Will Hunting még csak húsz éves, de már kilóg a kemény dél-bostoni munkásnegyed környezetéből. Barátaihoz hasonlóan gürcöl, amikor éppen nem a helyi bárban lóg vagy nem keveredik összetűzésbe a törvénnyel. Sohasem járt egyetemre, legfeljebb gondnokként felmosni a padlót. Mégis homályos történelmi utalásokat idéz fel fényképszerű emlékezetéből és szinte azonnal old meg Nobel-díjas professzorokat is zavarba ejtő matekpéldákat. Az egyetlen dolog, amire ez a bámulatosan okos és lehetetlenül dühös fiatalember nem képes, hogy újabb kocsmai verekedése után kidumálja magát a várható börtönbüntetés alól. Egyetlen reménye Sean McGuire, az egyetemi professzorból lett pszichológus, aki csodálja a fiú érzelmi küszködéseit és megérti, milyen az, amikor az ember élete állandó küzdelem.
Clarence, a képregénybolti eladó, aki amúgy az ázsiai akciófilmek megszállott rajongója, és Alabama, a múltjával leszámolni készülő call-girl egymásba szeret. Clarence - biztos, ami biztos - lerendezi kedvese túlságosan ragaszkodó stricijét, s a kisebb vérfürdőbe torkolló akció végén felkap egy kokainnal teli bőröndöt is. Útnak indulnak, hogy túladjanak a szajrén, csakhogy a nyomukban liheg a maffia, míg a célállomásnál a rendőrség vár rájuk. Ám pokoljárásuk végén, dacára a körülöttük tobzódó erőszaknak, ott mosolyog rájuk az elkerülhetetlen happy end.
Cahit és Sibel mindketten török származású németek. Úgy döntenek, látszatházasságot kötnek, hogy Sibel így törjön ki szigorú, konzervatív családja szorításából. Egy lakásban laknak, de Sibel teljesen önálló életet él; szeretőket tart. Cahitot eleinte nem zavarja a lány életmódja, de ahogy telik az idő, irigyelni kezdi a férfiakat.
Kevin szülei egy igazi nagy családi karácsonyra készülnek - Párizsban. Az utazás körüli felfordulásban végül csak egyvalamit felejtenek otthon: Kevint. A hatalmas házban magára maradó kisfiú azonban cseppet sem bánkódik. Éppen, amikor már unatkozni kezdene két ügyefogyott betörő mászik be hozzá az ablakon. A srác nem ijed meg tőlük: százféle ravaszsággal és furfanggal úgy elbánik a rablókkal, hogy nemsokára ők is azt kívánják, bár utaztak volna inkább Párizsba.
Egy szétmálló házasság története és a szeretőké akikhez a pár vigaszért fordul. A férj belezúg egy prostituáltba. Sőt hozzá is költözne, de ennek a nőnek már - minden látszat ellenére - a magány az egyetlen lehetséges életközege. A feleség inkább ragaszkodna a klasszikus családmodellhez, de amikor a férj faképnél hagyja hamar gyönyört keres egy fiatal táncos karjai közt.
Jule, a berlini diáklány, biztosítása nem lévén, reménytelenül eladósodott egy autóbaleset következtében, melyet ő okozott egy gazdag üzletember limuzinjának ütközve. Miután lakásából kilakoltatják, Peter nevű barátjához költözik és hamarosan rájön, hogy Peter és az ő régebbi lakótársa, Jan, éjszakánként luxusvillákba törnek be. Rablás és vandalizmus helyett azonban ők nagy gonddal és ízléssel újrarendezik a bútorokat és az értékes holmikat, majd rejtélyes üzeneteket hagynak a lakóknak. Jule meggyőzi Jant, hogy látogassák meg hitelezőjének villáját is.
A történet mozgatórugója a szerelem, legyen az első látásra, vagy éppen beteljesületlen, rangra, életkorra és családi állapotra való tekintet nélkül. Megérinti az agglegény miniszterelnököt, az anya nélkül maradt iskolásfiút, a korosodó, kiégett rocksztárt, és nem kerüli el a szerelmében csalódott, összetört szívű írót sem. Londoni életek és szerelmek találkoznak össze és bontakoznak ki. Szenteste romantikus, fergeteges és keserédes következményekkel, mindenki számára, aki elég szerencsés (vagy szerencsétlen) ahhoz, hogy a szerelem bűvöletébe essen.
A matematikus zseni Max Cohen egy új felfedezés küszöbén és az őrület határán áll. Körülöttünk minden rendszerekből áll össze, és Max az egyik legnagyobbat akarja megfejteni: a tőzsde rendszerezett káoszát. Egy hatalmas számítógép, az Euclid segítségével megpróbál rendszert találni a másodpercenként gazdát cserélő részvények forgalmában. Miután Max a számítógépbe táplálja a héber ábécét, az Euclid kiad egy kétszáztizenhat számjegyű összeget. Ez a számsor a Tóra szerint Isten neve lehet. Maxot eközben folyamatosan üldözi egy cég, amely bármit megtenne, hogy megszerezze a kapott eredményt. Ez az elviselhetetlen helyzet és állandó migrénjei, élet és halál közé sodorják a matematikust. Darren Aronofsky a végtelen lehetőségek terrénumába kalauzol bennünket. A Rekviem egy álomért rendezőjének egyedi stílusa mindenki számára igazi csemege.
Stéphane húszas éveiben járó fiatalember. Gyerekkora óta gondot okoz neki, hogy az álmait elkülönítse a valóságtól. A helyzet tovább romlik, amikor apja halála után Mexikóból visszaköltözik az anyjához Párizsba. Miközben unalmas munkahelyen dolgozik, szendergés közben a Stéphane TV karizmatikus mûsorvezetõjeként dolgozik. Azután találkozik a szomszéd lánnyal. Stéphanie-t kezdetben elbûvöli az ifjú kedvessége, ám késõbb egyre inkább zavarba jön annak különös viselkedése láttán. Ha már ébren képtelen megtalálni az utat a lány szívéhez, Stéphane álmában próbálja megkeresni azt.
Sailor Ripley éppen a börtönből szabadult. Találkozik szerelmével, Luluval és közösen megszöknek a lány vallási fanatikus anyja, Marietta, elől, aki ellenzi a kapcsolatukat. A fiatalok elindulnak New Orleans felé. Nem is sejtik, hogy a nyomukban van az anya által felbérelt magándetektív, Farragut, akinek feladata, hogy keresztezze a terveiket. Marietta azonban biztosra akar menni, ezért egy kegyetlen kábítószer-kereskedőt is utánuk küld ugyanezzel a megbízatással. Sailor és Lulu egyre furcsább emberekkel találkozik az útjuk során.
Egy titokzatos csokoládébolt megnyitása valóságos háborút robbant ki a francia kisvárosban, Lansquenet-ben. Itt ugyanis úgy tűnik, mintha száz éve semmi sem változott volna. Az üdítő fuvallatot Vianne Rocher érkezése hozza meg: a lányával céltalanul utazgató asszony csokoládéboltot nyit Lansquenet-ben, amely édes ínyencségeivel felszabadítja a helybeliek rejtett vágyait. Ám Reynaud grófja meggyőződéssel vallja, hogy Vianne csokoládékülönlegességei erkölcsi romlásba taszítják a várost. Ellenségeskedésük egészen addig megosztja a kisváros lakóit, míg kis híján tragédia történik.
A megrögzött agglegényt, Dont épp lapátra tette legutóbbi szeretője Sherry, így Don ismét magára marad és magánya arra kényszeríti, hogy végiggondolja múltját. Elmélkedését azonban egy rejtélyes rózsaszín levél szakítja meg. Feladója egy névtelenségbe burkolódzó ex-szerető, aki tudatja, hogy Donnak van egy 19 éves fia, aki valószínűleg hamarosan felkeresi őt. Winston, Don legjobb barátja, a szomszédban lakó családapa, aki szabadidejében magánnyomozó arra buzdítja a férfit, hogy derítsen fényt a titokra. Don sokat rágódva az utazás gondolatán, végül mégis rászánja magát egy országjáró körútra, hogy felvegye a fonalat elhagyott szeretői nyomán. Váratlan látogatásai a rég nem látott, különleges nőknél azonban nemcsak számára tartogat meglepetéseket. Véletlenszerű találkozásai során zűrös múltjával találja magát szemben, de jelen sorsa is különös fordulatot vesz...
Még egy balhés karácsony! A kis Kevin két éve egy párizsi utat hagyott ki a zavartalan otthoni vakáció reményében, most pedig New Yorkban kénytelen az ünnepeket egyedül tölteni. Ügyes trükkel belopózik a Plaza Hotelbe és épp élvezné a magányt, amikor balszerencséje összehozza két régi ismerősével. Harry és Marv, a Vizes Banda tagjai Kevinék házának kirablási kísérletével írták be nevüket a bűnözés történetébe. Csoda-e, hogy börtönükből megszökve mindent megadnának a revansért?
Filozofikus burleszk egy megszállott természettudósról, Nathanról (Tim Robbins) és furcsa feleségéről, Lila-ról (Patricia Arquette), akik egy nap az erdőben sétálva vademberre (Rhyas Ifans) bukkannak. A fiatal férfi a vadonban született és ott is nőtt fel. Magukkal viszik, elnevezik Puffnak, majd Nathan laboratóriumában úri modorra kezdik nevelni a szőrös, beszélni sem tudó lényt. A kísérletek nagyon jól haladnak, egyedül Puff ősi, elementáris erejű szexualitásával nem tudnak mit kezdeni.
Amikor a testvére karácsonyi esküvője egybeesik egy fontos munkahelyi eseménnyel, az ambiciózus esküvőszervezőnek döntenie kell a karrierje és a családja között.