Egy ismétlõdõ rablótámadásoknak kitett falu gazdátlan szamurájokat roninokat fogad fel, hogy azok, mint a harc művészei, megvédjék a termésüket. Ez végül nem kis áldozat árán és a falusiak részvételével sikerül is. A rendkívül mozgalmas csatajelenetekben megjelenített harc ellenére sem egyszerű kosztümös kalandfilmet látunk, hiszen Kurosawa itt is az embereket, az emberi kapcsolatokat helyezte a középpontba: a parasztoknak mindenekelõtt magukat, vagyis számító önzésüket, gyanakvásukat kell legyõzniük. Ez a nagy kritikai és közönségsikert aratott, filozófikus mélységű szamurájfilm szolgált egy hasonlóképpen közkedvelt amerikai western, A hét mesterlövész alapjául.
Négy testvér él boldogan az édesanyjával egy tokiói kis lakásban. Mind a négy gyereknek más férfi az apja, sosem jártak iskolába, ráadásul a főbérlő hármójuk létezéséről nem is tud. Egy napon az anyjuk némi pénzt és egy üzenetet hagy a 12 éves, legidősebb fiúra, hogy viselje gondját fiatalabb testvéreinek. Így kezdődik a négy gyerek odisszeája. Annak ellenére, hogy anyjuk elhagyta őket, a gyerekek mindent megtesznek azért, hogy boldoguljanak a maguk kis világában, felállítva és követve a saját szabályrendszerüket. Mikor már nincs más választásuk, mint szembenézni a lakáson kívüli világgal, a törékeny egyensúly hirtelen felborul. (port.hu)
Haruno család egy hegyi faluban él, amit vasút köt össze a nagyvárossal. A Haronuk békében és szeretetben élnek, de ez nem jelenti azt, hogy egyhangúak lennének a mindennapjaik. A hatéves Sachikót otthon és az iskolában is zaklatja képzelt ikertestvére. Bátyja, Hajime egy új, szemrevaló osztálytársnőjére hajt, a rajzfilmes szakmában valaha szebb napokat látott nagypapát mára csak saját rozzant testének megmozgatása foglalkoztatja. A pszichoterapeuta apa, Nobu néhanapján családján gyakorolja hivatását. Yoshiko mindent megértő mosollyal nyugtáz, megvan a maga gondja; az anya vissza akar térni az animációhoz, nehogy megszakadjon a családi tradíció. Ekkor az apa bátyja, a sikeres mangaíró, születésnapja alkalmából különleges kéréssel lepi meg a családot.
Valahol, valamikor egy diktatórikus távol-keleti országban, az állami vezetők kegyetlen kísérletet eszelnek ki: negyvenkét középiskolást egy lakatlan szigeten arra kényszerítenek, hogy életre-halálra megvívjanak egymással. Géppisztolytól kezdve a sarlón át a konyhai étkészletből származó villáig, bármilyen fegyver a rendelkezésükre áll A Programnak csak egyetlen túlélője lehet: a győztes. Takami Kósun regénye - melyet gyakran neveznek a 21. századi Legyek urának - botrányos karriert futott be. Bár megjelenését a japán kormány is ellenezte, a regény 1999 óta több kontinensen vezeti a sikerlistákat, számos feldolgozást ért meg.
Shigeharu Aoyama hét éve özvegy. A fia szerint jobb lenne, ha megnősülne. Az ötletet a férfi elmeséli a filmszakmában dolgozó barátjának, aki azt javasolja, hogy egy meghallgatás keretében szemrevételezze a kínálatot. Úgy állítsák be a dolgot, mintha egy filmhez keresnének szereplőket. A jelentkezők között Aoyama szeme megakad Asamin. Bár a szerepet végül senki sem kapja meg, kapcsolat kezd kialakulni Aoyama és Asami között. A férfi őszinte érzelmeket táplál a csinos és intelligens lány iránt, emiatt nem veszi észre a figyelmeztető jeleket.
Már eleve a rendező neve, Takashi Miike adhat némi elképzelést ezen filmről azoknak, akik kicsit jártasabbak a horrorban. Miike itt is megmutatja sajátos fantáziájának bugyrait. Adott egy eléggé borult család. A férj egy lecsúszott riporter, aki dokumentumfilmet forgat a mai tinédzserek szexben és erőszakban bővelkedő életéről. A kezdő képsorokban szexuális kapcsolatot létesít saját tinédzser lányával, aki prostituáltként tevékenykedik. A feleség heroinfüggő, aki a drogra szintén testének árulásával szerez pénzt. Fiát az osztálytársai folyamatosan zaklatják, bántalmazzák, aki ezeket a sérelmeket saját édesanyján vezeti le. Folyamatosan összeveri, rettegésben tartja. Ekkor lép a színre a különös idegen, a Visitor Q, akinek megjelenése sok mindent megváltoztat a családban, és annak összes tagjában.