1938-ban járunk, amikor a szeretetreméltó, álmodozó Guido -a növekvő rasszizmus és szűklátókörűség közepette- beleszeret visszafogott tanárnőjébe. A csodaszép Dora azonban egy helyi náci tiszt menyasszonya. Guido mindent elkövet, hogy a lányt bánatos jövőjétől eltérítse... Öt év múlva Guido és Dora házasok és van egy fiuk is, Giousé. A politikai légkör egyre romlik, végül Guido, aki félig zsidó, táborba kerül családjával együtt. Az apa, hogy túlélhesse a borzalmakat, és hogy fiát minél jobban megkímélje, azt találta ki, hogy az egész, ami körülveszi őket tulajdonképpen egy nagy játék, amelyben a rabok a versenyzők és az őrök a játékvezetők.

Az egyik német tengeralattjáró bevetésre indul a franciaországi kikötőből a második világháború idején. A legénység jószerivel csupa fiatal, éretlen és tapasztalatlan férfiból áll, akiket meggyőzött a náci propaganda, és elcsábított a technika. Nagy lelkesedéssel vetik magukat a szövetségesek elleni küzdelembe, hogy azután a saját bőrükön tapasztalják meg a tengeralattjáró-háború poklát. Az acélkoporsóban vívott idegőrlő és kimerítő harcot a természet erőivel és a láthatatlan ellenséggel.

Amélie, a naiv fiatal lány Párizsban él, a Montmartre-on. Élete egyhangúan telik, egy környékbeli bisztróban felszolgálóként dolgozik, a szomszédokkal pedig olyan bensőséges kapcsolatot tart fenn, mintha egy kisvárosban élne. Ám egy nap váratlan fordulat történik: A lakásának egy titkos zugában kis dobozra talál, amely az előző lakó gyerekkori emléktárgyait tartalmazza. Elhatározza, hogy visszajuttatja a kis dobozt jogos tulajdonosának. Ettől kezdve élete gyökeresen megváltozik, rájön, hogy valami módon képes környezetét boldogabbá tenni. Szívesen boronál össze magányos embereket, amiből gyakran komoly bonyodalmak származnak. De jótéteményei közepette megismer egy különös fiatalembert és most már a környezetén a sor, hogy segítsenek rajta...

A második világháború alatt egy csapat amerikai katona kerül össze a hírhedt német 17-es fogolytáborban, a Stalag 17-ben. Többnyire azzal töltik az idejüket, hogy azon mesterkednek, hogyan segíthetnének egymásnak megszökni. De amikor két rabot megölnek egy szökési kísérlet közben, nyilvánvalóvá válik, hogy spicli van közöttük. William Holden Oscar-díjat kapott a cinikus, éles nyelvű katona alakításáért, aki azzal tölti az idejét, hogy svindliket eszel ki, és különleges előjogokért seftel a németekkel.

A kishivatalnok, Sam Lowry egy jövőbeli, mindent ellenőrző információs minisztérium alkalmazottja. Szorgalmas munka helyett arról ábrándozik a számítógépek között, hogy magányos hősként megvédi álmai asszonyát a szörnyektől. A feladata azonban az, hogy felkutassa a kormányzat egyik ellenségét; gépelési hiba folytán egyszer csak egy teljesen más személy kerül a körözöttek listájára, akit a biztonsági erők hamarosan megtalálnak és likvidálnak. Sam túl későn ér a helyszínre, hogy segítsen, azonban a szerencsétlen mentőakció során megismerkedik álmai asszonyával. A nő megváltoztatja az egész életét, és amikor áthelyezik a kínzás és a terror minisztériumába, már kételkedik állami szolgálatának helyességében. Álmai mellett dönt, és ezzel súlyos helyzetbe sodorja magát.

1941 nyarán a Finn Hadsereg kihasználja, hogy a szovjetek erejét leköti a német támadás hevessége. Elérkezettnek látják az időt, hogy visszavegyék az országuktól nemrég erőszakkal elszakított Karéliai-félsziget egykori területeit. Koskela hadnagy géppuskás százada szintén a frontra kerül. Az újoncok és a Téli háború veteránjai együtt vetik magukat a küzdelembe. A csaták tűzkeresztsége megedzi, a frontélet nehézségei összekovácsolják őket, diadallal haladnak előre. Viszont a veszteségek elől sem lehet kitérniük, egyre ritkulnak a sorok. Ráadásul 1944-ben már a hadiszerencse sem kedvez a finneknek, vereségek sora jön. De a katonáknak mégis ki kell tartaniuk, hogy az ellenség ne juthasson be a hátországba… Väinö Linna azonos című világhírű regényének legújabb megfilmesítése.

A hullákat egymás hegyire-hátára hányták a vizes árkokban, és pontosan lehetett tudni, hol vannak a gyilkos mezők, mert a fű ott mindig sokkal maga sabbra nőtt és zöldebben virított a holttestek fölött...

A második világháború elején a fölkapott, fiatal New York-i drámaírót, Barton Finket Hollywoodba csábítja az egyik producer. Forgatókönyvet akar íratni vele az új filmjéhez. Fink a nagy Műről álmodik, ám valójában egy másodvonalbeli moziról van szó, a Jó és a Rossz küzdelmével a középpontban, mellőzve minden társadalomkritikai felhangot. Barton Fink beköltözik hát egy szállodába, ám a csalódott szerzőnek nem megy a munka, alkotói válságban szenved. Egyik nap megismerkedik Charlie Meadowsszal, a szállodai szomszédjával. Különös kapcsolat alakul ki kettejük között.

Egy többszörösen visszaeső bűnöző és egy rendőrnő egymásba szeretnek, és össze is házasodnak. Boldogan élnek, csak egyetlen bánatuk van: nem lehet gyerekük. Sebaj, rabolnak maguknak egyet - mégpedig a bútormágnás, Nathan Arizona ötösikrei közül az egyiket. Ennyi gyerek között talán nem tűnik fel a szülőknek, hogy egy hiányzik. Igyekeznek titokban tartani a dolgot, de egyre kevesebb sikerrel, így aztán nem marad más út számukra, csak a menekülés.

Egy titokzatos csokoládébolt megnyitása valóságos háborút robbant ki a francia kisvárosban, Lansquenet-ben. Itt ugyanis úgy tűnik, mintha száz éve semmi sem változott volna. Az üdítő fuvallatot Vianne Rocher érkezése hozza meg: a lányával céltalanul utazgató asszony csokoládéboltot nyit Lansquenet-ben, amely édes ínyencségeivel felszabadítja a helybeliek rejtett vágyait. Ám Reynaud grófja meggyőződéssel vallja, hogy Vianne csokoládékülönlegességei erkölcsi romlásba taszítják a várost. Ellenségeskedésük egészen addig megosztja a kisváros lakóit, míg kis híján tragédia történik.

Jack Cates nyomozó igen nehéz helyzetbe kerül egy gyilkossági ügy nyomozása során. Ganz, a helyi maffiózó az első számú gyanúsított, akit azonban szinte lehetetlen lenne elkapni, ha egykori embereinek egyike nem segít a rendőrségnek. Cates Reggie Hammond személyében talál is ilyen embert. Egyetlen probléma van csupán: Hammond éppen a börtönbüntetését tölti. A nyomozónak azonban sikerül elérnie, hogy 48 órára kiengedjék a bűnözőt. A két férfi együtt kell, hogy megoldja a gyilkossági ügyet, ám eközben Cates-nek arra is oda kell figyelnie, hogy Hammond nem készül-e valamire.

Marslakók támadják meg a Földet. Az Egyesült Államok elnöke, James Dale legnagyobb gondja, hogy milyen ruhában üdvözölje az idegeneket. Felesége, Marsha csak annyit közöl, hogy ezeket nem akarja látni a házában. Közben persze a marslakók sem tétlenkednek, s úgy tűnik, nagyszabású inváziójuk megfékezhetetlen. Egy véletlen folytán azonban, egy süket nagyinak köszönhetően megtalálják a zöld fickók ellenszerét: a francia sanzonoknak még ők sem tudnak ellenállni, s egytől egyig kipurcannak.

Egy nap a húszas évei közepén járó Angelo döntő lépésre szánja el magát: bejelenti, hogy elköltözik otthonról. Egy átlagos családban talán természetesnek vennének egy ilyen bejelentést, nem úgy Barberiniéknél, az olasz bevándorló családnál, ahol még javában élnek a mediterrán tradíciók. Egy rendes olasz famíliában ugyanis a gyereknek házasságkötésig a szülői házban kell élnie. Az már csak a hab a tortán, illetve a szósz a spagettin, hogy a Barberini házaspárnak még azzal is szembesülnie kell, hogy imádott fiúgyermekük nem akar megnősülni, mivel meleg. Ekkor beindul a talján hadigépezet, és fegyvernemekben nincs hiány: könnyek, ölelések, pofonok, mediterrán bombázók... Minden bevetésre kerül a megtévedt fiú helyes útra tereléséhez.