1968 nyarának egyik estéjén Costanza a barátaival együtt betér egy prágai kocsmába, ahol gyönyörű hegedűszót hall, egy számára ismerős dalt. Később a nő a hegedűs után siet, mert nem hagyja nyugodni a zenéhez kötődő történet. A történet, amely Varga Jenő története, aki gyermekként elvesztette az édesapját, de az ő hegedűjével fedezte fel a zene varázsát, s aztán a szerelmet.

Fabio della Romagna óriási hírrel rohan haza, Santa Vittoria városkájába. A főtéren kihirdeti, hogy Benito Mussolininak, a zsarnoknak vége. Nem igen értik ezt Santa Vittoria együgyű és bohókás lakói, mint a birkák, hallgatnak. Bombolini, a helybéli korcsmáros, ennek örömére, s no persze, annak örömére is, hogy a félkegyelműek hirtelen megválasztják polgármesternek, meghívja a népét egy pohár borra. Rosa, a felesége, temperamentumos nagyasszony, ízig-vérig olasz, kiveri részeg férjét és a csőcseléket a házából. Santa Vittoria szabad városkáját azonban beárnyékolja a következő hír, miszerint hamarosan jönnek a németek. Bombolini rendkívüli városgyűlést hív össze, újra választja hirtelen a városi tanácsot, s arról tanácskoznak, vaj'miért jönnek a németek. Hát a borért. Santa Vittoria jó kis vörös, testes boráért. No, erre összefutott Bombolini faluja apraja-nagyja, hogy közösséggé formálódjanak, s elrejtsék Santa Vittoria titkát...

Egy hírhedt martalóc a tengereken hajózva kedvére rabol. Ravaszsága révén minden csatából és intrikából győztesen kerül ki, s a szerelemben is sikeres: meghódítja a kormányzó szép lányát.