Az ökölvívó Jake La Motta a brutális harcmodora miatt kapta a Bronxi Bika nevet. 1948-ban szerezte meg a középsúlyú világbajnoki címet. Sikerét, hírnevét azonban beárnyékolta zaklatott magánélete. Jake New York rosszhírű negyedében, Bronxban nőtt fel. Az utcán gyorsan megtanulta, hogyan kell lopni és harcolni, hogyan lehet keményebb mindenkinél. A magányos ifjú végül a bokszban találta meg célját, a szorítóban adta ki minden dühét. A sikert azonban nem tudta feldolgozni. A pénzét italra és nőkre költötte, a címét elveszítette, a családja szétesett, végül pedig börtönbe került. Szabadulása után egy mulatóban kapott munkát.

Erin Gruwell 23 éves, ambíciózus kezdő tanárnő, akit az első munkája az egyik leghírhedtebb kaliforniai középiskolába szólítja. Egy taníthatatlanoknak bélyegzett diákok osztályát bízzák rá. Ennek ellenére ő bízik benne, hogy ki tudja hozni a legjobbat a tanítványaiból. Törekvéseit, nem meglepő módon, értetlenséggel és ellenségeskedéssel fogadják, de félelmet nem ismerő eltökéltsége segít neki abban, hogy megtalálja a közös hangot az osztállyal.

Meggyilkolnak három polgárjogi aktivistát az amerikai Délen 1964-ben. Két FBI-ügynök utazik a Mississippi állambeli kisvárosba, hogy kivizsgálja a gyilkosság körülményeit. Anderson rámenős, kemény fickó, akit nem lehet megfélemlíteni, Ward viszont a szabályzat szerint dolgozik. Az első pillanattól kedve ellenséges környezetben kell, hogy végezzék munkájukat. Mindennapos harcuk során egyre mélyebbre merülnek a mocsokba. Kiderül, hogy a Ku-Klux-Klan keze van a dologban, és bűncselekményben a város szinte valamennyi fehér polgára benne van.

1912-ben járunk. Maud Watts egy mosodában gürcölve keresi keserves kenyerét. Egy nap a munkából hazafelé menet a szüfrazsettek tüntetésébe botlik. A nőknek szavazati jogot követelők között meglepetésére ott látja egyik munkatársát is. Kezdetben ugyan vonakodva, de lassan azonosul a szüfrazsettek ügyével, és ráébred, hogy harcolnia kell a jogaiért és az emberi méltóságáért a munkahelyén és odahaza egyaránt. Maud mozgalom iránti elkötelezettsége többször próbára tétetik – tanúskodnia kell a parlament előtt, utcai csetepatéba keveredik, sőt, börtönbe is kerül...

Henry Brubaker rabruhában megy a wakefieldi börtönbe, ahova igazgatónak nevezték ki, mert először a rabok szemszögéből szeretné megítélni a viszonyokat. De kilétét hamarabb fel kell fedni, mint gondolná, mert csak így mentheti meg egyik fogolytársa életét... Megtörtént eseményt dolgoz fel a film. Thomas Murton, aki egykor kriminológiát tanított, 1971-ben sikertelenül próbálkozott egy arkansasi börtönben megreformálni a tarthatatlan viszonyokat. A forgatásnal maga Morton is ott bábáskodott, és az elkészült munkát minden borzalmával és sokkoló képsorával együtt meglehetősen valósághűnek találta.

A két megszállott futó, Harold (Ben Cross) és Eric (Ian Charleson) vérre menő küzdelmet vívnak egymással a győzelemért. Eric, az elszánt skót misszionárius Isten dicsőségéért fut, míg Harold a győzelmeivel akarja bebizonyítani jogos helyét a társadalomban. Ők ketten képviselik Angliát az 1924-es párizsi olimpián, s miután a futás mindkettőjük számára az életet jelenti, így küzdelmeik során hihetetlen indulatok és ellentétek feszülnek közöttük.

1954 nyarán hazatérnek a német hadifoglyok a Szovjetunióból. Köztük van Richard, a 11 éves Matthias édesapja is. A kisfiú, aki édesanyjával, nővérével és fivérével él együtt, Richard távolléte miatt apapótlékot keresett és talált Helmut Rahn focistában. Az apa hazatérése árnyékot vet az addig boldog család életére: a megtört férfi nehezen alkalmazkodik a mindennapokhoz, és szigorúságával saját családját is elidegeníti magától. Richard a focit, sőt a Svájcban megrendezett világbajnokságot is értelmetlen dolognak tartja. Matthias azonban szeretné élőben megnézni bálványozott játékosát, akit beválogattak a német csapatba. Elkezdődik a világbajnokság döntője, a Magyarország - Németország meccs.

A XV. századi Franciaországban a káosz az úr: a legnagyobb várakat és városokat elfoglalták az angolok, az országnak nincs királya, és a francia lovagok minden esély és különösebb meggyőződés nélkül próbálgatják a lehetetlent: megállítani a világ legnagyobb, legerősebb és legönteltebb hadseregét.Franciaországon már csak a csoda segíthet. És a csoda el is jön: Jeanne-nak hívják, 16 éves, gyönyörű és víziók vezetik. A semmiből bukkan elő, és pillanatok alatt megfordítja a világtörténelmet. Csatákat és háborút nyer, végül pedig visszafoglalja az angoloktól Orléans-t. Rövid hajjal, páncélban, lóháton harcol - a harcedzett lovagok egyenrangú társa a kegyetlen és véres férfivilágban. De sikerei csak a katonák körében teszik népszerűvé: Jeanne téved, ha azt hiszi, látomásai mindig, minden ellenfelével szemben jó tanácsot adnak neki.

Clifford Irving (Richard Gere) karizmatikus és sármos író. Mindenkit meggyőz arról, hogy kizárólag ő jogosult megírni a világtól elvonult milliárdos, Howard Hughes életrajzát. Tervei szerint könyvének alapját a Hughes-zal folytatott beszélgetések adják. A valóságban írása merő következtetés sok-sok archív anyaggal, melyeket társával (Alfred Molina) ásnak elő. Mégis darázsfészekbe nyúl. A megjelenést óriási botrány övezi, Irving hamarosan már verőlegények elől menekül, néha sikertelenül. Végül egy ellene irányuló hatalmas összeesküvés-elméletet sző, melybe belekeveri az USA kormányának legfelső rétegét is.

Danny Meehannek minden összejött. A Gépállat becenév, a csapatkapitányi poszt az angol válogatottban, gyors kocsik, pénz és hírnév - amíg el nem tiltják. Az ok: megbundázta az angol-német meccset. És aki egyszer bukik, az nagyot bukik - a Gépállatot három évre sittre vágják, mert részegen bántalmaz egy rendőrt. A Diri minden követ megmozgat, hogy Danny az ő börtönébe kerüljön. Sok pénzt ölt ugyanis a börtönőrök amatőr focicsapatába, de kevés eredménnyel. Most azt akarja, hogy Danny legyen az edzőjük. A Dirivel ujjat húzni nem tanácsos, így Danny elvállalja, hogy csapatot verbuvál a rabokból, akikkel az őrök edzőmérkőzést játszhatnak. Innentől kezdve nincs megállás: a megbízhatatlan, kiszámíthatatlan, szedett-vedett sittes bagázs megpróbálja összerázni magát a nagy meccsre. És ők nem kispályáznak?

Rhodes több mint tíz éve rémálomban él, a fiát keresi, aki a hivatalos vélemény szerint "bevetés során eltűnt" Vietnámban. Miután eredménytelenül fordul információért beadványokkal a kormányhoz, Rhodes a saját kezébe veszi a dolgot. Egy texasi olajmágnás (Robert Stack) anyagi támogatásával és fia öt tengerészgyalogos társának segítségével Rhodes felkészül, hogy végrehajtsa vakmerő küldetését. A kiképzés kimerítő hetei után a bátor veteránok Laoszba érkeznek. A vietnámi válság utolsó ütközete elkezdődik...

A jószívű, mindenki kedvence Brandon Lang (Matthew McConaughey) egy év leforgása alatt milliomosok vagyonával játszó John Anthonyvá válik, aki nyolcvan százalékos biztonsággal tippel bármilyen meccsre. Arra persze csak később döbben rá, hogy mentora, Walter Abrams (Al Pacino) csúnyán átverte, és a játék nem csak pénzre megy. Milliós fogadásoknál már az élete is tét, a nagy halak, főleg Novian (Armand Assante) ugyanis nem szeretik, ha elúszik a pénzük.

1892 egyik forró nyári napján Lizzie Borden hazatér a massachusetts-i Fall Riverbe az apjához, a mostohaanyjához és nővéréhez, ám vérbefagyva találja a szüleit. A rendőrség gyorsan kikérdez több gyanúsítottat a városban, de a bizonyítékok Borden legkisebb lányára mutatnak. A vasárnapi iskolában tanító nő lesz az első számú gyanúsított. Lizzie ügyvédje, Andrew Jennings szerint elképzelhetetlen, hogy nő képes lenne elkövetni ilyen szörnyűséget, brutálisan legyilkolni a családját egy fejszével.

A sheffieldi sörgyárban dolgozó Jimmy Muir a foci megszállottja. Senki és semmi nem érdekli, csak és kizárólag a labdarúgás, ám nem tud szabadulni az alkoholfüggőségétől. A helyi amatőrcsapat tagjaként felfigyel rá egy tehetségkutató, és megszervez számára egy próbajátékot a Sheffield Unitednél. Óriási lehetőség ez Jimmy számára, de a próbajáték előtti este úgy berúg, hogy másnap alig bír lábra állni.