valóságban is cselekvésre szánják el magukat
Richard Boyle, a valamikor sikeres 42 éves újságíró 1980-ban Salvadorban polgárháborút tudósít. Duarte elnök katonai rezsimje az USA támogatásával akar leszámolni a Farabundo Martí Felszabadítási Front harcosaival és támogatóikkal. A riporter közvetlen tanúja lesz Romero érsek meggyilkolásának is, és tudomást szerez a katonai vezetés által irányított illegális halálbrigádok rémtetteiről. Amikor barátnőjével, Mariával Kaliforniába akar menekülni, a határ előtt a nőt leszállítják a buszról, és mint illegális bevándorlót visszatoloncolják a halálos veszedelembe.
Tom Highway őrmester egész életét a tengerészgyalogság kötelékében töltötte: megjárta Koreát és Vietnámot, kapott számos kitüntetést. Most visszatér ahhoz, amihez egész életében a legjobban értett: az újoncok kiképzéséhez. A kemény szolgálatban töltött évek után az új feladat is számos nehézséggel indul. Az őrmester nehezen boldogul a nem túl sok szakértelemmel rendelkező tisztikarral, és a kiképzendő szakasz tagjairól sem lehet sok jót mondani. Jones arról álmodozik, hogy egyszer még híres rocksztár lesz belőle, Aponte családi problémákkal küszködik, a bajkeverő Fragatti csak azért állt tengerészgyalogosnak, hogy megússza a börtönt, Quinones pedig egyszerűen képtelen betartani a fegyelmet. Ám hamar eljön az az idő, amikor mindenkinek be kell bizonyítani, hogy mire képes: váratlanul egy kis karibi szigetre, Grenadába rendelik őket, oda, ahol már minden élesben megy.
A két megszállott futó, Harold (Ben Cross) és Eric (Ian Charleson) vérre menő küzdelmet vívnak egymással a győzelemért. Eric, az elszánt skót misszionárius Isten dicsőségéért fut, míg Harold a győzelmeivel akarja bebizonyítani jogos helyét a társadalomban. Ők ketten képviselik Angliát az 1924-es párizsi olimpián, s miután a futás mindkettőjük számára az életet jelenti, így küzdelmeik során hihetetlen indulatok és ellentétek feszülnek közöttük.
Mike Deerfield alig tért meg Irakból, amikor egy kimenő után nem jelentkezik szolgálati helyén, az új-mexikói katonai bázison. Miután szülei értesülnek a nyugtalanító hírről, az apja, Hank felkerekedik, hogy megkeresse elveszett fiát. A rendőrség fiatal nyomozója, Emily Sanders vonakodva bár, de segít a keresésében. Amikor megcsonkított holttestre bukkannak a sivatagban, kiderül, az eltűnt fiú maradványai kerültek elő. Ahogy gyűlnek a bizonyítékok, úgy válik egyre ködösebbé az ügy, Deerfield és Sanders egyre nagyobb ellenállásba ütközik a hadsereg részéről.
John McCain apja szerint egy katona legfőbb erénye a bátorság. Jack McCain mindezt be is bizonyította, hiszen tengernagy lett a flottánál. A fiát is katonának nevelte. Apja példáját követve John belépett a haditengerészethez, és végigcsinálta a kemény kiképzést. Azután Vietnamba került, a dzsungelháború poklába. Mindez azonban csak a kezdet volt, az egyik összecsapást követően a vietkongok fogságába esett. John öt hosszú esztendőt töltött egy hadifogolytáborban, borzalmas körülmények közepette.
Amikor egy amerikai utasszállító gépet mindenre elszánt palesztin gépeltérítők szereznek meg, az Elnök behívja a kommandósok elsőszámú csapatát, a Delta Kommandót. Az elitalakulatot Nick Alexander ezredes vezeti, és Scott McCoy őrnagy az egyik legjobb katonája. Látszólag nem sok esélyük van a győzelemre, ám ők mégis legyőzik az akadályokat, és kiszabadítják a túszokat. Az akció itt azonban még nem ér véget. A túszejtők néhány utast átvisznek Teheránba. Elszánt verseny kezdődik hát az idővel, ahogy Alexander és McCoy megpróbálja megmenteni őket - és Amerika becsületét, mielőtt még késő lenne.